0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kellemes piaci helyzetben a Kapos Ternero

A borjú, bárány és juh vágásával, valamint feldolgozásával foglalkozó Kapos Ternero Kft. 1992-ben alakult egy kis vágóhíd üzemeltetőjeként. Éves kibocsátása jelenleg 650 tonna, árbevétele 1,4 milliárd forint.

Dinamikus fejlődését nemcsak a tulajdonosok jó üzleti érzékének, szakmai felkészültségének és tudatos gazdálkodásának, hanem egy speciális piaci résnek is köszönheti. Olyan kevés ugyanis a hazai vágóhídi kapacitás, hogy igazából nincsenek versenytársai.

Termelésének legnagyobb részét évi 420 tonnával a bárány teszi ki. Belföldre 60, külföldre 40 százalékot értékesít, ez az arány az utóbbi időben lassan, de egyértelműen az export javára változik.

A cég egyik alapítója és tulajdonosa, Juhász Pál azon kevesek közé tartozik, akik mindent tudnak és ki is próbáltak a juhter­mékpályán. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési alelnökeként évtizedek óta tevékenykedik a teljes termékpálya koncepciózus, rendszerbe foglalt, digitális nyilvántartásáért és koordinálásáért. Számos tenyésztői díj birtokosa. Munkásságát augusztusban az Életfa Emlékplakett bronz­fokozatával ismerte el Nagy István agrárminiszter.

A vágóhíd-üzemeltetésbe a rendszerváltozás után kezdett bele Jezeri Lászlóval, akit még a kaposvári főiskolán ismert meg. Kezdetben a szarkavári teljesítményvizsgáló állomás kisebb vágóhídjának szolgáltatásait vették igénybe, és főként Budapestre szállítottak borjúhúst. 1995-ben bérbe vették a hetesi telephelyet, amely akkor egy sertéstelep kényszervágóhídjaként üzemelt. Később meg is vásárolták, körbeépítették, és azóta is folyamatosan fejlesztik.

A legnagyobb beruházást 2019-ben hajtották végre 50 százalékos, 85 milliós állami támogatással.

Ekkorra már mennyiségben és árbevételben is a bárányhús vált a fő termékükké, és az volt a céljuk, hogy egy napi vágásból fel lehessen adni egy kamiont, amely nagyjából 750 vágott testet jelent. Ehhez komoly kapacitásnövelésre volt szükségük. Emellett ládamosógépet és ollós emelőt szereltek be az árukiadó részlegen, mivel a munkaerő már akkor is gondot jelentett. Az energiaellátást 50 kW teljesítményű nap­elem­rend­szerrel korszerűsítették. Mivel a teljes hűtési rendszerük megújult, nagyon megugrott a villamosáram-igényük. A megújuló energiával az addigi felhasználás 60 százalékát váltották ki, emellett létrehoztak egy korszerű termeléskövetési informatikai rendszert is.

A duplájára emelt kapacitást igazán a mai napig sem tudják kihasználni, de a termelésük folyamatosan nő, eddig körülbelül 30 százalékkal. Most új csomagológépek beszerzésére készülnek, amihez szintén pályázni szeretnének. A hetesi telephely folyamatos fejlesztése során mindvégig az európai uniós támogatásokra támaszkodtak, emellett szinte minden nyereséget visszaforgattak, és így tesznek a mai napig is.

A vágóhídra az ország minden részéből érkezik vágóállat, de egyre többet vesznek kereskedőktől, ami kevésbé kifizetődő.

A kamiontétel eléréséhez rákényszerülnek, hogy a nagy gyűjtő-hizlaló telepekről vásároljanak. A termelők ugyanis egyre kevésbé hizlalnak és eleve kisebb állományt tartanak.

Az export Ausztriába, Németországba, Szlovéniába, Szlovákiába, Csehországba, Svájc­ba, Horvátországba és Japánba irányul, ahová négyszeres áron szállnak a repülők a COVID-korlátozások bevezetése óta. Lennének vevőik az arab országokban is, de évek óta nincs államközi megállapodás az állategészségügyi bizonyítványokról. Az Egyesült Arab Emírségek irányában már elhárult ez az akadály, oda viszont csak az egyház által akkreditált üzemből engednek be húst. Ez más országokra is jellemző, ahol a muszlim vallásnak erőteljes szerepe van az államirányításban. Az emirátusok egyházi képviselőjét november 30-ra várták, hogy hitelesítse a vágóhidat. Az előminősítést már elvégezte két szakember, akiket a magyar iszlám közösség és bécsi testvérszervezete delegált.

A hitelesítést azonban a járványhelyzet miatt el kellett halasztani.

A szabályosan végzett rituális vágáshoz nemcsak a muszlim országokban élő vásárlók ragaszkodnak, de a konkrét elvárások is változók. Egy svájci nagykereskedő például 12 éve hetente szállít Hetesről, és csak az első alkalommal akarta látni a halal tanúsítást. Ugyanakkor hozott egy elektromos kábítóberendezést is, kérve, hogy a tanúsítványon szerepeljen a vágás előtti enyhe kábítás, annak ellenére, hogy a klasszikus halal vágás ezt nem tartalmazza. Akad vevő, aki sahtert delegál a véreztetéshez, de olyan is, aki bizalmi alapon kezeli a kérdést, és megelégszik azzal, hogy egy szudáni muzulmán egyetemi hallgató a telefonján keresztül közvetíti neki a műveletet.

