Szlovákia gazdasága a 2020-as járványévben 4,8 százalékkal 85 milliárd euróra esett vissza. Sajnos nem csak a gazdaság teljesítménye romlott, az állóeszköz-felhasználás is 12 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Két százalékkal kevesebben dolgoztak, a foglalkoztatottak száma 2,53 millió volt, így a munkanélküliség is 6,7 százalékra emelkedett. Mindezek ellenére a nominális havi bruttó átlagbér 3,8 százalékkal 1133 euróra emelkedett. Szlovákia gazdasága nagyon nyitott, erről árulkodik, hogy az export 2020-ban elérte a 76,1 milliárd eurót, az import pedig a 72,8 milliárdot.
A napokban terjesztette a szlovák kormány elé az agrárminisztérium az úgynevezett Zöld jelentést, ami hagyományosan az előző év folyamatait igyekszik bemutatni. Érdemes belepillantanunk, hogy egy jó összképet kapjunk az ország mezőgazdaságáról. Fő megállapítása szerint a szlovák mezőgazdaság helyzete a 2020-as járványévben inkább romlott. Szinte minden statisztikai mutató csökkent, kivéve az átlagbért és az állóeszköz-felhalmozást. Továbbra is deficites Szlovákia agrár-külkereskedelmi szaldója.
Mezőgazdasági termelés
A mezőgazdaság aránya a szlovák GDP-n belül nagyon alacsony, és évről évre csökken. Tavaly már csak az összteljesítmény 2,1 százalékát tette ki. Az ágazatban 48,5 ezren dolgoztak, ami éves szinten
8,8 százalékos csökkenést jelent. A jelentés szerint a mezőgazdasági vállalatok összesítve 3 milliárd eurónyi bevételt képeztek, amiből mintegy 63 millió eurónyi hasznot mutattak ki, ami az ágazat 2,1 százalékos rentabilitását mutatja. A vállalatok kétharmada tudott kimutatni hasznot, egy hektár szántóföldön átlagosan 39,4 eurónyi nyereséget állítottak elő.
Ebből 1,9 millió hektárt műveltek meg, 1,35 millió hektár szántót és 520 ezer rétet, kaszálót. A jelentés kiemeli, hogy elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének köszönhetően, 2019-hez képest a növénytermesztés bevételei 19 százalékkal emelkedtek, illetve az előző évek zuhanásához képest, csupán 2,3 százalékkal csökkentek az állattenyésztés bevételei. Legnagyobb áremelkedés a gyümölcsöknél (10,8%), a zöldségnél (5,7%), az olajos magoknál (5%), illetve a sertésnél és az abból készült termékeknél (6,7%), illetve a tojásnál (10,1%) volt tapasztalható.
Tovább erősödött a növénytermesztés (63%) dominanciája az állattenyésztés (37%) felett. A növénytermesztésben szinte az összes ágazatban javultak a termésátlagok, a hüvelyeseknél 23,5, a gabonaféléknél 11,6, illetve az olajos magoknál
6,7 százalékkal.
Többet sikerült kinevelni vágómarhából (0,1%), vágóbaromfiból (1,3%), előállítani tehén- (1,3%) és juhtejből (0,7%). Viszont csökkent a teljesítmény a vágósertések (-3,5%), a bárányhús (-11,6%), illetve a tojás (-0,2%) esetében.
Szlovákiában a mezőgazdaságban jóval kevesebb vállalkozás működik, mint Magyarországon. A kereskedelmi társaságok gazdaságilag sikeresebbek voltak. Nőtt a jogi személyként vállalkozók és a magángazdák száma is, a szövetkezeteké csökkent. A magángazdaként vállalkozók a mezőgazdasági terület 8,7 százalékát művelik. A magyarlakta járásokban magasabb a magángazdák aránya.
A vállalatok költségeik 32,7 százalékát anyag- és energiaszükségletük kielégítésére fordították, 18,4 százalékát pedig bérezésre. Jelentősen emelték az önkormányzatok az ingatlanadót is. A 2019-es 32 millió euróhoz képest 2020-ban már 35,5 millió eurónyi ingatlanadót fizettek be a gazdák, ebből a mezőgazdasági területre 29 millió euró jutott. Az is igaz, hogy majdnem ennyivel kevesebb nyereségadót fizettek, és megemlítendő, hogy Szlovákiában a gazdák kedvezményt kapnak a dízel üzemanyag fogyasztási adójára.
Jelenleg a hitelállományt 901 millió euróra becsülik, a hitelek zöme, 438 millió eurónyi, 5 évnél hosszabb lejáratú. A teljes hitelállományból 53,6 millió eurónyit tartanak kockázatosnak.
Mintegy 2,6 százalékot tettek ki az összköltségből a bérleti díjak. Ezek nagysága természetesen régiófüggő, a déli síkságokon 2019-ben az átlagos bérlemény ára elérte a hektáronkénti 160 eurót, míg a hegyvidéki bérlemények alig haladták meg a 34 eurót.
A gazdák mintegy 26 millió euró értékben kötöttek biztosításokat vagyonra, termésre, illetve állatokra. A biztosítások megkötését a minisztérium is támogatta, mintegy 5 millió euróval, de csupán 821-en nyerték el a biztosítási összeg 65 százalékos támogatását.
