0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A hőstressz veszélyeztetheti a borjakat

A nyarak egyre hosszabbak és melegebbek lesznek, így a napsütéses órák száma is emelkedik. Szélsőségessé vált időjárásunkra mi emberek tudatosan fel tudunk készülni, azonban az állatok nem minden esetben tudnak ez ellen küzdeni. A borjak kevésbé képesek szabályozni testhőmérsékletüket, így a hőstressz életveszélyessé válhat számukra. Milyen intézkedéseket érdemes hozni a hőstressz esetén?

Milyen hatással lehet a hőstressz a borjakra?

Hazai és világirodalmi adatok sora foglalkozik a hőmérséklet szarvasmarhákra gyakorolt hatásával. A NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet és az Agrárminisztérium által megjelent információk szerint, amikor a hőmérséklet 26 °C fölé emelkedik, az állatok szervezetének hőtermelése akár 40%-kal is csökkenhet; növekedést mutat a vér kreatinin tartalma a jerseyk rektális hőmérséklete fokozatosan 40,6 °C-ra, a holstein-frízeké pedig 38–40 °C, környezeti hőmérsékleten 42,2 °C-ra emelkedhet.

A borjak hőstresszénél nemcsak a külső hőmérséklet a döntő, a páratartalom szintén fontos szerepet játszik.

A hőmérséklet-páratartalom indexben (THI – a THI a hőmérséklet és a páratartalom kombinációja, ami annak a mértéke, hogy az egyén milyen kényelmetlenséget tapasztal meleg időben; eredetileg kényelmetlenségi indexnek hívták), a levegő hőmérséklete és páratartalma egy kulcsszámban egyesül. A szakemberek szerint jelenleg nincs közös álláspont, illetve egyetértés abban, hogy pontosan milyen THI érték felett beszélhetünk hőstresszről.

A borjak nehezebben szabályozzák testhőmérsékletüket, mint a tejelő tehenek. Vagyis egy láncreakciót elindítva nagyobb veszélynek teszik ki magukat a hőstressz alatt.

A szervezetük nem a hőhullámokra összpontosít, számukra a 17-22 °C lenne a megfelelő hőmérséklet szabadtéren. A hőség hatására az állatok teste több vizet tart vissza. Mint megtudtuk, ez azt eredményezi, hogy a toxinok hosszabb ideig maradnak a szervezetben, és nem ürülnek ki az anyagcserén és a májon keresztül. Ez a stressz tejsavas acidózishoz és az úgynevezett szivárgó bélhez vezet. A tejsavas acidózis a pufferelés hiányának következménye, mivel a szervezetben nincs elég víz. Ezenkívül a hőstressz során a vért egyre inkább a test felszínére pumpálják, hogy lehűljenek. Ez viszonylagos oxigénhiányt okoz a bél sejtfalán, ami a sejtfal sejthálózatának meglazulását okozza. Különösen az intercelluláris falakon valódi lyukak képződnek, amelyeken keresztül a bélből származó toxinok belépnek a vérbe, és hatalmas gyulladásos tüneteket okozhatnak.

Hogyan lehet felismerni a borjak hőstresszét?

A fiatal állatok feltűnő viselkedést mutatnak, légszomjuk növekszik. Ezenkívül fokozott hasi légzést produkálnak, amelyet gyakran húzásnak vagy szivattyúzásnak neveznek.

A tejelő tehenekkel ellentétben a hőstresszben szenvedő borjak nem mutatnak szájlégzést és nyálat még kevésbé. Ha hőstressz gyanúja merül fel, a gazdáknak az általánosnál jobban oda kell figyelni az állatokra, többször meg kell mérni a testhőmérsékletüket. A hőstressz rejtett fertőzésekre is utalhat, mert a hőstressz-reakció miatt az állatok immunrendszere gyengül. Ha a hőstressz és a fertőzések együttesen jelentkeznek, a borjak testhőmérséklete 41–42 °C lehet, ami életveszélyes.

Ha a borjak a hőstressz ezen erős hatásaitól szenvednek, a gazdálkodóknak azonnal sürgősségi intézkedéseket kell hozniuk. A borjakat ki kell terelni a forró levegős helyszínről, és hűvös, árnyékos helyre kell vinni. A régi épületek gyakran alkalmasak erre, mivel nyáron hűvösek maradnak, és jól védik a hőt. Langyos borítékok segítségével, amelyek lassan hidegebbé és hidegebbé válnak, a borjak testhőmérséklete lassan lehűlhet.

A borjaknak sok friss vizet kell kínálni, amelyet elektrolitokkal érdemes gazdagítani.

Ezek egyrészt az állatok számára ízletessé teszik a vizet, másrészt támogatják a tejsavas acidózis pufferkapacitását. Mindezentúl a borjaknak nyalogató sót is fel lehet ajánlani.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu