0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mit tehet a (hétmilliárd) vevő?

Azáltal, hogy megvesszük, megfőzzük, tároljuk az ételt, mi is az agrár-élelmezési rendszer aktív szereplőjévé válunk. Mindenki fogyasztó, és itt az idő, hogy átalakítsuk az agrár-élelmezési rendszereket. Erre emlékeztet a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete az Élelmezés Világnapja, október 16-a kapcsán. De mit is tehetnénk pontosan?

Az ellentmondások nem is lehetnének súlyosabbak

Emberek milliói éheznek és alultápláltak, míg sokan krónikus túlsúlytól szenvednek a rossz minőségű étrend miatt. A kistermelők – akik az élelem több mint harmadát állítják elő – élnek a legnehezebb körülmények között, mivel a mezőgazdasági munka továbbra is sok bizonytalanságot és veszélyt rejt magában. Az agrár-élelmezési rendszer hozzájárul a klímaváltozáshoz, ami cserébe az élelmiszertermelést fenyegeti a világ legszegényebb részein. A hatalmas élelmiszerveszteség és -pazarlás mellett sokan szorulnak élelmiszerbankokra és élelmiszersegélyre. A tények mindenki számára nyilvánvalóvá teszik az agrár-élelmezési rendszerek hibáit.

Sürgősen át kell alakítani az élelmiszer termelését és fogyasztását

– hirdeti a FAO, amely globális felhívásában részletes ajánlásokat tesz a termelők, fogyasztók, kormányok, gazdasági szereplők, kutatók és civil szervezetek számára.

Vásárlóerővel a változásért

Vevőként például a tápláló, környezetileg és társadalmilag fenntartható termékek választásával befolyásolhatjuk a piacot. Ez arra készteti a döntéshozókat, hogy fenntarthatóbb szakpolitikát alakítsanak ki és támogassák a jobb mezőgazdasági módszereket, illetve a fenntartható és egészséges táplálkozásba való befektetéseket.

Elkezdhetjük új, helyben termett és szezonális alapanyagokkal gazdagítani az étrendünket, csökkenthetjük a pazarlást, elutasíthatjuk a túl sok csomagolást és ügyelhetünk az elfogyasztott étel környezeti, valamint társadalmi hatására.

A feldolgozott élelmiszerek helyett válasszunk változatos, tápláló ételeket, mert ezzel keresletet generálunk. Fogyasszunk több friss és őshonos alapanyagot, éljünk a növényi alapú fehérjék, mint az olajos magvak és hüvelyesek adta lehetőségekkel. Ezeket ugyanis olcsóbb előállítani, mint az állati proteint és a bolygót is kevésbé terhelik.

A szeméttelepek tele vannak kidobott élelmiszerrel, amiből a bomlás során metán, a szén-dioxidnál is sokkal károsabb gáz keletkezik.

A teljes üvegházhatású gázkibocsátás 10 százaléka hozható összefüggésbe az élelmiszer-pazarlással, amely a bevásárlás és főzés megtervezésével elkerülhető.

Keressük a FAO-ra való hivatkozást az élelmiszer-csomagoláson, ami garantálja a fenntartható termelési körülményeket. Váljunk a fenntartható és egészséges étrend szószólóivá! Álljunk ki az ügy mellett a környezetünkben.

Több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen elegendő biztonságos és tápláló élelemhez, 3 milliárdnak elérhetetlen az egészséges táplálkozás, és az elhízás is világszerte terjed. Mindeközben a bolygónak 2050-re 10 milliárd embert kell majd tudni ellátni a mostani közel 8 milliárd helyett, még nagyobb nyomás alá helyezve a természeti erőforrásokat, a környezetet és az éghajlatot.

A világszervezet szerint összefogásra van szükség az agrár-élelmezési rendszerek megjavításához, hogy mindenki hozzájusson az elegendő biztonságos és tápláló ételhez és az egész élelmiszerlánc fenntarthatóbbá, ellenállóbbá és befogadóbbá váljon, rendes körülményeket és szociális védőhálót biztosítva a benne dolgozóknak. Ebben a változásban mindenkinek szerepet kell vállalnia, például a kormányzatoknak új szakpolitikák, a privát szektornak üzleti modelljük átalakítása és a fogyasztóknak szokásaik és gondolkodásuk megváltoztatása révén.

Forrás: FAO