A zöldtetőket több mint ezer éve ismerjük. Skandináviában kezdetben földtetőket, úgynevezett fűtetőket építettek, elsősorban azért, hogy az épületekben tartsák a meleget. Amikor a 19. század végén megjelentek a gyúlékony, kátrányos vízszigetelések a tetőkön, azokat a tűz elleni védelem miatt kezdték el termőfölddel, homokkal beborítani. A termőföldben jelenlevő magvaknak, gyökérmaradványoknak köszönhetően ezek a tetők idővel zöldtetővé váltak.
1914-ben Svájcban egy vízmű tetején négyhektáros zöldtető épült, ehhez a környékbeli mezőkről 25 centiméter vastagságú termőréteget raktak fel az építményre, hogy hűtsék a belső termeket. Ebből mára mintegy 200 fajt számláló zöldtető jött létre, melyet védetté nyilvánítottak, tudtuk meg Dezsényi Pétertől, a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetségének elnökétől.
Energia-megtakarítás, csapadékvíz-kezelés
Esztétikai és pénzben kifejezett értékük, hasznuk az építészetben is megjelent. A zöldtetők építésének első számú mozgatórugója világszerte a csapadékvíz-lassító és -megtartó hatás. Egy extenzív zöldtető több mint 100 milliméternyi csapadékot képes lassítani, tehermentesítve a csapadékhálózatot.
Az épületek energiahatékonyságának növelése a zöldtetők másik fontos értéke, a mi éghajlatunkon például nyáron a hűtéshez tudnak hozzájárulni. Ezzel megtakaríthatók a műszaki berendezések. Egy vastagabb rétegrendű tetőkert akár 75%-os energia-megtakarítást is eredményezhet évente. A tetők növényzete a napi hőingadozások lecsökkentésével többszörösére növeli az épület élettartamát, így a vízszigetelési rendszer 10-15 év helyett akár 40-50 évig is épen marad.
A zöldtetőknek a mai napig óriási árfelhajtó hatásuk van Magyarországon is, hallottuk Dezsényi Pétertől, mert a zöldtetős ingatlanok, lakások rövidebb idő alatt értékesíthetők. Erre példaként az előadó egy Budapest 13. kerületi ingatlant mutatott be, ahol a 3000 négyzetméteres első emeleti garázstetőn az intenzív tetőkert hamarabb készült el, mint a lakások. A „zöld” pedig gyorsította az értékesítést, felsrófolta az árat. Hazánkban és az egész világon egyre divatosabbak a biodiverz zöldtetők,
Extenzív vagy intenzív
A nem lépésálló extenzív zöldtető viszonylag olcsó, vékony, 8-10 centiméteres rétegrendű, szukkulenseket, jellemzően varjúhájakat (Sedum-fajták) alkalmazó, öntözés nélküli ökológiai védőréteg. A világon ez a vezető technológia. Az intenzív zöldtetők vagy tetőkertek ezzel szemben változatos növényzetűek, öntözöttek, szinte bármilyen kertfunkciót el tudnak látni, elhelyezhető rajtuk díszmedence, burkolat, pergola. Teljes értékű kert vagy akár park is épülhet egy megfelelő teherbírású födémen. Az extenzív zöldtetők kertészeti felépítményének nettó bekerülési költsége 10 ezer forint négyzetméterenként. Az intenzív zöldtetők, tetőkertek a korszerű irodaépületekben
Zöldtetős forradalom
Jelenleg zöldtetős forradalom zajlik a világban, hangsúlyozta az előadó. Sok ország, város, tartomány szabályozással, támogatásokkal igyekszik élénkíteni ezt a piacot. Európában több mint 200 millió négyzetméter zöldtető van, melynek közel fele Németországban épült meg, az a világ legfejlettebb zöldtetős piaca. A Covid-járvány előtt Németországban 10 millió négyzetméternyit építettek évente.