A mezőgazdasági területek piaci árát 2019-ben átlagosan 0,9 euró/m2-es áron jegyezték, de természetesen itt is nagyok a különbségek, mind a kultúrák, mind a régiók viszonylatában. A régiók között akár 7–8 szoros is lehet a különbség. Legtöbbet természetesen a gyümölcsösökért fizettek (4,42 €/m2), a szántóért 1,5 eurót, a szőlők (0,59 €) és a kaszálók (0,40 €) átlagos értéke csökkent.
Élelmiszeripar
Az előzetes eredmények szerint az élelmiszeripar is pozitívummal zárt, a vállalatok összesítve 265 millió euró hasznot termeltek, és ha kicsivel is, a bevételeik meghaladták az 5 milliárd eurót. A haszon legnagyobb részét a húsz fő feletti vállalatok képezték, a vállalatok
71 százaléka tudott nyereséget kimutatni.
Az élelmiszeriparon belül a húsipar hozta a bevételek 22,1, a tejipar 16,6, illetve a pékek a 14,1 százalékát. Az ágazatban 2020-ban 54 ezren dolgoztak, számuk egy év alatt 2800-zal csökkent. Viszont az átlagbér 6,7 százalékkal
1110 euróra emelkedett.
Szlovákiában a húsfogyasztás egy év alatt 2,9 kilogrammal 72,2 kilogrammra nőtt, ami elsősorban a disznóhúsnak köszönhető. Nőtt a halfogyasztás is 5,9 kg/főre. A tej és tejtermékek fogyasztása is 5,4 kilogrammal nőtt, már 179 kiló. A liszt fogyasztása 78,9 kg/fő és a burgonyáé 55,9 kg/fő. Csökkent viszont a gyümölcs- (1,1 kg-mal, 66 kg/fő) és a zöldségfogyasztás (0,3 kg-mal, 106,5 kg/fő).
Agrár-külkereskedelem
Érdekes, hogy míg a szlovák külkereskedelem értéke csökkent a járvány idején, az agrár-külkereskedelem enyhe, 5,4 százalékos emelkedést mutatott. Mellette az agrárimport is minimálisan, 1,1 százalékkal emelkedett. Sajnos az agrárexport negatív szaldója évek óta nő, 2019-ben már elérte a -1,78 milliárd eurós szintet, ez csökkent 2020-ban 1,68 milliárdra. Természetesen elsősorban az EU államaiba irányul a kivitel 94 százaléka, és innen jön a behozatal 91 százaléka. Az EU élelmiszeriparának bevételei meghaladják az 1200 milliárd eurót, aminek Szlovákia adta az 1,9 százalékát.
Ez egy régóta jelenlévő folyamat. A jelentés is megállapítja, amennyiben nem tudjuk növelni az élelmiszeripar hatékonyságát, teljesítményét, akkor nem lehet megfordítani a trendet. Az önellátás problémáját nem is a nyersanyag szintű élelmiszerek nagyobb termelésével lehetne elérni, hanem a meglévő nyersanyagok magasabb feldolgozottságával.
Támogatások
Az állami kiadások a mezőgazdaságban 2020-ban 908 millió euróra csökkentek a 2019-es 980 milliós szintről. Ennek az összegnek a 49,3 százalékát a közvetlen terület alapú támogatások tették ki, a másik jelentős tételt (a kiadások 29,4%-a) a vidékfejlesztési programokon keresztül fizették. Vidékfejlesztésre a 2014-2020-as időszakra az EU 2,08 milliárd eurót hagyott jóvá, aminél a nemzeti hozzájárulás 25 százalékos, és 17 programon keresztül nyújtják.
Kilencben csökkent, főleg Németországban, Romániában, Belgiumban és Franciaországban. Magyarországon ez a mutató 11,6 százalékkal, Szlovákiában 2,3 százalékkal növekedett.
A jövedelemkülönbség a régi és az újonnan csatlakozott tagországok között még mindig jelentős, és alig csökken. Az egy alkalmazottra jutó mezőgazdasági jövedelem Szlovákiában 2020-ban elérte a 18 242 eurót, ugyanez Franciaországban 35,5 ezer euró. Természetesen ez mind abból adódik, hogy bár az EU-ban a mezőgazdaság 187 milliárd euró hozzáadott értéket állított elő, viszont ennek a
84 százalékát a régi 15 tagállam hozta össze. Szlovákia a jelentés szerint alig félmilliárd eurónyi hozzáadott értéket állított elő, azaz az EU-s érték 0,3 százalékát.
A mezőgazdasági támogatások 2019-ben az EU-ban elérték az 54,2 milliárd eurót, aminek a 76,4 százaléka a régi tagországokba irányult. Szlovákiára az EU támogatások 1,1 százaléka jutott. Az EU 2019-es 413 milliárd eurós agrárteljesítményének az ország adta a fél százalékát.
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
A jelentés számos tényre felhívja még a figyelmet, például arra, hogy mindkét ágazatban az alkalmazottak nemcsak fogynak, hanem el is öregszenek. Az öntözőrendszerek technológiai szintje nem javult, csökkent az öntözhető terület. Rámutat, hogy emelni kellene a szlovák élelmiszerek arányát a hazai polcokon, hiszen ez alig haladja meg a kínálat 40 százalékát. Azt sajnos nem említi, hogy jóval többet kellene szánni ehhez az élelmiszeripar fejlesztésére, az EU forrásoknál emelni kellene a nemzeti hozzájárulást, hogy az élelmiszeripar az egymilliárdos beruházási adósságát valahogy ledolgozza.
