0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A dühös méhek hatékonyabb mérget termelnek

Az ausztrál Curtin tudósai felfedezték, hogy a viselkedési és az ökológiai tényezők jelentősen befolyásolják a méhek által termelt méreg minőségét. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy olyan degeneratív illetve gyulladásos betegségeket lehet hatékonyan kezelni vele, mint a csont-ízületi gyulladás vagy a Parkinson kór.

A PLOS ONE tudományos lapban közölt tanulmányban elsőként elemezték a méhméregben lévő fehérjék változatosságát. Ehhez nyugati mézelő méheket (Apis Mellifera Ligustica) használtak, melyek Ausztrália dél-nyugati részén, Harvey közelében, a marri fa (Corymbia calophylla) által alkotott ökoszisztémában élnek.

A kutatást vezető Dr. Daniela Scaccabarozzi, a Curtin Molekuláris és Természettudományi Intézetének tagja, valamint a ChemCentre tudományos tanácsadója elmondta, hogy ez a kutatás nagy jelentőséggel bír mind humán egészségügyi, mind méhész oldalról. A méhméreg piaci értéke ugyanis 300 dollár grammonként.

Összesen 99 fehérjét azonosítottak a méhméregből, ezeknek csupán harmadát ismerték korábban.

Scaccabarozzi elmondta, hogy minél többféle fehérje alkotja, annál jobb minőségű és hatású a méreg. Ahhoz, hogy meghatározzák, mitől függ a minősége, több tényezőt is megvizsgáltak, beleértve a rovarok viselkedési mintázatát is.

Jelentős különbségek mutatkoztak a tanulásra fogékonyabb és az aktívan dolgozó méhek közt. Érdekes módon a dühös méhek, melyek intenzíven reagáltak a kutatók stimuláló eszközeire, jóval több fehérjét tartalmazó mérget termeltek.

„A méhek által kibocsátott méreg mennyisége a veszélyt jelző feromon kiválasztásától függ, ami a többi méhet is agresszivitásra, csípésre ösztönzi. Ennek oka olyan genetikai változásokban rejlik, mely a méheknél agressziót befolyásolja.”

Emellett a hőmérséklet is jelentősen befolyásolja a méregtermelést. A tudósok megfigyelései szerint nagy melegben csökken a méhek aktivitása a kaptáron kívül és belül is, ami negatívan érinti a méregtermelést.

„Ez megerősítette a várakozásainkat, miszerint az évszakok változása befolyással van a méreg fehérjetartalmára. A változatos fehérje összetétel eléréséhez a legoptimálisabb a 33-36 Celsius fok közötti hőmérsékleti tartomány.”

Azt is megerősítették, hogy

a méhméreg összetételére hatással volt a földrajzi fekvés, illetve a méhek által látogatott virágok aktuális állapota.

Scaccabarozzi szerint további kutatásokkal olyan eszköz kerülhetne a méhészek kezébe, mellyel standardizálni lehetne a gyűjtött méhméreg minőségét. Ezzel lehetővé válna a klinikai és terápiás igények kielégítése, valamint költséghatékony stratégiákat lehetne létrehozni, amivel helyet biztosíthatnának maguknak a nemzetközi piacon is.

Forrás: phys.org