0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Káposzta savanyításra

A kertészeti termesztésből élő gazdálkodóknak a kiszámíthatatlan időjáráson kívül komoly kihívás a mindinkább kiéleződő árverseny. A technológiai fejlesztés, jól átgondolt fajtaválasztás, gépesítés segít a piacon maradásban, a jövedelmezőség megtartásában. Az inputanyagok és az energia drágulása azonban nehezíti a helyzetüket.

Gál Károlyék is az előremenekülésben: a technológia folyamatos fejlesztésében, a kiváló minőségű áru termesztésében és a jól működő vevői kapcsolatok megtartásában látják a jövőt. Ócsán Gál Károly fiatalon, a szüleivel kezdte a zöldségtermesztést, 1986-ban pedig a feleségével indította el azt a vállalkozást, ahol azóta a fiával, ifj. Gál Károllyal dolgoznak együtt. Először bérelt területen termesztettek, majd ahogyan fejlődtek, földet is vásároltak. A kezdetek óta sok minden változott, köztük az is, hogy eleinte holdakban beszéltünk, ma pedig már hektárokban, mondta Gál Károly.

Területi adottságok

A mára 20 hektáros, jó minőségű szántóföldjük a Duna-Ipoly Nemzeti Park tőszomszédságában, Natura 2000 besorolású terület mellett fekszik, az Ócsai Tájvédelmi Körzetben.

Burgonyát nyolc, káposztát hat, sárgarépát fél hektáron termesztenek.

Kétéves vetésforgót alkalmaznak, a burgonya és káposzta után általában gabonát vetnek, a következő évben pedig ugaroltatják a területet. A szántó elhelyezkedése miatt kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vadkárelhárításra. Ezért toklászos búzát vetnek, ami a szúróssága miatt kevésbé vonzza az állatokat. Későbbi terveikben szerepel az is, hogy bekerítik a területet vagy annak legalább egy részét, hogy kukorica is kerülhessen a vetésforgóba, hiszen a kiváló minőségű szántó erre kimondottan alkalmas lenne, a terményt pedig jó áron értékesíthetnék. A területüket pedig szeretnék tovább bővíteni, azonban óvatosak a jelenlegi földárak miatt.

Gépesítés, fajták

A gépparkot folyamatosan korszerűsítették. Négy éve egy nagy beruházást valósítottak meg, ugyanis a drága, kiszámíthatatlan és gyakran nem túl hatékony kézimunkaerő leváltására szükségesnek látták egy betakarítógép beszerzését. Ezenkívül tárolóépületet és hűtőházat is építettek.

A fajtákkal kapcsolatban Gál Károly elmondta, hogy a korábbiak fokozatosan kiszorulnak a termesztésből a piaci elvárások vagy a nem megfelelő termésbiztonság miatt.

Fontos, hogy a káposztának vékony levele és kis torzsája legyen, növényvédelmi szempontból pedig elengedhetetlen a tripsz- és a xanto­monász-tolerancia. Olyan fajtát kell termeszteni, amelyik a hazai körülmények közt is nagy hozamot, jó minőséget ad, ezért tartja fontosnak Gál Károly, hogy rendszeresen részt vegyen a nemesítő­cé­gek szakmai napjain és kipróbálja az ígéretesnek tűnő újdonságokat. Idén például a Syngenta Kft. tizenkét fajtajelöltjéből és fajtájából állítottak be nála kísérletet.

Az eredmények láttán valószínűnek tartja, hogy az idén termesztett fejeskáposzta-fajták közül kettőt lecserél új, betegségekkel szemben ellenállóbb hibridekre.

A korábbi gyakorlatot követve idén is tíznapos forgókkal permetezték a káposztát, és szép, egészséges állományuk lett, tavaly azonban nagy volt a Xan­tho­monas- és Erwinia-fertőzés. E betegségek ellen akkor a permetezéseken túl talajlazítással is védekeztek.

Alapvetően fontos a jó talajszerkezet, ehhez a vetésforgóban lévő gabona szalmáját aratás után bedolgozzák a talajba, szerves trágyát és szulfáttartalmú műtrágyát juttatnak ki.

Az öntözés alapfeltétele a termésbiztonságnak, hatékonyságnak, erre természetesen ők is felkészültek.

Gál Károlyéknak is gondot okoz a munkaerőhiány, a megbízhatóan dolgozó emberek megtalálása. A négy éve vásárolt káposztabetakarító gép sem hozott teljes megoldást e téren, mert a beruházást követő második évben nagyon lebetegedett az állomány, és válogatva, csak az egészséges fejeket kellett betakarítani, így nem tudták kihasználni a gép adta előnyöket. A harmadik évben pedig annyira csapadékos volt a betakarítási időszak, hogy nem lehetett rámenni géppel a talajra. Idén azonban szerencsére ismét használhatták.

Kialakult vevőkör

A megtermelt árut korábban a Budapesti Nagybani Piacon adták el, jelenleg viszont csak vecsési savanyítóknak és közvetlenül zöldségboltoknak értékesítik a káposztát. A rendszer jól működik, nem tervezik, hogy a közeljövőben újabb piaci lehetőségeket keressenek.

A káposztát konténerben tárolják 3-4 °C-on, de előtte kicsit szikkasztják, hogy tovább eltartható legyen.

Körülbelül karácsonyig szállítják be a savanyí­tóüzemekbe. Amit addig nem értékesítenek, azt a hűtőházban 0 °C-on tartják az új év második hetéig, amikor újra fogadják a savanyítósok az alapanyagot a húsvét környéki savanyú káposztához. A hűtőházukban májusig tudnak tárolni, amíg a hajtatott friss káposzta meg nem jelenik.

Merre visz az út?

Az energiaárak emelkedése miatt a többi termelővel együtt Gál Károlyék is nagy kihívások elé néznek. Ráadásul nem változik, vagy inkább csökken az egységre jutó bevétel, egyebek közt a külföldről érkező káposzta árleszorító hatására. Gál Károly nem derűlátó a zöldségtermesztés jövőjét tekintve, az azonban motiválja, hogy nem dolgoztak hiába, fiuk, ifj. Gál Károly folytatni fogja, amit ők elkezdtek.

Óváryné Fabók Krisztina

Forrás: Kertészet és Szőlészet