0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Az északi pezsgőké a jövő?

Egyre több a szőlőültetvény olyan országokban, amelyek korábban egyáltalán nem kötődtek a bortermeléshez. Ez esetben az Egyesült Királyságról és a skandináv országokról van szó. A jelenség a klímaváltozásnak köszönhető, és a pezsgőpiac átalakulását jelentheti.

Nagy a valószínűsége, hogy az elkövetkező években a pezsgők szerelmesei még nagyobb választékot élvezhetnek majd. Az Egyesült Királyságból származó pezsgők például már gyakran ugyanolyan minőségűek, mint a hagyományos területekről származó jó minőségű pezsgők. Természetesen az Egyesült Királyságból származó pezsgők még nem tudják megkérdőjelezni a  méltán világhírű Champagne pozícióját a kivételes minőség tekintetében.   

A helyzetért az éghajlatváltozás a felelős. Ennek eredményeképpen a világ és Európa borvidékein az időjárás egyre szeszélyesebb és kiszámíthatatlanabb. Az egyre forróbb nyarak viszont azt jelentik, hogy még a melegkedvelő szőlőfajták sem tolerálják a magas hőmérsékletet.

Ezért egyre gyakoribb, hogy  a cukorfok, az alkohol, a savasság és az aromák egyensúlya felborul. A jelenség elérte  Champagne-t és Franciaország más borrégióit is.

A helyzet a mediterrán országokban, köztük Olaszországban a legrosszabb, ahol egy másik népszerű pezsgő,  a prosecco készül.  A pezsgők szegmensében mindeddig abszolút piacvezető, mind a termelési mennyiség, mind a palackonkénti ár tekintetében.

A skandináv országokban a pezsgő és habzóbor – és általában a bor – előállítása még mindig kezdetleges stádiumban van. Az egyes skandináv országokban a gyártók száma mindössze a tízes nagyságrendet éri el, szemben a  hagyományos borvidékekkel, ahol viszont több tízezer van belőlük.

Évről évre azonban egyre több új szőlőültetvényt telepítenek Skandináviában. A helyzet nagyon ígéretesnek tűnik, mivel az éghajlati viszonyok ezeken a területeken hasonlóak, mint Champagne-ban az 1970-es években volt.

Az északi országokban a megfelelő hőmérséklet, amely kedvező a pezsgőszőlők kiváló minőségű termesztéséhez, stabilabb időjárással párosul.

A 2019-es év szárazságot és hőséget hozott Európában, 2021 pedig sok európai termelő véleménye szerint az eddigi egyik legrosszabb év volt. Az Európán kívüli bortermelők hasonló problémákkal küzdenek, különösen Ausztráliában és Kaliforniában, ahol az aszályok és a tüzek rendszeresen pusztítják a szőlőültetvényeket.

A helyzet súlyos. Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tudósai azt jósolják, hogy ha bolygónk átlaghőmérséklete két Celsius-fokkal emelkedik, a jelenlegi szőlőültetvények 56 százalékában nem lesz lehetséges a bortermelés. Ha a növekedés négy fokos lenne, a szőlőültetvények 85 százaléka máris elveszne a világ számára.

Úgy tűnik tehát, hogy az új szőlőültetvények létesítése az észak-európai országokban már nem csak a gazdag rajongók hobbija, hanem a borágazat természetes iránya. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy Dániában az elmúlt évtizedben megduplázódott a szőlőültetvények száma – jelenleg mintegy 100 termelő van.

A skandináv országokban nemcsak pezsgőket, hanem csendes borokat is készítenek. A gyakorlat azt mutatja, hogy még Svédországban és Norvégiában is van elég napsütés ahhoz, hogy a szőlő teljesen beérjen, és kiegyensúlyozott, érdekes, határozott személyiségű borokat adjon. Példa erre a Norvégiában élő Barna Zsuzsanna, aki sikerrel telepített 3500 tő szőlőt, és már szüretelt is a Sognefjordba nyúló félszigeten, Frønningen-ben, ami jelenleg a világ legészakibb szőlőültetvénye a 61. szélességi fokon. Elsősorban hidegtűrő német fajtákból áll az ültetvény, például Solaris, Bacchus, Riesling, Dornfelder, Gruner Veltliner, de van 100 tő Cabernet Franc is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/rp.pl