Egyre inkább afelé tartunk, hogy ha valaki nem tud öntözni, az jobb, ha nem is kezd bele a gazdálkodásba, mondta Makay Attila dísznövénykertész a Csapody Vera Növénybarát Körben tartott előadásában. A jelenlegi termesztési módszereket át kell alakítani: a megváltozott körülmények közt is jó termést hozó fajtákra van szükség. Nyáron már nem is a meleg a fő gond, hanem a légköri aszály, mert amikor hiányzik a légköri nedvesség, a gázcserenyílások nem tudnak megfelelően működni, a növény nem fejlődik. Ezért nemesítenek a megváltozott klímát jobban tűrő fajtákat, de ezzel sem lehet mindent megoldani.
A fűszerpaprika fóliás termesztése jóval nagyobb költségekkel jár ugyan, és a fólia miatt a környezetterhelés is nagyobb, véli a szakember, igaz, cserében nagyobb a termésbiztonság.
Az évszakok eltolódnak, összemosódnak. Az ősz hosszú, a tél enyhe, utána pedig később érkezik a tavasz, és az is gondot okozhat, amikor időszakosan megemelkedik a hőmérséklet. Ha a korán fejlődésnek indult gyümölcsfákat éri el egy hideghullám, elfagyhatnak a virágok. Valószínűleg a korán fakadó fajták kiszorulnak majd a termesztésből emiatt. De ez sem oldja meg a légköri aszály problémáját terméséréskor. A gyümölcsöknél is fel kell készülni, hogy több kihagyó év lesz a száraz, meleg nyarak és az azzal járó takácsatka-kártétel miatt, mint korábban. Felértékelődnek a nem fagyzugos területek, a tengerszint fölötti magasságból adódóan a melegebb helyek értékesebbek lesznek a termesztők szempontjából, tehát jobban meg kell majd nézni, mit hova ültetnek.
Egyre több károsító érkezik
A klímaváltozás növényvédelmi hatásai kapcsán Makay Attila kiemelte, hogy ha a növény a megváltozott környezeti tényezők miatt nem érzi jól magát, akkor romlik az ellenálló képessége.
Egyre több károsító kerül be hazánkba is a globalizáció miatt, amivel nem tudnak lépést tartani a növényvédőszer-fejlesztések, és a helyzetet tovább nehezítik a hatóanyag-kivonások. Jó példa az amerikai lepkekabóca, amit behurcoltak, és polifág kártevő lévén annyira elterjedt, hogy még műanyag muskátlin is látott belőlük Makay Attila egy étterem teraszán, ugyanis a zöld színre mennek. Egy ideig megpróbálták lokalizálni ezt a kártevőt, de már az egész országban elterjedt, így csak természetes ellenségének segítségével lehetne megállítani. A külföldön jól működő növényvédelmi módszereket először adaptálni kell Magyarországra, majd engedélyeztetni, ami mind hosszú idő, és ha még sikerül is, akkor sem biztos, hogy itthon is megfizethető lesz a technológia. Ha egy korszerű szuperszelektív készítmény ára nem építhető be a termékbe, akkor a gazda az olcsóbbat fogja használni, ami kevésbé szelektív és kevésbé környezetkímélő.
Élelmezni a növekvő népességet
A klímaváltozás miatt emelkedő hőmérséklet az észak-európai országok mezőgazdaságának kibocsátására egy ideig előnyös, míg a többi országéra, főleg a déliekére nézve hátrányos.
A klímaváltozás és a mezőgazdaság összefüggéseinek vizsgálata igen összetett, melynek kezeléséhez az éghajlatváltozás előrejelzése mellett a demográfiai trendek, az energiafelhasználás, illetve az élelmezésbiztonság és a fogyasztás együttes vizsgálatára van szükség, írta a Klímapolitikai Intézet honlapján olvasható tanulmányában Balogh Jeremiás Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének egyetemi adjunktusa. Ebben a szakember kiemeli, hogy az ipari termelés, az energiafelhasználás és a közlekedés mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül a mezőgazdaság is hozzájárul a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz. Az ENSZ becslései szerint a Föld teljes népessége 2030-ra elérheti a 8,5, míg 2050-re a 9 és 2100-ra a 11 milliárd főt, és e növekedési ütem egyre nagyobb élelmiszerkeresletet hoz magával. Amennyiben a jelenlegi fogyasztási és pazarlási szokások nem változnak, akkor 2050-re 50%-kal is növekedhet az élelmiszer iránti kereslet. Ha pedig nő a húsfogyasztás, akkor az élelmiszer globális kereslete 70%-kal is emelkedhet.
Természetesen az ez idő alatti technológiai fejlődésnek köszönhetően jóval több az egy hektárról betakarítható termésmennyiség, de ez a növekedési potenciál véges.
Szűkül az élőhely
A mezőgazdasági termelés sikere nagyban függ az időjárási tényezőktől. Az átlaghőmérséklet emelkedése és ennek hatása ugyanakkor a bolygónk különböző részein eltérő. Balogh Jeremiás Máté tanulmányában kitért rá, hogy a klímamodellek előrejelzése alapján az éves átlaghőmérséklet Európában gyorsabban emelkedik, mint a világátlag. A hőmérsékleti szélsőségek és hőhullámok Európában az 1950-es évek óta, de különösen az ezredforduló után sokkal gyakoribbak, mint korábban. A klímaváltozás az éves csapadékmennyiség alakulását is befolyásolhatja: Észak-Európa legnagyobb részén a korábbinál inkább több, míg a déli területeken kevesebb a csapadék.
A világ egyes országaiban a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe GDP-ben mérve 1-60% közötti a fejlettségi szinttől függően, a világátlag 4% volt 2017-ben. A növényvédő szerek fokozott használata csökkenti a rovarpopulációk számát és a növények beporzását, ezáltal a madaraknak is kevesebb táplálék jut. A rovarfajok pusztulását vizsgáló tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a rovarélőhelyek elvesztésének fő mozgatórugói az intenzív mezőgazdaságra való áttérés, a szennyezés (növényvédő szerek és műtrágyák), az invazív fajok megjelenése és az urbanizáció voltak.
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység miatt viszonylag nagy arányban veszített magas természeti értékű termőföldet Spanyol- és Németország, a balti államok, illetve hazánk. Az ökológiai gazdálkodás aránya Európában az összes mezőgazdaságilag hasznosított területen belül 6,7%-ot tett ki a legutóbbi adatösszesítéskor, ami 19%-os növekedés eredménye 2012 és 2016 között.
A mezőgazdaság sok édesvizet használ, 2017-ben az európai édesvízkészlet 59%-át. Akkor a teljes vízfelhasználás 64%-a folyókból, 24%-a talajvízből származott. A nagyobb mezőgazdasági öntözőrendszerekkel rendelkező tagállamok főleg Dél-Európában (Ciprus, Málta, Olasz-, Görög- és Spanyolország, illetve Portugália) találhatók.
Csökkenhet a terméshozam
Az éghajlatváltozás a globális élelmiszertermelést is befolyásolja, tetemes hozamcsökkenés várható miatta, az éghajlati trendektől függően különböző mértékben befolyásolja az egyes növények hozamát (például 13,4%-kal csökken az olajpálma és 3,5%-kal a szójabab hozama). Európában, Dél-Afrikában és Ausztráliában a hatások többnyire kedvezőtlenek, míg Latin-Amerikában általában pozitívak. Ázsiában, valamint Észak- és Közép-Amerikában vegyes hatás érvényesül.
Az előrejelzések alapján Európa kontinentális területein a szélsőséges hőhullámok növekedése, a nyári csapadékmennyiség csökkenése és a folyók áradásának növekvő kockázata várható.
Az Európai Környezeti Ügynökség jelentése szerint a magasabb hőmérséklet Európa jelentős részein már befolyásolta a termesztési idény hosszát. A gabonafélék virágzására és betakarítására már most is több nappal korábban kerül sor, mint évtizedekkel ezelőtt. Ezek a változások várhatóan sok régióban folytatódnak. Észak-Európa mezőgazdasági termelékenysége összességében javulhat a hosszabb tenyészidőszak miatt, mert új növények termesztése válhat lehetővé. Dél-Európában azonban a rendkívüli hőség, valamint a csapadék és a vízkészletek csökkenése előreláthatóan akadályozza a növények termelékenységét. A terméshozamok is változni fognak évről évre a szélsőséges időjárás és más tényezők, például az új kártevők és betegségek megjelenése miatt. A mediterrán térség egyes részein a rendkívüli nyári hőség és vízhiány miatt előfordulhat, hogy néhány nyári növényt télen fognak termeszteni. Más területeken, például Nyugat-Franciaországban és Délkelet-Európában a forró és száraz nyarak csökkentik a hozamot, a téli növénytermesztés viszont ott nem lehetséges.
A lehetséges hozamcsökkenés egy részét ellensúlyozhatják a jó gazdálkodási gyakorlatok, például a rendelkezésre álló vízkészleteknek megfelelő vetésforgó alkalmazása, a vetés időpontjának hozzáigazítása a hőmérséklethez és a csapadékeloszláshoz, valamint az új körülményeknek jobban megfelelő növényfajták (például hő- és szárazságtűrő növények) termesztése.
