0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Öntözött szőlők?

Sok vitát kavar szakmai körökben, hogy kell-e, illetve szabad-e öntözni a szőlőt. Aki felvásárlón keresztül értékesít, és kiegyensúlyozott mennyiséget és minőséget szeretne betakarítani, annak a mai időjárási viszonyok komoly kihívást jelentenek. Támogatói és ellenzői egyaránt akadnak, s talán ennek is köszönhető, hogy alig találkozunk gyakorlati példákkal az ágazaton belül.

„A Neszmélyi borvidéken található 85 hektáros ültetvényünkből 28 hektár öntözhető” – hangsúlyozta Mikóczi Nárcisz egy közelmúltban tartott tanácskozáson. A Tatáról érkezett gazda elmondta, rajtuk kívül egy olyan ültetvényről tud, ahol mesterséges vízkijuttatással élnek.

A téma jelentőségét mutatja, hogy az elmúlt években rendszeresen a félévszázados csapadékmennyiség alatti értéket mértek, miközben a hőmérséklet meghaladta az átlagot.

Mikóczi Nárcisz elmondta, az öntözési beruházást megfontolt szakmai konzultáció előzte meg. Ellene szóltak a kísérletek, a szaktudás, a gyakorlat hiánya, hogy nincsenek hazai – átvehető – példák. Az emberek fejében élnek olyan tévhitek is, hogy tilos minőségi borszőlőt öntözni, illetve tiltja az EU. Ugyanakkor a tudat, hogy öntözés nélkül nem tudják a jövőben azt a mennyiséget és minőséget megtermelni, amit a felvásárló elvár, elgondolkodtatásra késztetett.

Belevágtak, s 2018 óta felszín alatti mikroöntözéssel, 180 méter mély kútból elégítik ki a növények vízigényét. A percenként 200 liter mennyiséget biztosító vízkivételi forrás elegendőnek bizonyult az ültetvény számára szükséges 160-170 literhez. A karsztvízből 5 hónapon keresztül alkalmanként 7 millimétert juttatnak ki.

„A csöveket 30 centiméter mélyre fektettük le, mert az e feletti talajt felesleges öntöznünk”

– mutatott rá a hatékonyság fontosságára a szakember, hiszen a felső 30 centi átitatása hektáronként plusz 300 köbméter vizet jelent. Ezzel a víztakarékosság mellett nem generálnak gyomosodást és a mikroklíma sem alakul a gombabetegségek számára kedvezően. Ráadásul nem akadályozza a szőlő művelését sem. A hátrányok között a bonyolultabb kiépítést és tisztítást emelte ki az előadó.

A csöveket a sor közepén helyezték el, míg a gerincvezeték 1 méter mélyre került, hogy ne akadályozza a mélylazítást.

„Az öntözéssel könnyen beállítható a termesztési cél, minőséget vagy mennyiséget szeretnénk látni” – hívta fel a figyelmet Mikóczi Nárcisz, hogy a 28 hektáron 92 kilométernyi vezetéket fektettek le, s egy-egy tőke az elmúlt vegetációban közel 250 liter vízhez juthatott hozzá. Talán ennek is köszönhető, hogy az augusztus 9-én jött jégverés – amely 70 százalékos kárt okozott – mellett is 11,5 tonnás átlagtermést szüreteltek.

A beruházásról szólva a szakember elmondta, ugyan létezik állami támogatás – öntözési közösségek esetén akár 70 százalékos intenzitással -, de a költségek kétharmada megosztható lenne termelői összefogással. Vízre, áramra szükség van. Egy köbméter víz 180 méterről, szivattyúval történő felhozásához 1 KW energia szükséges.

Számításaik szerint a beruházás 6-7 év alatt térül meg, így az idősebb, felújításra váró ültetvényeikben nem alkalmazzák.

Bár a vízkijuttatás mértékét elsősorban a meteorológiai adatokra, az ültetvénybe kihelyezett szenzorokra alapozzák, de a legjobb indikátor maga a növény. Miközben ma már léteznek olyan szenzorok is, melyek a xilembe „ültetve” biztosítják az automata vezérlést.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu