„Különösen a zöldség- és gyümölcstermesztőket, azon belül is a speciális kultúrákat fenntartó gazdaságokat fogja érzékenyen érinteni az emelés, és
a csőd elkerülés érdekében muszáj lesz továbbhárítaniuk az emelést a fogyasztókra.
Ha pedig az áremelést nem fogadja el a piac, akkor külföldről fognak beérkezni a kérdéses termékek, ami tovább rontja az ország amúgy is szerény önellátási fokát, és növeli az importfüggőségét” – fogalmazott Joachim Rukwied, a német gazdaszövetség (Deutscher Bauernverband, DBV) elnöke.
Ugyanezt hangsúlyozta Simon Schumacher, a Németországban működő spárga- és szamócatermesztő egyesületek szövetségének elnöke is. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a Bundestag a minimálbér-emelésről döntött, a szamócatermesztők éppen szüret előtt álló ültetvényeket számolnak fel, és a spárgások is sorra vonják ki a szedésből az ültetvényeket,
egyszerűen azért, mert nem sikerül olyan áron értékesíteniük, ami a robbanásszerűen emelkedő termesztési költségekkel lépést tartana.
Az üzemek sorra adják fel, illetve koncentrálnak kizárólag a közvetlen értékesítésre. A következmények beláthatók: még több olcsó import Dél-Európából és az unión kívülről, illetve az ezzel járó károsanyag-kibocsájtás a hosszú szállítás során.
Tényleg ez lenne a cél? – teszik fel a kérdést a szakmai szervezetek.
A spárga- és szamócatermesztők javaslatai között szerepel a minimálbér befagyasztásán kívül az idénymunka egyszerűsítése, a hazai kvóta bevezetése a kereskedelemben a szezonnak megfelelően, valamint a származási ország egyértelmű feltüntetésének kötelezettsége (hogy ne legyen megoldás például a náluk is ismert „Németország/Spanyolország” kiírás).