Az előadás hátterében álló módszertan tulajdonképpen az, hogy a gyermekeken keresztül a felnőttek is érintve érezzék magukat. A módszertan komplex tudásanyagot dolgoz fel a gyermekek nyelvére lefordítva, amely a környezettudatosság témáját alapjaiban és összefüggéseiben vizsgálja,
A módszertannal a tudásanyagot egyszerűen, interaktívan, sok mesével és játékkal, élvezhető módon adják át a színészek.
Az előadás hátterében álló koncepció alapján egy didaktikus előadásra számíthatna a néző, de a bábelőadás „drámai feszültségei” nagyon a helyükön voltak, mint ahogy a méhészeti szempontok is. A darab és az előadásmód érdekes és izgalmas volt.
Elviekben a kétszereplős bábjáték − a programleírás szerint − kültéri helyszínen, lehetőség szerint egy réten játszódik. A borús idő miatt viszont ez alkalommal az egyik teremben került bemutatásra, ahová az ovisok közé én magam is beültem és hasonló módon elvarázsolódottam, mint a minden érzékszervükkel és egész lényükkel a lelkes előadókra és játékukra figyelő gyerekek.
A gyerekeket bevonta a méhecskék története. Úgy tűnt, készültek is az előadásra, hiszen sok mindent már tudtak a méhekről, és egy-két méhecskés témájú rajz, báb is volt a teremben, melyeket saját kezűleg készítettek az előző hetekben.
Az előadást követően egy méhésszel folytatott beszélgetésre is sor került. Weiner-Sennyey Tibor költő-méhész, a darab szakmai tanácsadója, aki a beltérre való tekintettel nem gyújtotta meg a méhészfüstölőjét, válaszolt illetve kérdezett a gyerekektől, és ettől még inkább interaktív lett az előadás.
Ennek a bábelőadásnak ott a helye minden óvodában és alsós osztályban, a gyerekek biztosan szeretni fogják!
A méhek a lényeg, írta: Gévai Csilla, szakmai tanácsadó Weiner Sennyey Tibor, előadók: Gévai Csilla, Benkő Bence, Producer: Kórodi Eszter
Ajánljuk még:
Méhészjáték az oktatásban -interjú egy méhész-tanárral