0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Jól teljesített a szerb mezőgazdaság

Szerbia mezőgazdasági minisztere szerint az ország mezőgazdasági-élelmiszeripari exportjának értéke idén eléri az 5 millió dollárt, ami arra utal, hogy a rendkívüli nyári hőségben elhangzott termésbecslések mégsem igazolódtak be.

Egyrészt, a terméskiesés kisebb lesz az előrejelzettnél, másrészt a hozamcsökkenés egy részét ellensúlyozza, hogy évek óta nem látott árat fizetnek a felvásárlók a beérőben lévő termésért. A világpiaci helyzetnek megfelelően Szerbiában is emelkedik az élelmiszerek ára, de nem olyan mértékben, hogy éhezéstől kellene tartani. Ezzel együtt példátlan, abszurdnak tűnő jelenség figyelhető meg a nyugat-balkáni országban: Albániából és Mongóliából érkeztek málnaszedők a számukra kecsegtetőnek számító bér reményében.

Tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt a több évtizedes hagyománnyal rendelkező mezőgazdasági kiállítás a vajdasági székvárosban.

A szokásos időben, májusban idén sem sikerült megtartani, de a nyár folyamán kedvezően alakult a járványhelyzet, és ennek köszönhetően szeptemberre meghirdették.

Megtartották az újvidéki mezőgazdasági árumintavásárt

Annak ellenére is megtartották a 88. mezőgazdasági kiállítást, hogy közben ismét tombolni kezdett a kór. A nagy érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy gazdasági érdek és az innovációk iránti kíváncsiság erősebb motivációs tényező volt a kiállítók és a látogatók körében, mint a fertőzéstől való félelem.

A kiállításra csak oltási bizonyítvány vagy a negatív vírustesztet igazoló dokumentum birtokában mehettek be a látogatók. A szervezők jó üzleti érzékére utal, hogy a vásár bejáratánál ingyenesen lehetővé tettek a vírusteszt elvégzését azok számára, akik a nem oltatták be magukat.

A csaknem 5 eurós belépőjegybe bizonyára a teszt árát is beleszámították.

Ez sokaknak jól jött, hiszen Szerbiában hónapok óta stagnál az immunizálás. Őszre csak a lakosság felét sikerült beoltani, pedig van elegendő vakcina, sőt, még választani is lehet közülük.

Akinek a bejáratnál negatív volt a vírustesztje, az bemehetett a vásár területére.

Elgondolkodtató, hogy míg a tomboló járvány miatt számos európai ország megszigorította a szerbiai állampolgárok számára a beutazást, addig az újvidéki mezőgazdasági vásárra nem kevesebb, mint 17 országból érkeztek kiállítók. A körülményekhez képest ez jelentősnek számít. Csakhogy ha figyelembe vesszük, hogy a legutóbbi, a 2019-es kiállításon 69 ország bemutatkozói voltak jelen, akkor már nem is tűnik olyan soknak. Biztató, hogy a külföldi nagyvállalatok mellett több mint 40 hazai bioélelmiszer-termelő is bemutatta termékeit a kiállításon.

Idén is jól teljesít Szerbia mezőgazdasága

A vásáron tartott sajtótájékoztatón Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter azt mondta:

„Annak ellenére, hogy az időjárási körülmények miatt a szántóföldi kapásnövények hozama szerényebb lesz a tavalyinál, a mezőgazdasági-élelmiszeriperi termékek kiviteléből idén 5 milliárd dollár bevételre számít az ország

– igaz, az adottságaink 7–8 milliárd dollár összértékű exportot is lehetővé tennének.

A szerb agrárminiszter elmondta továbbá, hogy a köztársasági kormány azzal próbál segíteni a tej méltánytalanul alacsony felvásárlási ára miatt kilátástalan helyzetbe került tejtermelőkön, hogy a napokban 7-ről 10 dinárra emelte az értékesített tej literje után járó szubvenciót (1 RSD = 3,01 HUF). Ugyan­akkor hozzátette, hogy a felvásárlási árat nem befolyásolhatja a kabinet, e tekintetben nincsen mozgásterük.

A szubvenció minden olyan tejtermelőnek jár, aki minimum három fejős tehénnel rendelkezik, és a megtermelt tejet valamelyik tejfeldolgozó üzemnek értékesíti. A termelők szerint azonban ez szubvenció csak csepp a tengerben. Mint mondják,

ez legfeljebb stimulációs eszköz, amely bár kétségtelenül jól jön, azonban ettől még méltánytalanul alacsony marad a tej felvásárlási ára, olyannyira, hogy az előállítása költségét sem fedezi.

Ezért Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter érvelését nem tartják elégségesnek, aki szerint a szubvenció 40 százalékos emelése javít a helyzetükön. A miniszter mégsem szolgált nekik ennél biztatóbb információkkal.

