„Ezek a hajók az egész világot bejárják. Ez azt jelenti, hogy szinte bárhonnan érkezhetnek potenciálisan invazív fajok” – mondta Arlie McCarthy, a Cambridge-i Egyetem kutatója. Az idegenhonos élőlények „teljesen megváltoztathatnak egy ökoszisztémát”.
– tette hozzá.
A tudósok szerint sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség, hogy a hajókon ne juthassanak a területre az Antarktisz élőhelyeit potenciálisan károsító fajok. A hajótesteket kamerákkal kellene megfigyelni és gyakrabban kell tisztítani.
A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és a Cambridge-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport műholdas adatokat és a nemzetközi hajózási adatbázist használva határozták meg az antarktiszi forgalom sűrűségét és a hajók kiindulási helyét.
A kutatókat meglepte, hogy
Minden tengeri faj, mely meg tud kapaszkodni a hajótesten és túléli az Antarktiszra tartó utat, invazív fenyegetést jelent. Különösen veszélyesek a kagylók, rákok, algák, mivel ezek a hajótesthez rögzítik magukat. A kagylók például megélnek a sarkvidéki vízben és könnyen terjednek. Vízszűrésükkel megváltoztatják a tengeri táplálékláncot és a körülöttük lévő víz összetételét is.
„Ez az utolsó hely a világon, ahol még nincsenek invazív tengeri fajok, szóval még van lehetőségünk megvédeni” mondta McCarthy.
Az Antarktisz őshonos fajai izoláltan éltek az elmúlt 15-30 millió évben. Ezért az invazív fajok jelentik a legnagyobb fenyegetést a sarkvidék biodiverzitása számára – mondta David Aldridge, a Cambridge-i Egyetem professzora.
A mostani vizsgálat szerint az antarktiszi területekre érkező látogatások 67 százaléka turisztikai jellegű. A kutatóhajók 21 százalékot, a halászhajók 7 százalékot tesznek ki.
Az Antarktiszi Utazásszervezők Nemzetközi Szövetsége szerint a 2019-2020-as szezonban több mint 70 ezren látogatták meg a régiót.