0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Cikkünk a Kerti Kalendárium májusi számában jelent meg.

Az idei tél nagyon fukarul bánt a csapadékkal. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján az elmúlt három hónap csapadékösszege 40-80 mm-rel marad el a sokéves átlagtól, a középső országrészben és az Északi-középhegység térségében mindössze 15-25 mm esett. Ebből adódóan a talajok nem töltődtek fel nedvességgel a tél folyamán. Ilyen időjárási körülmények között nagyon fontos, hogy csak annyi és olyan talajmunkát végezzünk biokertünkben, ami feltétlenül indokolt. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha lehet, és talajunk lehetővé teszi, ne ássunk, csak lazítsunk. A talajmunkák szerepe, hogy a szerkezetét lazítsuk és levegőztessük az esetlegesen tömörödött talajt. Ehhez azonban nincs szükség az ágyások évenkénti felásására. Ásáskor kiforgatjuk a talaj felső 20 cm-es rétegét, még az esetleg benne maradt nedvességet is elpárologtatjuk, nem beszélve arról, hogy a talajéletet is alaposan felforgatjuk.

Ha mindenképpen meg akarjuk mozgatni a talajt, akkor a biokertész legfőbb eszköze az ásóvilla.

Ezzel az eszközzel lazítani tudjuk a talajt, valamint a gyomnövények gyökereit, így azok könnyebben eltávolíthatók. Emellett a derekunkat is jobban kíméli. Az ásóvilla használata után se feledkezzünk meg a gereblyéről és a talajfelszín lezárásáról. 

Az első fűnyírásból keletkező fűnyesedéket semmi esetre se tegyük ki zsákban a kapu elé. Szétterítve kicsit szárítsuk meg a napon és utána terítsük ki a veteményes felszínére. Ezzel is csökkenteni tudjuk a csupasz talajfelszín párologtatását, takarékoskodunk nedvességtartalmával. Ha van esetleg szalmabálánk, vagy könnyen hozzájutunk, érdemes azzal takarni a frissen fellazított talajfelszínt.

A Gertrúd Frank-féle vegyeskerti gyakorlatban az egész veteményest kora tavasszal bevetik spenóttal.

Itt a spenótot nemcsak levélzöldségként hasznosítjuk, hanem talajtakaró, zöldtrágyanövény és talajfertőtlenítő szerepe is van. Amikor a növényt leszedjük zöldségnek, csak a levelét vágjuk le, gyökerét hagyjuk a talajban. Majd az előtt forgassuk be (ne húzzuk ki!), amikor a következő kultúra kerül a helyére. Ezzel szerves anyagot juttatunk a talajlakó hasznos élőlényeknek, takarjuk és a szél ellen fogjuk is a talajt. Ezen kívül a spenót enyhe kéntartalma lebomlás közben a talajból fertőző gombák ellen is hatékony. 

A palántázásnak a biokertben sok előnye van, az egyik a biztos kelés, koraibb érés. A fejlettebb növénykék ezen kívül nehezebben fertőződnek, és gyakran kinövik a kártevőket, jobban el tudják nyomni a helyben kelő gyomokat is.

Viszont a technológiából adódóan, főképp, ha többszöri tűzdeléssel neveljük meg a palántát, a növények vízigénye a termesztés során nagyobb lesz, mint a helyrevetésnél. Minden tűzdelésnél, átültetésnél sérül a növényke főgyökere, gyökérzete, újra és újra regenerálódnia kell, ami energiát von el a fejlődéstől. Ez igaz a kiültetés utáni időszakra is, a gyökerei már nem hatolnak olyan mélyre. Ezért érdemes, ha van elég hely, a palántákat közvetlenül a végső cserépméretbe vetni, vagy csak egyszer tűzdelni a végső cserépméretbe. Figyeljünk arra is, hogy kiültetés után se kényeztessük el a növénykéinket a locsolással. Ha naponta megkapja a kellő csapadékmennyiséget, gyökere a talaj felső rétegeiben ágazik csak szét, szárazságtűrése erősen csökken.

Ökológiai gazdálkodásban a másik kritikus pont palántaneveléskor, a tőzeg használata. Szerkezete és vízmegtartó képessége miatt a palántanevelő közegek alapelemének számít.

A tőzeg azonban nem megújuló alapanyag, kitermelésével ökoszisztémák tűnnek el és hatalmas tájsebek keletkeznek. Ezért próbáljuk meg elkerülni használatát. Magvetésre és palántanevelésre alkalmazzunk saját keveréket, amit 1 adag érett komposzt, 3 adag kerti talaj és 1 adag homok összekeverésével állíthatunk elő. Vannak gazdák, akik a homok helyett teljesen vagy részben kőzetport tesznek a keverékbe. 

Palántanevelés során találkozhatunk a palántadőlés nevű jelenséggel, amit talajból fertőző kórokozók okozhatnak fiatal csíranövényeknél. Ez gyors lefolyású betegség, ami foltokban lép fel. Megfigyelések szerint a második pár valódi levél kifejlődésekor a palánták már természetes rezisztenciával rendelkeznek, ezután a palántadőlés nem veszélyezteti az állományt.

Mivel ökológiai gazdálkodásban mesterséges közeget nem alkalmazhatunk, és a tőzeg arányának csökkentése is cél, a talaj használatával ezekkel a kórokozókkal is találkozhatunk.

Ellenük többféle hasznos, antagonista gomba szervezetet tartalmazó preparátum fellelhető a kereskedelmi forgalomban. Gyakran alkalmazzák például a Pythium oligandrum hatóanyagú Polyversum készítményt, ami a csírakori betegségek mellett lombon okozott gombabetegségek ellen, permetezés formájában is alkalmazható.

Forrás: Kerti Kalendárium