Mint kifejtette, az uniós megújuló energia irányelv átvételekor ez a szempont megjelent a hazai jogalkotásban is és a jövőben a talajok állapotát egyre inkább figyelembe kell venni a mezőgazdasági hulladék és maradékanyagok energetikai hasznosításakor. A 2021. október 14-én hatályba lépő rendelet a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Juhász Anikó hangsúlyozta: új elemként előírja a termelők számára, hogy tápanyag-gazdálkodási tervet készítsenek a mezőgazdasági területről származó hulladékok és maradványanyagok energetikai célú felhasználására. Ez a kötelezettség elsősorban azokat a gazdálkodókat érinti, akik gabonaszalmájukat nagyobb teljesítményű erőműben való felhasználásra értékesítik.
A helyettes államtitkár bejelentése szerint a fent említett tápanyag-gazdálkodási tervet első alkalommal 2022. szeptember 30-ig szükséges elkészíteni. Mint mondta, ez nem jelent újszerű feladatot, ugyanis a nitrát-érzékeny területen gazdálkodóknak, valamint a Vidékfejlesztési Program Agrár-környezetgazdálkodási és Ökológiai Gazdálkodási támogatásaiban részesülő termelőknek jelenleg is kötelező ilyen tervet készíteniük. A tápanyag-gazdálkodási terv elősegíti az okszerű tápanyag-gazdálkodást, a talaj szervesanyag-tartalmának megtartását, illetve növelését, valamint a környezet- és költségkímélő módon történő gazdálkodást.
A megújuló energia irányelv a bioüzemanyagok és folyékony bioenergiahordozók mellett a nagyobb erőművekben felhasznált biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozóan is kiterjeszti a fenntarthatósági követelményeket, amit a hazai jogszabályokban át kellett venni – fogalmazott Juhász Anikó.