A málna lett az idei slágernövény

Az alacsony felvásárlási árak miatt az utóbbi években nem egyszer tiltakoztak, esetenként a fő útvonalak eltorlaszolásához folyamodtak a szerbiai málnatermesztők. Arról is tudósítottak, hogy a hegyvidéki gazdálkodók tömegesen számolják fel az ültetvényeket. Azonban aki mégis hű maradt a málnatermesztéshez, az jól járt az idén, ugyanis a világpiacon hiány alakult a gyümölcsből, azonkívül a világjárvány miatt számos gyümölcsféle iránt jelentősen megnőtt a kereslet, köztük a málna iránt is. Így történhetett meg, hogy a felvásárlók (elsősorban a hűtőház- tulajdonosok) aranyárban fizettek a málna kilójáért, akár 3–4 eurót is adtak érte nagy tételben. Ilyen magas árra még a legidősebb termelők sem emlékeznek. Igaz, a hozama kisebb lett az átlagosnál, de a csillagászati ár bőven kárpótolta a termelőket.

Az agrártárca vezetője az Újvidéki Mezőgazdasági Vásáron kifejtette: az őszi terménybetakarítás eddigi eredményeiből arra következtet, hogy a kukorica termése idén 20–23 százalékkal kisebb lesz a tavalyinál, mégsincs különösebb ok az aggodalomra, ugyanis a szárazság által megvámolt termés még így is eléri az elmúlt 10 év hozamainak az átlagát.

Továbbá, szerinte a növénytermesztők elégedettek lehetnek a terményárakkal, ugyanis a búza ára 1 év alatt 50–60 százalékkal emelkedett. A kukorica ára 1 évvel ezelőtt 14–15 dinár között mozgott, most 25–26 dinárért lehet értékesíteni, a napraforgó felvásárlási ára pedig 1 év alatt 35 dinárról 53 és 57 dinár közé emelkedett, a minőségétől függően.

Jelezte továbbá, hogy szerinte az étolaj drágulása nem terheli meg különösebben a családok költségvetését nézve, hiszen legfeljebb 4 liter fogy belőle havonta és családonként.

Ha literenként 10 dinárral megdrágul az étolaj, ez még mindig csak 40 dináros többletköltséget jelent, ami jóval kevesebb, mint például egy presszókávé ára a szórakozóhelyeken, fejtette ki a tárca vezetője.

A húsbehozatal leállítása nem mindenkinek felel meg, folytatta a miniszter: Határozottan állítom, az ország egy ideje nem importál sertéshúst, és ez az egyik oka annak, hogy emelkedik a hízósertés felvásárlási ára. Jelenleg 185–190 dinárt fizetnek érte a vágóhidak. Azonban ez a húsipari termékek árának az emelkedésében is megjelenik, ami közvetlenül hat a fogyasztók pénztárcájára, így máris érződik – mondta Branislav Nedimović.

Albán és mongol málnaszedők Szerbiában

Júliusban, a málnaszüret kellős közepén bombaként robbant a hír Szerbiában, hogy egy fürge kezű asszony nem kevesebb, mint 15 ezer dinárt, mintegy 125 eurót keresett naponta málnaszedőként. Ez körülbelül hétszer annyi, mint amennyi 1 évvel ezelőtt az átlagos napszám volt az országban. Magától adódik a kérdés: ha már ilyen jól megy a málnaszedőknek, akkor mi a magyarázata annak, hogy mégsincs elegendő belőlük? Merthogy valóban nincs. Szerbiában napjainkban tele vannak az újságok apróhirdetésekkel, amelyek feladói sok száz idénymunkást alkalmaznának a kertészetben, a szőlészetben vagy az állattartásban, de hiába. Ennek oka, hogy a hivatalos adatok szerint több mint 50 ezer ember hagyja el Szerbiát évente, elsősorban fiatalok és munkanélküliek távoznak.

Annak köszönhetően, hogy idén szinte bármekkora pénzt megadtak a málnáért a felvásárlók, az a faramuci helyzet alakult ki, hogy Szerbiába Albániából és Mongóliából érkeztek idénymunkások, akik kapkodták a málnát. Albánia még valahogy érthető is, de hogy a bő 6 ezer kilométerre fekvő Mongóliából megéri-e ide jönni egy két-hónapnyi munkáért, azt nehéz megérteni. Pedig ez a valóság.

Arról, hogy a járványügyi előírások-szigorítások közepette mekkora gondot jelent megtenni ezt a távot, arról nem szólnak a hírek, mindenesetre, a szerencsét próbálók megoldották, ugyanúgy, ahogy a nyelvi nehézségeket is áthidalták. Egyszerű a magyarázat: nekik a teljes ellátásért, a szállásért és az afelett tisztán megmaradó 30 eurós napszámért, amit heteken át szavatol nekik a munkaadójuk, megéri.

És nem csak nekik. Az egyik szerbiai szakszervezet vezetője arról beszélt a minap, hogy újabban Indiából is tömegesen érkeznek az országba vendégmunkások, csak őket nem elsősorban a mezőgazdaságban foglalkoztatják. A statisztikai adatok szerint jelenleg 13,5 ezer regisztrált külföldi vendégmunkás dolgozik Szerbiában. Azt megbecsülni sem lehet, hányan vannak a bejelentetlenek. Ebből is látszik, hogy megváltozott a világ körülöttünk. És ez nem csak Szerbiában van így.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság