0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kitörési pontok a kivitelben

A szántóföldi növénytermesztés gazdasági aktualitásairól rendezett kerekasztal-beszélgetést a Gabonatermesztők Országos Szövetsége az AGROmashEXPO-n. A résztvevők a többi között arról is megosztották a véleményüket: miket tartanak a hazai agrárium és élelmiszeripar kitörési pontjainak az exportpiacok felé.

A bevezető előadást dr. Feldman Zsolt államtitkár tartotta, a beszélgetés moderátora dr. Mezei Dávid a Takarékbank igazgatója, további résztvevői pedig dr. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet, Baranyi Szabolcs, a Groupama és Sándorfy András, a Marton Genetics igazgatója volt.

Az exporttal kapcsolatban Feldman Zsolt a baromfi- és gabonatermelést, valamint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozást emelte ki a tartósan rendelkezésre álló árualappal összefüggésben. Sándorfy András szerint a hazai

vetőmagtermelés is kitörési pont lehet a kivitelben, mint magas hozzáadott értéket előállító ágazat.

Hozzátette, hogy a fejlődése szempontjából megkerülhetetlen az öntözési rendszerek további fejlesztése és a további gépesítés, de a szükséges szellemi tőke rendelkezésre áll. A hazai vetőmagtermelés és -feldolgozás biztosítani tudja a szükséges komoly beruházások megtérülését és minőségében az egész világon megállja a helyét. Főként azonban a keleti piacokon, az olyan országokban keresett, mint Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán, amelyek élelmiszer-biztonságuk növelésével, önellátásuk megteremtésével szeretnék biztosítani a függetlenségüket, a megtermelt felesleget pedig Kínának akarják értékesíteni.

Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet igazgatója szerint 2016 óta meghatározók a globális piacon a kínai fejlemények,

a kínai gazdaság lépései azonban kiszámíthatatlanok, mint az „elefánté a porcelánboltban”.

Ami biztosan elmondható, hogy Magyarország közvetlen piaci környezetében általánosan nő a törekvés az élelmiszeripari önellátásra.

Ebben a környezetben pedig csak a „megkülönböztetett tömegtermeléssel” lehetünk sikeresek. Ez azt jelenti, hogy egy tömegtermékhez valamilyen – állat-egészségügyi, humán egészségügyi, élelmezési vagy ipari – funkcionalitás társul, mint a „kekszbúza” esetében.

Azok a termékek – és ez a vetőmagra is igaz -, amelyek termelési licenszekkel fogják tanúsítani ezeket a plusz funkciókat, sokkal könnyebben találnak majd piacokat.

Baranyi Szabolcs kiemelte: a méreteink arra determinálnak, hogy a hozzáadott értékkel és a feldolgozottság mértékével versenyezzünk, és ezt a hazai agrárium már felismerte. „Meg kell tanulni, mit kell termelni és hogyan lehet jól csinálni.”

Sándorfy András szerint a sikerhez a jó marketing és piacismeret is nélkülözhetetlen. Potori Norbert ezt azzal egészítette ki, hogy

a piacépítésben felbecsülhetetlen a jól koordinált értéklánc szerepe.

Mezei Dávid úgy összegzett: a Green Dealről minden tanulmány megállapította, hogy a termelés csökkenéséhez fog vezetni. Az EU mezőgazdasága és élelmiszeripara már nem versenyképes az árakban és a Green Deallel még kevésbé lesz az. Ezért

az európai agráriumnak a minőség, a magasabb hozzáadott érték, a termelési egységre jutó magasabb jövedelem irányába kell elmozdulnia.

A kitörési pont a tudás lehet, aminek az alkalmazásához kellő bátorságra is szükség van.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu