0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Helyes állatjóléti és takarmányozási gyakorlat = egészséges állatok

Védőoltás, vakcina, immunitás. A koronavírus-járvány miatt már a gyerekek is tudják, hogy vannak olyan betegségek, amelyek olyan veszélyesek, hogy mindenképp a megelőzésükre kell törekedni, mert nem biztos, hogy a beteget meg tudjuk gyógyítani. Vagy ha igen, akkor is hónapokba telik, míg a beteg egyáltalán megközelíti a fertőzés előtti kondícióját.

Ugyanez érvényes az állatbetegségekre is, az állattartóknak azonban nincsen fél éve a gyógyítgatásra, hisz egy hízó-, egy broilerállomány ennél rövidebb idő alatt vágáskész kell, hogy legyen. A gond inkább az, hogy áttérni a prémium húsok előállítására drága dolog. 

Fogyasztói szempontból prémium sertéshúsnak azt nevezhetjük, ami programszerű és tudatos tartásban nevelt sertésből származik, ahol az állat teljes élettartama alatt szem előtt tartják a humán egészségügyet is befolyásoló tényezőket, és a negatív hatásokat minimalizálják.

Ez a Bonafarm Csoport értelmezésében azt jelenti, hogy a prémium hús GMO-mentes termelésből, antibiotikum-mentes takarmányon hizlalt, magas állatjóléti elvárásoknak megfelelő telepeken nevelt állatoktól származik.

Jelen pillanatban a Bonafarm Csoport mezőgazdasági ágazatait összefogó Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazatának vertikális integrációjában előállított 750 ezer hízóból 165 ezret a prémium program keretében nevelnek.

Ahogy azt Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazatának igazgatója felidézi, 8 éve indult el a termékpálya fejlesztése, amikor a korszerűtlen telepeik helyett újakat építettek. A technológiaváltás genetikaváltással és telepi állománycserékkel párosult, így jelenleg magas állategészségügyi státuszú, dán genetikájú (DanBred) sertésállománnyal termelnek.

A sertéságazat 13.500 kocájának szaporulata 2021-ben előreláthatólag 500.000 malac lesz, melyből közel 20.000 F1 kocasüldőként és 420.000 hízóként értékesül majd.

A saját rendszerben született malacokat saját hízótelepeken, illetve hízóintegrációs partnereknél nevelik fel. A fennmaradó malacmennyiséget kocaintegrációs partnerek bevonásával, valamint minimális mennyiségű piaci alapú beszerzéssel biztosítják, melyeket további hízóintegrációs partnerek bevonásával hizlalnak fel. A piaci igényeknek való megfelelés érdekében az F1 süldőelőállítás fejlesztése most folyik a saját kocaállományon belül. Ennek következtében a tervek szerint 2 éven belül a 20.000-es F1 süldőkibocsátást 32.000-re növelik.

A genetikai és technológiai előrehaladást tükrözik a naturáliák is: egy koca után évi átlagosan 38 született malaccal, 34 választott malaccal és 32 leadott hízóval lehet számolni, míg a hizlalás tekintetében 2,84 kg takarmányból állítanak elő 1 kg élősúlyt. A sertések minőségi felnevelésének alapfeltétele a magas állatjólét, melyet a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazata technológiai fejlesztések és a kollégák folyamatos képzése révén, illetve szigorú minőségirányítási rendszer alkalmazásával biztosít.

A nevelést befolyásoló egyik legkritikusabb tényező a telepítési sűrűség, ezért a sertéságazati telephelyeken nagyobb férőhelyet biztosítanak az állatoknak, mint a jogszabályi elvárás. Ezáltal a nevelés során kevesebb stressz éri a malacokat. Továbbá környezetgazdagító eszközök felhasználásával biztosítják a változatosságot az élettérben, megelőzve ezzel a fülvégelhalás és farokrágás által okozott állategészségügyi problémákat. A prémium sertés programban részt vevő telepek Global G.A.P. állatjóléti tanúsítással rendelkeznek, így ezen telepek folyamatai megfelelnek a jogszabályokban meghatározott feltételeken messze túlmutató, jó agrárgyakorlatnak.

A GMO-mentességet a Bonafarm Mezőgazdaság saját termesztésű takarmánynövényei, köztük a GMO-mentes szója biztosítja. A Bonafarm 5 takarmánykeverőjéből háromban az európai uniós GMO-mentes rendeletnek megfelelő takarmányt állítanak elő. A programban részt vevő állatok a teljes élettartamuk alatt ezen keverőkben előállított, GMO-mentes takarmányt fogyasztanak, melyet szintén független szervezet tanúsít.