A rugalmas partnerkezelés a Kapos Ternero üzleti filozófiájának alapköve. Emiatt üzemeltetnek 600 vágóbárány egyidejű befogadására alkalmas istállót. Bár a készletezés költséges, lehetővé teszi a sürgős megrendelések teljesítését. A frissen vágott hús másnap reggelre, legfeljebb délelőttre az ország bármely pontjára megérkezik.

Általában 48 órás szállításra szerződnek, de van olyan nagykereskedelmi áruházlánc, amelynek például 24 órára vállalják a kiszállítást.

A vágóhídon összesen 26 alkalmazott dolgozik. A műszakok hosszát a szállítási mennyiséghez igazítják. A munkaerő megtartása még Somogyban is komoly kihívást jelent, átlag feletti keresettel lehet vonzóvá tenni az odafigyelést és jelentős állóképességet igénylő, nehéz fizikai munkát.

A HACCP mellett már több mint tíz éve bevezették az IFS minőségirányítási rendszert, amely magasabb gyártási színvonalat biztosít. Évente kell auditálni, és főként belépő a valamire való exportpiacokra. A minőségbiztosítás és az exportkapcsolatok építése, ápolása Juhász Pál öt nyelven beszélő, holland feleségének, Jettének a feladata. Elsősorban nagykereskedőket keres meg, és hat-hét több országban is forgalmazó, állandó vásárlóval tart kapcsolatot.

Belföldre inkább fagyasztott, illetve magasabb feldolgozottságú termékeket értékesítenek. Kínálatuk megtalálható a nagy élelmiszerláncok polcain. „Kellemes a piaci pozíciónk – mondja Juhász Pál –, mivel a legnagyobb vágókapacitással rendelkezünk.

Raj­tunk kívül két jelentősebb juhvágóhíd mű­ködik az országban, akikkel nem versenyzünk, hanem megbeszéljük a dolgainkat.”

A piaci várakozások alapján ennél már csak jobb lehet a helyzet: ha nő a jövedelem, biztosan emelkedik a hazai fogyasztás, amely az utóbbi 5-6 évben már megfigyelhető.

A muszlim vallású lakosság növekedésével folyamatosan bővül az exportpiac is, amihez hozzájárulnak az ökológiai megfontolások – a juhhús fenntartható és környezetbarát módon előállítható.

A borjú- és bárányhúst dietetikai szempontból is értékesnek tartják, mivel könnyen emészthető, és a természetszerű tartás miatt egészséges az összetétele. A legelő nem kap műtrágyát, vegyszert, másrészt a kissúlyú bárány anyatejen kívül alig-alig szálalgat, nem nagyon vesz fel szilárd takarmányt. Juhászmondás, hogy a hodály megeszi a birkát, vagyis csak legelőn érdemes tartani. A hozamfokozók sokba kerülnek, kérődzőnél nem is működnek, antibiotikumot legfeljebb egyedi esetben kell alkalmazni.

A parazitamentesítést szükséges megelőzésként végezni, de van szer, amely nulla várakozási idővel alkalmazható. Juhász Pál szerint tisztességes termelő a hosszabbat is betartja.

A webáruház nem tekinthető a vállalkozás harmadik vagy negyedik lábának, hiszen mindössze az értékesítés 1 százaléka kapcsolódik hozzá, de még csak 2-3 éve üzemel. De ki tudja, mit hoz a jövő…

A termékek vágva, fagyasztva vagy feldolgozva kerülnek ki az üzemből. Utóbbiakat háromféle csomagolásban, vákuumtasakban, védőgázban tálcán, illetve záró­fó­liás „skin” csomagolásban értékesítik. Utóbbi a legkorszerűbb és egyben legsikeresebb is, hiszen a zárófólia átlátszó bőrként feszül a termékre, praktikus és esztétikus.

A fűszerezett, pácolt, csomagolt húsok külön üzemrészben készülnek. A borjú-, illetve báránysteaket csak ki kell csomagolni és forró serpenyőbe tenni. A részletekről egyszerű tájékoztatás olvasható a csomagoláson, amelyen a legfontosabb gyártási információk mellett a kreatív elnevezés – 7-esi hús –, valamint a logó is látható. A napos-holdas szimbólum az állandóságot hivatott szimbolizálni. Alkotója ismerős grafikus, üzenetét a világhírű gasztronómus, Cey Bert Róbert találta ki.

A termékfejlesztés főként saját tapasztalatokra épül.

Juhász Pál és felesége rendszeresen látogatja a hollandiai rokonokat és Pál fiát, aki Provance-ban dolgozik szakácsként. Ilyenkor mindig találkoznak gondolatindító újdonságokkal. Ritkábban a multiktól is kapnak felkéréseket.

Forrás: Kistermelők Lapja