A bácsbokodi Albert Agro EV 1991 óta művel saját földeket. Nyolc-kilenc évi gazdálkodás után kristályosodott ki stratégiai célként, hogy olyan művelési módra álljanak át, amivel meg tudják őrizni a talajban a vizet, a szenet, a humuszt, sőt, akár növelni is lehet a mennyiségüket, emlékezett vissza Hegedűs József tulajdonos.
A családtagokkal alkotott laza konzorcium az ezredforduló táján indult el a szántás nélküli technológia irányába, ami az ő esetükben a forgatásos művelés teljes leváltását jelentette. Öt év elteltével kísérleti céllal még konvencionálisan művelték a terület egy részét, de 2006 óta sem eke, sem más hasonló eszköz nem járt a földjeiken.
Amíg a magyar piacon nem voltak elérhetők a megfelelő gyári eszközök, saját maguk barkácsoltak. A sekélyműveléssel és a minimumvetéssel kezdték, majd később lazítókat is használtak mint alapművelő eszközöket.
Az általuk művelt területek humusztartalma jelentősen nőtt, a csapadék beszivárgása felgyorsult, a párolgása pedig csökkent. A tömörítés a fölső evaporált réteg alatt 4-5 centivel megy végbe, így a szél és a nap nem tudja olyan könnyen elvinni a nedvességet a talajból.
A termelés jövedelmezősége az átállással folyamatosan nő. Az első 6-7 évben 10-35 százalékkal nőttek a hozamaik. Természetesen, később ilyen volumenű növekedésre nem lehet számítani, de már az is szinte megfizethetetlen, hogy a talaj folyamatosan jól művelhető.
A Mezőfalvai Zrt. 2007-ben tért át a kíméletes talajművelésre – mondta el Zoványi György, a vállalat növénytermesztési igazgatója. Klasszikus szántást csak ott végeznek, ahol muszáj a technológia miatt. A szántást elmunkálóval végzik, a lazítást is rögtön zárják, a kultivátorozást hengerezés követi. Nem hagynak időt a talaj kiszáradására, és csak akkor hajtják végre a műveleteket, ha minden feltétel adott hozzájuk, nem erőltetik, ha nem muszáj. Úgynevezett keveréses művelést alkalmaznak, vagyis nem fordítják a talajt, hanem összekeverik a szármaradványokkal. Csökkentették a kemikáliák használatát, amit azért tudtak megtenni, mert ennyi növény mellett jobb a talajhigiénia, mint a szűk vetésforgókban. Jó pár kétszikűt termelnek, a vetésváltás szabályait nem rúgják fel. Tavaly talajhőmérést végeztek egy közeli gazdaságban, ahol hasonló műveléssel próbálkoznak. A konvencionális parcellán, szántott talajon 39 Celsius-fokot mértek a felső 20 centiméteren, míg mellette, a mulcstechnológiával művelt részen mindössze 23 fokot. |
A morzsaszerkezet, a por és a rögfrakció aránya nagyban befolyásolja, hogy az erőgépnek mekkora teljesítményt kell kifejtenie. Az üzemanyag-felhasználásban 20-25 százalékos csökkenést tapasztaltak, és az eszközök kevésbé használódnak.
A társaság vezetője szélsőségesen aszályos években is reálisnak tekinti a 20-40 százalékos terméstöbbletet a konvencionális műveléshez képest.
„Nem növénycentrikus, hanem talajcentrikus a szemléletünk” – hangsúlyozta Hegedűs János. Felidézte a hihetetlenül csapadékos 2010-es évet, amikor más gazdálkodók hatalmas költséggel szántottak, aztán a hantokat képtelenek voltak szétművelni. Tavaszra a víz és a szén jelentős része elszökött a talajokból, és emiatt csak vontatottan, hiányosan kelt a tavaszi vetés.
Németh István a Győr-Moson-Sopron megyei Rábcakapiban gazdálkodik. Az 1993-ban megkezdett gazdálkodás kezdete óta az a fő szempont, hogy ennek során ne mérgezzék a talajt. A konvencionális gazdálkodásban elterjedt módszerek helyett baktériumkészítményeket, rezet és ként használnak, kezdettől fogva. Rendkívül jó tapasztalataik vannak velük. Az első bejelentett földjük humusztartalma egy év alatt 1 százalékkal nőtt. „Ezt tudja a talaj, ha gyógyulni kezd” – fogalmazott Németh István. A termés mennyiségéről a következőképpen vélekedik: „Ne akarjunk annyit termelni, mint egy konvencionális gazdálkodó, aki műtrágyával termel. A mi termékeink tárolhatósága és minősége – legalábbis zöldségek esetében – jobb.” A gazdaságban használt szerek listája hosszú, és bár mindegyik szerepel a Biokontroll és a Nébih weboldalán, Németh István inkább a saját szemének hisz, ezért referenciát kér a döntéseihez. Mielőtt új szert próbálna ki, más termelőket kérdez a tapasztalataikról, vagy mintát kér a gyártótól. Már az is beszédes, ha egy cég ódzkodik ettől. Tapasztalatai szerint az ő ajánlataikkal nem is érdemes tovább foglalkozni. |
„Mi a tábláink közel 60 százalékával semmit nem csináltunk ősszel, az egyetlen kivétel a következő évi cukorrépavetések mélylazítása volt. Ennek ellenére nevetséges talajmunkaköltséggel vetettük a borsót, a kukoricát, a szóját és a napraforgót.”