Az uniós bizottság jelentése szerint a tagállamokban a felszín alatti vizek 14,1 százaléka a 2016-2019-es időszakban túllépte az ivóvízre meghatározott nitrátkoncentrációs határértéket. Az EU-ban a tengervizek 81 százaléka, a parti tengervizek 31 százaléka, a folyók 36 százaléka, illetve a tavak 32 százaléka eutrofikus, azaz elalgásodásra hajlamos.
Ahol megtisztították a vizeket, javult az ivóvízellátás és gazdagabb lett a biológiai sokféleség, valamint kedvező változások mentek végbe a biodiverzitástól függő ágazatokban, például a halászatban és az idegenforgalomban is. A túlzott trágyázás azonban továbbra is problémát jelent – közölték.
Az uniós bizottság közleményében hozzátette: lépéseket fog tenni, hogy a tagállamok jobban megfeleljenek a nitrátirányelvnek, ez ugyanis elengedhetetlen az európai zöld megállapodás azon célkitűzésének teljesítéséhez, hogy 2030-ra legalább 50 százalékkal csökkenjen a tápanyagveszteség.
Emellett Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában is vannak olyan területek, ahol sürgősen csökkenteni kell a szennyezés mértékét – tették hozzá.