Ez a szép fa az utóbbi 25 évben terjedt el nagyobb mértékben Magyarországon. Népszerűségét növeli, hogy virágai tartósan illatosak, szép a lombkoronája és igénytelen. A 6-10 méteres, ernyős koronájú fa júniustól szeptemberig több hullámban virágzik, olyankor a méhek előszeretettel látogatják. Termése 12-18 cm hosszú, lapos babhüvelyhez hasonló.
A selyemakác-levélbolha Ázsiában őshonos faj, ismert Kínában, Koreában és Japánban is. Fajspecifikus, csak a selyemakácot károsítja. Európában először Olaszországban találták meg 2002-ben, majd egy év múlva Angliában is felfedezték, ahová Olaszországból szállított konténeres selyemakácfácskákkal került. Horvátországban az Isztriai-félszigeten, Szlovéniában, Svájcban és Franciaországban is leírták megtelepedését. A kártevő szerepel az EPPO (Európai Növényvédelmi Szervezet) veszélyes károsítók listáján, jelenlétét, terjedését ellenőrzik. Európai megjelenése, behurcolása feltehetőleg fertőzött szaporítóanyaggal történt, és Európán belüli gyors terjedéséért is a fertőzött szaporítóanyag lehet a felelős.
A kártevő kifejlett állapotban telel át. A levélbolhatelepek a levélen, a levélnyélen és a hajtáson is megfigyelhetők: az apró, alig látható méretű, sárgás színű lárvák, a szintén sárga színű, 1 mm-es nimfák és a kifejlett levélbolhák. A selyemakác leveleit az áttelelt imágók és később a lárvák különböző alakjai szívogatják, a levelek elsárgulnak, lehullanak. A kárt sorfákon, parkokban és házikertekben egyaránt tapasztalhatjuk. A levélbolha táplálkozásával és annak következményeivel rontja a fák szépségét, majd részleges vagy teljes, idő előtti lombhullást okoz.
Súlyos fertőzésnél a telepekben több száz lárva, nimfa található szorosan egymás mellett. A kifejlett levélbolhák is aprók, 2 mm hosszúak, vékonyak, színük világos szürkés vagy zöld, szárnyuk áttetsző. Az állatok érintésre azonnal elpattannak, elugranak. Nagy mennyiségű tojást rak, melyből jellegzetes sárga levélbolha kel ki.
A selyemakác-levélbolha jelentős mennyiségű mézharmatot ürít, ami odacsalogatja a hangyákat, darazsakat, és a korompenész is megtelepszik rajta. A selyemakácon valamennyi fejlődési alak megtalálható, így a nimfa is, melyen már láthatók a szárnykezdemények.
Természetes ellenségei közül a katicabogarakat és a zengőlegyet figyeltük meg. Ezenkívül a fátyolka is nagymértékben besegít a levélbolha elleni védekezésben, ezt bizonyítja a hosszú száron lévő fátyolkatojások sokasága.
Zöld jelzésű készítmény áll rendelkezésre erre a célra, például a Vektafid R. Annak érdekében, hogy a hangyák a természetes ellenséget ne tudják távol tartani, a fák törzsére enyves övet kell feltenni, hogy a hangyák ebbe ragadjanak bele, így képtelenek elérni a fák koronáját. Permetezésre használhatjuk a Laser (2-10 ml/10 l) és a Vertimec Pro (5-10 ml/10 l) rovarölő szert. A készítmények jobban ki tudják fejteni hatásukat, ha a permetléhez mézharmatot oldó, tapadásfokozó Agrol pluszt, vazelinolajat vagy káliszappant adunk. Tegyünk meg mindent, hogy a selyemakácfák érezzék magukat otthon, ne pedig a selyemakác-levélbolha.
