0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A gyökerektől a pohárig: egy kutató szellem

Június végén doktorált Kovács Barnabás: a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Borászati Tanszékének fiatal tanársegédje megnyugodhatott, ennek a fontos eseménynek a pandémia sem tehetett keresztbe. Ötéves munkájának végére szándéka szerint nem tett pontot, de ez a lépés meghatározó az életében.

Még BSc-hallgatóként kezdte meg a kutatást Kovács Barnabás, melynek keretében a szőlő rizoszféráját, azaz a gyökérzetét és a gyökérzetet körülvevő mikrobiális életet vizsgálta a művelésmódokkal összefüggésben.

Arra volt kíváncsi, milyen a mikrobiális diverzitás az ökológiai, a biodinamikus, az integrált, illetve a hagyományos és extenzív gazdálkodásban, de egy felhagyott ültetvény is a megfigyelés tárgyát képezte.

Egy harmadik területen, a Badacsonyi Kutatóintézet egyik tartamkísérletében eróziónak kitett ültetvényben vizsgáltak hétféle takarási módot, összehasonlítva a művelt sorközzel agrokémiai, fizikai, de főként biológiai szempontokból.

A rizoszféra alapvetően meghatározza a növény talaj feletti működését. 2015-ben volt a talajok nemzetközi éve, azóta nagyobb figyelem irányul erre az erőforrásunkra. Nagyon sok egyszerűbben vizsgálható agrokémiai és fizikai mérést végeznek a kutatók – a bonyolultabb és drágább biológiai vizsgálatok kevésbé elterjedtek –, határt elsősorban az analitikai lehetőségek szabnak.

Mediterrán országokban

A legtöbb vizsgálatot Magyarországon is el tudta végezni, de némelyikért külföldre kellett mennie.

A gyakorlati helyek kiválasztásakor az a cél lebegett előtte, hogy olyan klímájú területre jusson el, ami néhány évtized múlva Magyarországot is jellemezheti.

A Kárpát-medence az előrejelzések szerint melegedni fog, és a hektikus eloszlású csapadékot kevésbé tudják hasznosítani a növények. Észak-Olaszország klímája nagyon hasonlít a miénkhez, éppen ezért a félszigeten déli irányba is haladt. Emellett megjárta Burgundiát, ahol fél évet töltött el, egy évet Törökországban tanult, és Portugáliát sem hagyta ki, ahol változatosak a klimatikus adottságok.

A Szicíliában töltött hónapok az eróziógátlást célzó megoldások vizsgálatával teltek, s bár a szigetről sokaknak először a magas hőmérséklet jut eszébe, a belső területek, a magas hegyek számos szempontból eltérő adottságú borvidékeket eredményeznek. Mindez számtalan tapasztalat megszerzésére nyújtott lehetőséget.

A világot járva sokféle megközelítéssel találkozhatunk, és ez kevésbé sematikus gondolkodásra késztet, újra nyitottá, kísérletező kedvűvé válhatunk.

Ha pedig ezt az utat kutatóként tesszük meg, akkor a kapcsolati tőkét is az előnyök közé sorolhatjuk. Kapcsolódni lehet egy kutatáshoz, vagy kipróbálni egy korszerűbb eszközt. Az Európai Unió anyagilag is támogatja a különböző nemzetiségű kutatók közötti kapcsolatépítést, emlékeztetett Kovács Barnabás.

Mint elmondta, meg kell nézni, különböző klimatikus körülmények között miként működnek a hazánkban már bevált, vagy széles körben bevezetni tervezett termesztési módszerek. Ilyen például az öntözés, ami a szőlőtermesztésben napjainkban még nem eldöntött technológiai elem. A fiatal kutató szerint nem szabadna arra berendezkednünk, hogy öntözni kelljen a borszőlőt. Akik ezt a megoldást választják, kiszámíthatóságra törekednek, ami gazdasági szempontból indokolt lehet, ugyanakkor a társadalomnak nem célja, hogy olyan kultúrákat öntözzünk, melyeknél megfelelő termesztési gyakorlatot követve ez elkerülhető.

Kovács Barnabás a Pannon Egyetem Georgikon Karán, Keszthelyen végzett környezetgazdálkodási agrármérnök alapszakon, majd a mesterképzésen már Gödöllőn tanult.

Azért választotta e képzést, mert a környezettudatos mezőgazdaságról akart mélyebb ismereteket szerezni. Az egyetemek biztosította lehetőség révén a képzési idő jelentős részét külföldön töltötte.

Több Erasmus-pályázaton nyert a Georgikonon és a MATE elődintézményén, a SZIE-n. Gödöllőn a mesterdiplomájához PCR- alapú molekuláris diagnosztikai eszközökkel is végezhetett méréseket. A doktori képzés pedig újra visszaszólította Keszthelyre.

Biogazdaság a Szent György-hegyen

Kovács Barnabás nem véletlenül fordult az ökológiai gazdálkodás felé, édesapja elsők között foglalkozott üzemi méretekben ökológiai szőlőtermesztéssel, borkészítéssel. A 35 hektáros birtokról már az 1990-es évek első felében palackos bioborokat értékesítettek. Adott volt tehát egy családi gazdaság a Szent György-hegyen, az ott tapasztaltak indították el ezen az úton, a gazdálkodás folyamán fogalmazódtak meg benne a legfontosabb kérdések. Jó adottságú talajon altalajlazítást, gyökérmetszést végeztek, amiről azt gondolták, hogy minden szempontból előnyös a növénynek. Egy tízhektáros Olasz rizling-terület volt a kísérlet alanya, ahol a sorok között birkák legeltek.

Kevés volt a gépek menetszáma, kevés zöldmunkát végeztek, mert az állatok miatt egyesfüggöny művelést alkalmaztak és 4-5 permetezés jelentette a növényvédelmet egy átlagos évben.

A tanultak szerint minden adott volt a sikeres termesztéshez, ám a gyökérmetszést követően a szőlő sokkal rosszabbul nézett ki, mint korábban. Kiderült, hogy a talajfelszínt keményre tapossák a birkák, a talaj levegőtlenné vált. A talajban minden bizonnyal magas arányban jelen lévő patogén mikroorganizmusok pedig bejutottak a gyökérmetszéssel ejtett sebzéseken keresztül a növénybe és nekrózist okoztak, legyengítették azt. E mechanizmus és a talajegészség fogalmának megértése céljából kezdett el foglalkozni a szőlő rizoszférájával.

Ezen a területen kevés a kutatási eredmény, hiszen egyszerűbb a növény föld feletti részét vizsgálni, mint a gyökereit, illetve annak környezetét. Elsőként meg kellett találnia azt a módszert, amivel hatékony munkát végezhet.

Közel a gazdákhoz

Várakozásait meghaladó mértékben érdekli a gazdákat ez a téma, ennek megfelelően a tudományos nyelvezeten közzétett eredményeket közérthető módon is tálalni szeretné. A kíváncsi szőlész szemével végezte a kutatásokat, s bár a talajtanra fókuszált, alapvetően termelői szemszögből közelítette meg a kérdést. Amikor a kutatómunka túlságosan kezd eltávolodni a gyakorlati szemlélettől, akkor Kovács Barnabásban kigyúl a „piros lámpa”.

Olyan kutatásokat szeretne végezni, ami a gazdálkodói gyakorlat számára is fontos eredményeket hoz, így nemcsak kutatókkal, hanem gyakorlati szakemberekkel, gazdákkal is együtt dolgozik.

Célja, hogy a termelőknek megalapozott tanácsokat adhasson, hogy miként tudnak egyszerre ökológiai és ökonómiai szempontból is előnyösebben gazdálkodni. Fontos demonstrálni, hogy miként jelenik meg a gazdálkodás nyereségében, ha a talajt, a talajéletet védjük. Így lehet takarékosabb a művelés, és egyszerre minden értelemben fenntartható a gazdálkodás.

Kisebb környezetterheléssel

Tanársegédként borászati és a szőlőművelési témakörökkel foglalkozik. A jövőnek képezzük a szakembereket, mondja, és nem lehet cél, hogy túlzott környezeti terheléssel termeljünk, hiszen a magyar társadalom is egyre környezettudatosabb elvárásokat fogalmaz e téren. A trendekre és a klímaváltozás okozta változásokra időben kell felkészülnie a gazdálkodónak, s tudnia kell, hova forduljon, ha környezettudatosabb termesztési módszerekre akar átállni.

Ugyancsak jogos elvárás lehet a fogyasztók részéről, hogy kevesebb segédanyagot használjunk a borkészítésnél.

Ha megnézzük a világ híres pincészeteit, mind több folytat közülük ökológiai vagy biodinamikus gazdálkodást, nem is kérdés, hogy lehetséges ezen gyakorlatok szélesebb körű hazai alkalmazása is. Szívesen bemutatja a szakmai újdonságokat.

Úgy érzi, talán túlbuzog benne a kutatói kíváncsiság, egyszerre több projektben is részt vesz. A doktorija a szőlő rizoszférájának vizsgálatáról szólt, közben tart a szalmabor-kutatás, aminek egyaránt van szőlészeti és borászati vonatkozása.

A beltéri salátatermesztést is kutatta, mert az is összefüggésben volt a talajjal. Ezzel is bizonyította, hogy lehet növényvédő szer és tápoldatok nélkül, magas diverzitású erdőtalajon, a talaj közelsége miatt a kórokozóknak fokozottan kitett növényt termeszteni. Azért lehet jobb a talaj, mert nemcsak ingyen rendelkezésre áll, de várhatóan jobbak a termés beltartalmi értékei is, tette hozzá.

Emellett diákjaival a szakdolgozatokon keresztül részt vesz egy-egy kutatásban. A felsőoktatásban az itt szerzett tapasztalatok jól hasznosíthatók.

A szakmérnöki képzésre járó, és azzal párhuzamosan gazdálkodó hallgatók gyakran megfogalmaznak olyan kérdéseket, melyekre a szakdolgozatokhoz végzett kutatások során együtt keresik a választ.

Véleménye szerint a MATE előnyévé válhat, hogy az egyazon tudományterülethez tartozó számos kutatócsoport közös szervezetbe került, így hatékonyabban lehet felhasználni a meglévő erőforrásokat. Míg korábban egy-egy kutatóhelyen nem állt rendelkezésre minden laboreszköz a feladatok elvégzéséhez, a mostani felépítés mellett ez áthidalható a szervezeten belüli együttműködésekkel. A világban is ritka, hogy tiszta profilú egyetemet hozzanak létre. Ehhez hasonlóan működő központként korábban már jó példaként tapasztalta meg a gödöllői RET kutatóbázist, ami nem egy kisebb szervezeti egységhez, hanem több, azt fenntartó intézményhez tartozott. Ám az eszközök megléte önmagában csak lehetőség, mindezek használatához a humántőke fontosságát emelte ki Kovács Barnabás.

Forrás: Kertészet és Szőlészet