0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Még élt a csapdába esett kuvik, amikor kidobták

Úgy tűnik, nem lehet elégszer elismételni: a ragasztós egércsapdát csak rendkívül körültekintően szabad használni. Kültéren, átgondolatlanul kihelyezve madarak, emlősök lelik benne halálukat. Állatvédők nap mint nap hívják fel erre a figyelmet, legutóbb a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei.

Nem csak az egeret, patkányt, hanem védett és fokozottan védett madarakat, hüllőket, emlősöket is csapdába ejthet a nem megfelelő módon kihelyezett ragasztós rágcsálócsapda – hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A problémára egy újabb, ki tudja, hányadik eset világított rá. Január 2-án Szegedről érkezett lakossági bejelentés a természetvédelmi őrszolgálathoz, hogy egy ragasztós egércsapdába ragadt kuvikot találtak az utcán. Nem a kuvik volt az egyetlen áldozat, két másik védett madár, egy széncinege teteme és egy, már fel nem ismerhető, kistestű énekesmadár  maradványai is a ragasztóanyagban voltak.

A csapdát vélhetően nem a használati utasításnak megfelelően használták, majd ráadásul a még élő bagollyal együtt egyszerűen az út mellett hagyták. A területileg illetékes természetvédelmi őr a Szegedi Vadasparkba szállította a fokozottan védett baglyot, amely azóta már sajnos elpusztult.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság azt javasolja, hogy alaposan gondolja át, aki a rágcsálóirtásnak ezt a módját választja. Ilyen csapdát nagyon körültekintően, a használati utasítást betartva kell kihelyezni, olyan zárt térben, ahol a nemkívánatos kártevőkön kívül más állat biztosan nem tud hozzáférni. Kültéren nem szabad használni, mivel a ragacsos felületre szórt csali nem csak az irtani kívánt rágcsálókat, de más, élelmet kereső állatokat is vonz. A csapdába esett, vergődő rágcsálókra és énekesmadarakra a ragadozómadarak is felfigyelnek, lecsapnak rájuk, így ők is áldozatul esnek. 

A foglyul esett állatok napokig szenvedhetnek, mielőtt kimúlnak, de ha időben rájuk is találnak, megmentésük sok esetben már nem lehetséges.

A vonatkozó törvény kimondja, hogy „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása”, márpedig ez a cselekedet kimerítheti a károsítás és a kínzás fogalmát is. Amennyiben a gondatlan csapdahasználat miatt védett vagy fokozottan védett fajok egyedei is megsérülnek vagy elpusztulnak, az már a természetkárosítás, állatkínzás bűntettét is jelenti.

Számos példát hozhatnánk még arra, hányszor, hány felületen hívják fel a figyelmet a jelenségre a természet védelméért dolgozó szakemberek. A Madármentő Állomás Mályi Facebook oldala úgy fogalmaz: a ragasztós csapdát „állatkínzásra találták ki”, hiszen szabályos használat mellett is „gerinces állat szenvedését okozza”.

Láthatunk náluk fotót széncinegéről, amelynek „többszöri tolltakarítás és kezelés után kezd újra madár formája lenni”, de arra is rámutat egy posztjuk, hogy számos másik állatvédelmi telep is „tele van ragacsos cinegékkel, vörös begyekkel és egyéb énekes madarakkal”. 
Korábban javasolták a gyártó cégnek, hogy változtasson a termék összetételén, vagy a kiszerelés módján, de eddig ezen a téren nem történt előrelépés. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni: a termék dobozán felhívják a figyelmet arra, hogy csak beltérben használható – úgy tűnik, hiába.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu