0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

KAP, agrárfinanszírozás és pályázatok

A Portfolio december 9–10. között tartott Agrárszektor konferenciáján többek közt az agrárium finanszírozási környezetének változásával, a támogatási pályázatokkal és a hozzájuk elérhető banki hitelekkel, valamint az új KAP-hoz készülő magyar stratégiai tervvel kapcsolatban több kerekasztal-beszélgetést is tartottak a szakmabelieknek.

Változik az agrárium finanszírozási környezete

A pénzintézetek az Európai Unió agrárszabályozási követelményeihez igazítják hitelezési gyakorlatukat. A Széchenyi Kártyával támogatott programok továbbra is elérhetőek, ennek ellenére az MNB Növekedési Hitelprogramjához hasonló, fix hosszú távú kamatot lehetővé tévő beruházási hitelprogramokra számítanak a pénzintézetek.

A piaci kamatok emelkedése különösen az állattenyésztést érinti, hamarosan a 7-10 százalékot is elérheti a kamat.  

Fetter István, a CIB-csoport kisvállalati divíziójának a vezetője szerint minden esetben érdemes rögzíteni kamatot, különösen euró alapú eszközök esetében.

Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV-igazgatóságának kis- és középvállalati igazgatója megerősítette kollégája álláspontját, hozzáfűzve, hogy a piaci hiteleket meghatározó BIRS-referenciakamat már 4 százalék felett jár, ami a kamatfelárral együtt 6 százalékot meghaladó hitelkamatot jelent. 

Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelem és agrárfinanszírozás üzletágának igazgatója az emelkedő kamatok kapcsán azt mondta, érdemes kihasználni a még meglévő hitelkonstrukciókat, mert még a jelenlegi kamatkörnyezetben is jobb beruházó adósnak lenni, mint betételhelyezőnek, hiszen a reálkamatok nagyon alacsonyak, vagy egyenesen negatívak.

Ugyanakkor mind egyetértettek abban, hogy a piaci finanszírozási korlátok egyre erőteljesebbek, ezért a hitelintézetek szeretnének újabb olyan olcsó és fix kamatozású beruházástámogató agrárhiteleket látni, amilyen a nyáron véget ért Növekedési Hitelprogram volt.

Szabó István, az OTP Bank ügyvezető igazgatója az elmúlt 10 évet kegyelmi időszaknak nevezte, de az árak emelkedése és az ellátási láncok megszakadása miatt a közeljövőben a csődráta növekedésére számít a pénzintézet.

Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. agrárüzletágának ügyvezetője más oldalról közelítette meg a problémát, szerinte a gazdáknak nem a kamatnövekedés a legnagyobb problémája. A sertéságazat például veszteséget termel, és emiatt lesznek olyan szereplők az ágazatban, amelyeknek a bankok nem tudnak finanszírozást kínálni, mert nemhogy a kamatot, hanem még a hitel tőkerészét sem lesznek képesek kitermelni.

Minden pénzügyi vezető elégedetten nyugtázta, hogy eldőlt: nem szüntetik meg az  idén a Széchenyi Kártya keretében elérhető hitelprogramokat.

Mi több, a Széchenyi Kártyával igénybe vehető hitelkeret 1 milliárdról mintegy 1,5 milliárd forintra emelkedhet, közölte Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: az Agrárminisztérium jóváhagyásával hamarosan  a KAVOSZ is megjelenik a piacon egy, a sertéságazat szereplői számára 0 százalékos kamattal és költségmentesen igénybe vehető hitellel, aminek 200 millió forint lesz a felső határa.

Az agrárium az infláció és az ellátási lánc Magyarországra begyűrűző válsága ellenére sem veszítette el vonzerejét a finanszírozók szemében, ami nem csoda: a Széchenyi Kártya-programokban például messze 1 százalék alatt van a bedőlt kihelyezések aránya. Továbbra is a befektetési termékek széles kínálatából válogathatnak a szektor vállalkozásai.

Támogatási pályázatok

Finanszírozási és pályázati szempontból egyaránt számos buktatója volt az utóbbi években  az agrártámogatási projektek sikerének, de az idén kiírt pályázatok új lehetőséget adnak a vállalkozások fejlesztéséhez,. Ezekkel élnie kell a gazdáknak, különben komoly lemaradásra számíthatnak a többi piaci versenyzővel szemben. Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a fejlesztési beruházásokhoz egy idő után kevés lesz a hitel, önerőre is szükség lesz hozzájuk.

Az, hogy egy pályázónak van egy jó ötlete, önmagában kevés: az önerő meglétét is igazolnia kell ahhoz, hogy a vállalkozás fejlődni tudjon.

Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary Zrt. agrárfinanszírozási, európai uniós kompetencia-központjának és közszféra-finanszírozási vezetője szerint a bankok kifejezetten örülnek, ha egy ügyfél a Vidékfejlesztési Program (VP) miatt keresi őket. A VP-programokhoz kapcsolódó finanszírozások mintegy fele ugyanis fejlesztést szolgál, közel 30 százalékuk pedig „zöld” kifizetés, vagyis az arányok tükrözik, mennyire előtérbe kerültek a zöld és a fenntarthatósági szempontok.