A svájci Bázel volt az első olyan város, ahol 2002-ben kötelezővé tették a zöldtetőépítést a lapos tetőkön, és ezért ma már az összes tető 40%-án ott van. Ausztria nagyon elöl jár ebben a technológiában, Csehország és Lengyelország is fejlődik, irányelveik, szabványaik, komoly szabályozásaik vannak, és ezekben az országokban megjelentek a támogatások és ösztönzők is.
Hazánkban már harminc éve van szakszerű zöldtetőtervezés és -építés. 2000-ben megalakult a Zöldtetőépítők Országos Szövetsége (ZÉOSZ), ami ma már a Magyar Kertépítők Országos Szövetségével (Makeosz) való egyesülését követően annak szakmai tagozata. 1999-ben az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Országos Szövetsége (ÉMSZ) zöldtetős tagozatának keretein belül elkészült az első, mai napig egyetlen műszaki irányelvük.
Három magyar tulajdonú cég gyártja hazánkban a zöldtetők műszaki termékeit.
Szabályozás, lehetőségek
Az elmúlt harminc évben komoly tervezői és mérnöki szaktudás halmozódott fel, amire büszkék a szakemberek. A szabályozás azonban még a 15 évvel ezelőtti szinten van, hallottuk. Nagy áttörést hozott, hogy a Budapest 12. kerületi Hegyvidéki Önkormányzat hazánkban elsőként kötelezővé tette a zöldtetők építését az új és felújított épületek lapos tetőin.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) úgy rendelkezik, hogy minél vastagabb az ültetőközege egy zöldtetőnek, annál nagyobb arányban lehet beszámítani a termett talajon levő zöldterület előírt nagyságába. Ez a szabályozás abból indult ki, hogy minél vastagabb egy ültetőközeg, annál magasabb a biológiai teljesítmény. Ez azonban a beruházók számára kiváló lehetőség arra, hogy minél nagyobb alapterületű épületet építsenek, így Dezsényi Péter szerint ez a szabályozás a költségesebb intenzív zöldtetők építését serkenti.
Hosszú távon sem ökológiailag, sem gazdaságilag, és más szempontok szerint sem ez a jó út. A szakmában sokan osztják ezt a véleményt.
A szakemberek szeretnék kormányzati és önkormányzati szinten is serkenti a minél komolyabb szabályozási és támogatási rendszer kialakulását, elsősorban az extenzív zöldtetők építésének segítését. A világon szinte mindenhol legalább kétszer annyi extenzív zöldtető épül, mint intenzív. Magyarország talán az egyetlen olyan ország, ahol ez az arány fordított. Szeretnék, ha ez a jövőben megváltozna.
Az előadó szerint a tervezői, mérnöki kapacitás és szaktudás megfelelő, de a kivitelezéshez folytatni kell a képzést. A tapasztalatok szerint a segédmunkások könnyen betaníthatók a zöldtetőn végezhető feladatokra. Szükség van felnőttképzésre, és arra, hogy a szakintézményekben, technikumokban és az egyetemeken a szórványos képzések és oktatások mellett megjelenjen a magasabb szintű rendszeres oktatás is.
Dezsényi Péter nagy nemzetgazdasági lehetőséget lát a zöldtetők építésében Magyarországon. Budapest és a nagyobb települések szenvednek a városi csapadékvíztől, aminek jó ellenszere lehet a zöldtetők területének jelentős növelése. Épületenergetikai szempontból is nagy jelentőségű egy extenzív zöldtető. Népszerűek a bioszolár tetők, ahol napelemek és zöldtető erősíti egymás hatását. A technológiai fejlesztések exportlehetőséget is jelenthetnek a hazai cégeknek köszönhetően, akik képesek olyan minőségű és mennyiségű alapanyagot gyártani, amely a külföldi piacokon is kelendők.
A szakemberek azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy néhány éven belül Budapesten és a nagyvárosokban bizonyos feltételekkel kötelező legyen extenzív zöldtetőt kialakítani az új építésű lapos tetőkön; szeretnék elérni, hogy ez legyen az első számú tetőtechnológia a jövőben Magyarországon.
Megyesi Éva
