Ezt a termésmennyiség-növekedést a korlátozott termőterület és az éghajlatváltozás okozta terméskiesések miatt nehéz lesz elérni.
A problémát a helyi körülményekre nemesített hibridbúzák segítségével kívánják megoldani a cég nemesítői, mutatta be előadásában Edward Souza professzor, a nemesítési program vezetője. Fontos céljuk az is, hogy a megtermelt fehérjemennyiséghez az eddiginél kevesebb szén-dioxid kibocsátással lehessen eljutni. Szerte a világon folyik ez a nemesítési program, ami a jól ismert kukorica és rizs hibridizációt követi, csak jóval nehezebb „terepen”.
Végeredményben a hibridizáció jóval nagyobb genetikai változatosságot hoz a búzafajtákban, mint az eddigi hagyományos, öntermékenyítésen alapuló nemesítés.
A keresztezésekhez a legfontosabb búzatermesztő régiókból származó változatos genetikai állomány felhasználásával a genetikailag eltérő szülői vonalakból választják ki a legjobb növényi tulajdonságokat. Olyan szülőpárokat választanak, amelyek utódai stabil termést adnak és ellenállók az éghajlati szélsőségekkel szemben, illetve betegségekkel vagy rovarokkal szemben rezisztensek. A kedvező tulajdonságok alapja az úgynevezett hibrid vigor, ami általában jellemző a hibrid fajtákra, és a kedvező gének kombinációjából származik.
A begyűjtött fajták és az utódok értékeléséhez például infravörös-közeli kamerákkal mérik a fehérjetartalmat, illetve drónokkal a fenotípusos tulajdonságokat a szántóföldön a különböző hibridekben, elvégzik a genetikai elemzésüket, mindezeket pedig nagy közös adatbázisban értékelik mesterséges intelligencia segítségével és gyakorlott nemesítőkkel egyaránt. Rengeteg búzafajtáról gyűjtöttek adatokat, amelyek alapján kiszelektálták a programból a valamilyen okból nem megfelelőket, amelyeket nem használnak szülőként.
Mindegyik ilyen vonal a helyi környezeti adottságokra válaszul jött létre. Ezeket a jellemzőket a hibridizációval egy fajtába lehet összehozni, ezáltal csökken az évjárathatás a búzára, kiegyenlítettebb hozamokra lehet számítani.
A szülőpárokról az összegyűjtött adatok alapján becsülni tudják az utódok teljesítő képességét egy adott régióban, hozam és fehérjetartalom, ellenállóképesség szempontjából is. A megszületett fajtajelölteket termesztési és fenntarthatósági szempontok alapján értékelik.
Edward Souza hangsúlyozta, hogy módszerükkel folyamatosan lehet javítani az eredményességet, mert az évek alatt felhalmozott adatok alapján egyre jobb keresztezéseket tudnak végezni. A program első hibridjei a mai átlagos hozamoknál körülbelül 300 kilogrammal tudtak többet, tavaly már 1,2 tonnás többlethozamot értek el.
Nagy jelentősége van gazdasági és környezetvédelmi szempontból is az állandó hozamnak, mert jól tervezhető a gazdaság eredménye és az erőforrások használata, ez pedig lehetővé teszi a rugalmas alkalmazkodást a klímaváltozáshoz.
A BASF Ideltis™ hibrid búzáit különböző éghajlatú és adottságú búzatermő területekre nemesítik. Kedvező tulajdonságaik révén jó alapot adnak az integrált növényvédelemhez és a digitális mezőgazdasági eszközök alkalmazásához is.