A prémium hús harmadik kritériuma a felelős antibiotikum-felhasználás.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hizlalás során az állatok nem fogyasztanak antibiotikumos takarmányt, illetve a WHO által a humán egészségügyben kritikusként megjelölt antibiotikumokat (3,4,5 generációs cefalosporinok, kinolonok, makrolidek és ketolidek, illetve polimixinek) egyáltalán nem használják az ellátásuk során. A prudens kezelési szemlélet lényege, hogy csak és kizárólag állatorvosi utasításra, indokolt esetben és lehetőleg egyedi kezelést alkalmaznak, valamint megelőző jelleggel nem használnak fel antibiotikumokat.

Ahogy Dr. Orosz Adél, a Bonafarm Mezőgazdasághoz tartozó Bóly Zrt. állatorvosa azt mondja, 2017-ben vezették be a sertések ileitis elleni vakcinázását, melynek oka az volt, hogy a korábban a Lawsonia intracellularis ellen alkalmazott egyszeri preventív gyógyszerezési program nem volt kellően hatékony a kórokozó kártételének megelőzésében. Mivel az állományban többszöri antibiotikum-kezelésre volt szükség, és a vágóhíd bélüzeméből is egyre több panasz érkezett a belek állapotára vonatkozóan, így a vakcina bevezetése mellett döntöttek, melynek révén 2017 decembere óta az ileitisszel érintett állományok vakcinázottan kerülnek a hizlaldákba. Jelenleg a hízóállományok 73%-a részesül vakcinás védelemben. A vakcinázás bevezetésével párhuzamosan a korábban alkalmazott Lawsonia elleni preventív antibiotikum-kezeléseket elhagyták.

A vakcinázás eredményessége gazdasági és állategészségügyi oldalról is jól nyomon követhető. Az ileitis elleni medikációt tartalmazó takarmányok aránya 5,4%-ról 2,5%-ra csökkent, a vízoldékony tiamulin-készítmények felhasználásának tekintetében pedig több mint 78%-os csökkenést sikerült elérni 2021-re. Összességében az ileitis elleni gyógykezelések költsége 220 Ft-ról 52,2 Ft-ra csökkent. Szintén a vakcinázás bevezetésének köszönhető, hogy az egyes hizlalótelepeken a dán szaktanácsadók által végzett dán „Yellow card” rendszer szerinti antibiotikum-felhasználás értéke nullára csökkent.

„A gyógyszerköltségek csökkenése mellett más gazdasági haszna is volt, illetve van a programnak – teszi hozzá Nagy Tibor. Növekedtek a hozamok, csökkent a fajlagos takarmányfelhasználás, a levágott állatok jobb általános egészségügyi állapotban vannak, és persze csökkent a gyulladt belek aránya. Mindezek révén pedig jobb minőségű húsok és húskészítmények kerülhetnek a fogyasztók asztalára.

A szakemberek minden állattartónak csak azt tudják javasolni, hogy fektessenek be most az antibiotikumfelhasználás csökkentése érdekében, mert hosszú távon megtérül. Ennek eléréséhez az egyik leghatékonyabb az az út, amelyet a Bonafarm Mezőgazdaság is választott: új istállókat építettek, melyeket új technológiával szereltek fel, illetve az állatállományt is magas állategészségügyi státuszú, nagy genetikai potenciálú hibridre cserélték. Amennyiben nincs mód új, korszerű istállók építésére, úgy hatékony takarítással és fertőtlenítéssel, továbbá a tartástechnológia racionalizásával is lehet prémium húst előállítani. A sertéságazati igazgató szerint érdemes az állománycserét végrehajtani még akkor is, ha önerőből, támogatás nélkül is kell megvalósítani, mert hosszú távon jó befektetés, melynek megtérüléséhez átlagosan 8-10 év szükséges.

Mivel a jövőben jelentős szigorítások várhatók az antibiotikum-felhasználás szabályozása terén, az egyes kórokozók elleni vakcinás védekezés jelentősége felértékelődik az állatállományokban. A hosszú távú, fenntartható, gazdaságos termelés érdekében a magas állategészségügyi státuszú állományok egészségvédelmére és egészségmegőrzésére kell törekedni, melyek járványvédelmi, higiéniai és menedzsmenteszközökkel biztosíthatók.

Cikkünk sz Állattenyésztés 2021/2 számában jelent meg.

Forrás: magyarmezogazdasaghu/Állattenyésztés