A szakember arra is kitért, érdemes alaposan megfontolni a finanszírozás költségeit, mivel a VP-projektek csak korlátozottan kombinálhatók a KAVOSZ Agrár Széchenyi Beruházási Hitelével.

A kamatok és az infláció emelkedése miatt akár piaci kamattal is, de minél előbb érdemes igénybe venni ezt finanszírozást, és Laurinyecz Anita azt javasolta, hogy közvetlenül a pályázat beadása után kezdjék meg a tárgyalást a kiszemelt bankkal.

Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára is azt mondta, hogy a pályázatok hatalmas lehetőségeket nyújtanak a mezőgazdasági vállalkozóknak. A tárca a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a támogatási pályázatok elbírálása lerövidüljön, és hogy a rendszert stabilizálják.

A tavalyi állattenyésztési és kertészeti pályázatokra 20 milliárd forintot fizettek ki, az ügyek átlagos elintézési ideje 50 nap volt.  Az államtitkár azt ígérte, hogy még karácsony előtt további 100 milliárd forint értékű támogatásról születik meg a  döntés.

A kerekasztal-beszélgetés zárszavában valamennyi előadó egyetértett abban, hogy bármilyen pályázatról is legyen szó, elengedhetetlen a megfelelő szakértők igénybe vétele a benyújtásukhoz, mert egyetlen gazda sem érthet mindenhez, ez egy külön szakterület.

Sok száz milliárd forint kifizetése múlik rajta

A Közös Agrárpolitika jövőjéről és Magyarország 2021. december 31-re benyújtandó stratégiai tervéről folytatott beszélgetésben egyöntetű vélemény volt, hogy legfőképpen a gazdák felelőssége lesz, hogy 2023. január 1-jétől mennyi támogatást kaphatnak.

Az új KAP-ciklus agrártámogatásainak kifizethetőségét alapvetően meghatározza, hogy az Európai Bizottság elfogadja-e Magyarország stratégiai tervét.

Az Európai Parlament november legvégén fogadta  el az új Közös Agrárpolitikát, és december elején megjelentek a politika végrehajtását szabályozó rendeletek is. Vagyis a tagállamoknak szűk egy hónapja maradt  stratégiai tervük véglegesítésére és elfogadtatására.

Cseh Tibor András, a MAGOSZ megbízott főtitkára szerint, ha a gazdák pénzüknél akarnak maradni, részt kell venniük az agrár-környezetgazdálkodásban, ezáltal pedig az eddiginél is  nagyobb szerepet kapnak a falugazdászok és szaktanácsadók. A korábban nem túl értékes területek is felértékelődnek  azáltal, hogy a gazdáknak összes művelhető földterület 4 százalékát ki kell vonnia a művelésből a támogatások maximalizálásához, ugyanis valószínűleg azok után is lehet majd támogatást igényelni.

Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője szerint a következő években alapvető változás várható a területalapú támogatásokhoz való hozzájutásban, például a zöldítési támogatás elemei átkerülnek a kölcsönös megfeleltetésbe.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az I. és a II. pillér keretében igényelt és az ágazati támogatásokra vonatkozóan egyaránt terveket kell benyújtani, majd egységesíteni kell őket.

A szabályozói oldalnak nehézséget okozott, hogy az I. pilléres agrárökológiai alapprogram és a II. pilléres agrár-környezetgazdálkodási program kiegészítsék egymást, ez igen sok feladatot adott. Mind az I., mind a II. pillérben vannak zöld intézkedések, és mivel ezáltal háromszor annyi forráshoz férnek hozzá  a gazdák, mint korábban, így már hozni  lehet az Európai Bizottság által elvárt számokat, mondta Juhász Anikó.   

Mint Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese kifejtette, a KAP fenntarthatósági kritériumainak a teljesítése nem járhat a termelő kapacitások csökkenésével, és ennek érdekében a gazdáknak javítaniuk kell a hatékonyságukon.

A fenntarthatóság kapcsán Papp Gergely úgy fogalmazott, nagy baj lenne, ha év elején nem döntött volna úgy a kormány, hogy a nemzeti társfinanszírozást 17 százalékról a maximális 80 százalékra emeli, ugyanis eddig 30 milliárdot költöttünk az Agrár-környezetgazdálkodási pályázatra (AKG), ezáltal viszont 110-120 milliárdot lehet rákölteni, vagyis az eddiginél jóval nagyobb területet lehet támogatni. A támogatott terület növelésével van rá esély, hogy Magyarország fenn tudja tartani a termelés színvonalát.

A stratégiai terv alapján a főigazgató-helyettes úgy látja, Magyarországnak jók az esélyei.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu