0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

A Pápát Devecserrel összekötő közútról erdészeti úton juthatunk el a Pápai Erdészet területén működő Esterházy Erdészeti Erdei Iskolához. Onnan indul a tanösvény, és két nyomvonalon halad. Mind az egy kilométeres kis körút, mind a négy kilométeres nagy körút könnyedén végigjárható.

A tanösvénytúra nemcsak az egy napra az erdei iskolába érkező óvodás és iskolás csoportok számára kiemelt program, de a kirándulóknak is jó időtöltés.

Előzetes bejelentkezés után erdész szakember vezetésével is megtekinthető. A tanösvényen kívül az erdei iskola udvarában játszótér, pihenő- és tűzrakó hely is várja a kirándulókat.

A Kupi-erdő két nagyobb tájegység találkozásánál fekszik. A délkelet felé fokozatosan emelkedő, Bakonyvidékhez tartozó Bakonyalja, és az északnyugatra elterülő Kisalföld peremvidéke, a Pápa–Devecseri-sík fonódik itt egymásba. A térség átmeneti jellegéből adódó változatos természetföldrajzát és élővilágát mutatja be a tanösvény, emellett ismerteti az ember és az erdő évezredes kapcsolatát, az erdészek feladatait, valamint a névadó Tallós Pál munkásságát.

Botanikai felfedezés

Tallós Pál 1931-ben született Pozsonyban. Elemi iskolai tanulmányait Pápán fejezte be, és bár eredetileg pedagógus pályára készült, a természettudományok iránti érdeklődése Sopronba, az Erdőmérnöki Karra vezette. Első munkahelye a Magas-bakonyi Állami Erdőgazdaság volt, majd 1957-től az Erdészeti Tudományos Intézetnél dolgozott.

Már középiskolás korában madarászott és botanizált. Mesteri kézügyességgel rajzolt (az ő keze munkája a cím melletti két pillangó), terepen tett megfigyeléseit pontos, élethű rajzokon rögzítette. Az 1950-es években a Bakonyalja területére összpontosította kutatásait, számos ritka növény- és lepkefaj előfordulását írta le. Munkásságát egy róla elnevezett orchidea- és egy bagolylepkefaj is őrzi. A sors iróniája, hogy egyik legjelentősebb felfedezését a pápai piacon tette. A virágárus asszonyoknál látott, akkor még kárpáti sáfránynak hitt növényt ő azonosította halvány sáfrányként. Tevékeny szerepet vállalt az erdészeti fénycsapdahálózat kiépítésében. Zeneértő és zeneileg is művelt ember volt, egyetemista korában népdalokat gyűjtött, rajongott Kodály Zoltán munkásságáért. 1968 januárjában tragikus hirtelenséggel hunyt el.

Az erdei iskola udvarában kihelyezett indító-, információs tábláról leolvashatjuk az általános tudnivalókat, majd kiválaszthatjuk, melyik nyomvonalat járjuk be. Az erdei iskola közelében kialakított rövidebb körút mentén hét táblát találunk. Először olvashatunk a névadó erdő- mérnök-botanikus munkásságáról, majd az élőlények táplálékláncban betöltött szerepéről, a Körös-patak medrénél lévő tábla pedig a víz pusztító és építő munkáját vázolja. Az út vége felé feltárul a Bakonyvidék földtörténeti múltja is.

A nagy körút további tizenhárom táblája számos érdekességről tájékoztat. Bemutatja többek között a térségben jellemző fafajokat, erdőállományokat, madarakat, rovarokat, a hazai nagyvadfajokat ismertető tábla mellett pedig egy magaslesről is körbenézhetünk.

A nyomvonal érinti a kristálytiszta vizű Szentkút-forrást, ahol a felszín alatti vizek áramlását és a vízhez kötődő élőlényeket tanulmányozhatjuk.

A forrás már egy 1735-ben kiadott katonai térképen is szerepel, az 1850-es évek dokumentumai pedig már búcsújáró helyként tartják számon, amit a környékbeliek a mai napig látogatnak. A forrás környezetét a Bakonyerdő Zrt. először pihenőhellyel bővítette, később egy keresztet is állított. A tanösvény által bejárható, erdei iskolát körülölelő erdőtömb 1623-tól az Esterházy grófi család tulajdonában volt. Első üzemtervét 1890-ben készítették el, azóta biztosított a tartamos erdőgazdálkodás, az értékes tölgy állományok fennmaradása.

Ma a Kupi-erdő 90 hektáron természetvédelmi oltalom alatt áll, hiszen egy országos jelentőségű növényritkaság élőhelye; hazánkban itt maradt fenn a kárpáti sáfrány és a fehér sáfrány hibridje, a halvány sáfrány.

A Pápai Erdészet a környékbeli iskolák részvételével, ebben a varázslatos környezetben rendezi meg minden évben a Tallós Pál-emlékversenyt. A természetismereti vetélkedő célja, hogy erdész szakemberek segítségével a gyerekek közelebbről lássák az erdőt, így bővítve az iskolában szerzett ismereteiket. A résztvevők a verseny során felfedezhetik a Kupi-erdő értékeit, valamint megismerkedhetnek Tallós Pál életével és munkásságával.

Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk