Múlt nélkül nincs jelen és jövő, emlékeztetett Nyitrainé Sárdy Diána, a Budai Campus főigazgatója Enzt Ferencre, aki 1853-ban megalapította az intézmény jogelődjét, ahol aztán 1947-ben Somos András létrehozta a Zöldségtermesztési Tanszéket. A tanszékkel kapcsolatos személyes gondolataiban pedig az igen fiatal munkatársak szakmai elhivatottságát emelte ki a főigazgató. A 200 százalékos óraterhelés dacára további feladatokat vállalnak a campusért és a képzésért: Göesel András tanszékvezető, Balázs Gábor a soroksári tangazdaság igazgatója, Kappel Noémi a doktori iskola adminisztratív feladatait viszi a hátán, Szabó Anna pedig éveken át esélyegyenlőségi koordinátorként dolgozott, és kiemelkedő szintű angol nyelvtudásával segíti a docensi meghallgatásokat,
Példát vehetünk róluk, szívvel-lélekkel, hittel dolgoznak a szakmáért, ilyen oktatókra, kutatókra van szüksége az egyetemnek, hogy kellő szaktudással rendelkező kertészmérnököket képezzünk, hangsúlyozta a főigazgató.
A nyugodt, kiegyensúlyozott működéshez állandóság kell, már pedig az egyetem igen sokszor átalakult, kivált az utóbbi 20 évben. A tanszék oktatásért, kutatásért felelős munkatársai azonban kitartottak, és jelenleg a MATE Kertészettudományi Intézet részeként dolgoznak, emlékeztetett Helyes Lajos. A MATE négy campusán működő Kertészettudományi Intézet igazgatója szorosan kötődik a tanszékhez, ahogy mondta: a 75 év alatt a tanszéken dolgozókat néhány kivétellel személyesen ismerte/ismeri, oktatói voltak vagy ő oktatta őket, együtt dolgozott velük.
Az oktatás, kutatás, szaktanácsadás mellett a tanszéknek mindig is kiemelt célkitűzése volt, hogy munkatársai ápolják a kertészeti szaknyelvet, bővítsék a kertészeti szakirodalmat. Az eredmény pedig elismerésre méltó, mintegy 50 szakkönyv született a 75 év alatt a tanszék munkatársainak tollából.
Az ünnepi ülésen elhangzott visszatekintésében a Kertészeti Egyetem és a Zöldség- és Gombatermesztési tanszék életében meghatározó személyekre hívta fel a figyelmet. Az 1853-ban alapított, majd többször átalakított, és száz év elteltével újból önállóan, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött intézményben 1946-ig az általános növénytermesztési tanszéken tantárgyként oktatták a zöldségtermesztést. Abban az évben kapott megbízást a szaktárcától a tanszék megszervezésére Somos András, aki maga is az intézményben szerezte meg az oklevelét. Kollégáival részletes tervet dolgoztak ki a zöldség- és gombatermesztés oktatására, szakkönyveket írtak. Mindössze hárman dolgoztak a tanszéken, a tanszékvezető mellett Angeli Lambert, a neves paprikanemesítő, a csípősségmentes Cecei atyja, és Koródi László, aki a zöldséghajtatást és magtermesztést oktatta. Nyelvtudása és széles körű nemzetközi ismeretsége révén számos országban járt, és az ott szerzett tapasztalatokat felhasználta a hazai zöldséghajtató üzemek termesztechnológiai fejlesztéséhez. Később pedig megszervezte az üzemi szaktanácsadást, szakmérnök-képzést.
A tanszék későbbi, iskolateremtő munkatársai közt említette Terbe István a gyógynövény-termesztésben elévülhetetlen érdemeket szerzett Kerekes Józsefet, Filius Istvánt, a fóliás zöldséghajtatás elindítóját, és Balázs Sándort, aki tanársegédnek érkezett a tanszékre, majd Somos Andás nyugdíjazása után az élére került, és főként a gombatermesztés kutatásában ért el érdemeket. Sok gombatermesztő üzem az ő iskolájában tanult. Nem maradhatott ki a sorból Túri István, aki magas szintre emelte a gyakorlati képzést a soroksári tangazdaságban. Szenzációs érzéke volt a növényekhez, kulcsszerepet játszott a fólia zöldséghajtatás elterjesztésében. Hozzá kötődik az úgynevezett szinkron tanácsadás és a hibridmag-termesztés megszervezése. Paprikafajtái pedig még ma is gazdasági sikereket hoznak a termelőknek.
Munkatársai élen jártak a tananyag-készítésben, és négy határon túli iskolában is segítették a kertészképzést. A 60-as évek közepétől soroksári tanüzemben tartották a gyakorlati oktatást, és ott megtermelt termény bevétel is hozott a tanszéknek, ahogyan a megbízásos munkák is. Szinte az összes zöldségfajjal végeztek kísérleteket, de a vezető növény mindig a paprika volt a kutatásban. A technológiai fejlesztésben szintén meghatározó szerepet játszott a tanszék, a gyártók sorban álltak, hogy kipróbálják termékeiket.
Somos András, Koródi László és Túri István már 60-as évek végén megszervezték a zöldségszakos hallgatók hollandiai képzését. Az abban résztevők közül kerültek ki később a hazánkban megtelepedett külföldi cégek vezetői, akik nagyban hozzájárultak a magyar zöldségvetőmag-kereskedelem újjáépítéséhez.
A tanszék a személyi állománya a kezdeti három főről 1980-ra már 47-re bővült, mára viszont újra kis létszámú a kollektíva. Terbe István megköszönte, hogy mai munkatársak e cseppet sem könnyű időszakban is mindent megtesznek a 75 éves tanszék működésének fenntartásáért.
A visszaemlékezés után a tanszéken doktorált három szakember idézte fel, mit adott számukra a tanszék, és ismertette jelenlegim munkáját. Molnár András, a Plant-Art Research Kft. munkatársa a növényvédő szerekkel, új hatóanyagokkal végzett kísérletek módszertani hátteréről tartott előadást. Somosné Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője, a laskatermesztés nehézségei mellett bemutatta saját körforgásos gazdaságukat. Tompos Dániel, a Bayer Crop Science regionális vezetője pedig arra emlékeztetett, hogyan formálta a vetőmagos szakmát a tanszék, és milyen szerepet töltött be a jövő szakembereinek képzésében. A 75 éves jubileumi összejövetelt a tanszékvezető, Geösel András zárta a zöldségágazat helyzetének és tanszék jelenlegi tevékenységének bemutatásával.