0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Gyógynövénytermesztés – A saját a legjobb…

Petromán István az évek során egyre inkább elkötelezte magát a természetes alapú étkezés mellett, majd ezt kiegészítette azzal, hogy fűszereit ő maga termeli meg és dolgozza fel. Mint mondja, ez egy jó és hasznos, megnyugtató hobbi: mert ha valamit szívesen csinál az ember, az nem fárasztja, hanem ellenkezőleg, pihenteti… És e saját készítésű termékek ajándékozási célra is kiválóak.

Petromán István Tarcalon él, 69 éves, nyugdíjazását követően kezdett el aktívabban gyógynövényekkel és azokból készült termékekkel foglalkozni.

Motor és bőrtáska

Egy nyírségi kis faluban született, és elég célirányos volt a pályaválasztása, mert irigykedve nézte a házuk előtt motorral és bőr aktatáskával gyakran elrobogó embert, akiről kiderítette, hogy agronómus. Ekkortól kezdve nem volt kérdés, hogy ő is az szeretne lenni.

A tényleges pályaválasztás 10-12 éves korában történt, és általános iskola után a Sátoraljaújhelyi Kertészeti Technikumba került.

Így a motor és az elegáns bőrtáska indította el a pályán, majd a sátoraljaújhelyi iskola alaposságával meghozta a növények és a szakma iránti szeretetet is. Itt a szőlő, gyümölcs, zöldség és dísznövény voltak a fő sarokpontok.

– A növényekkel való foglalkozás megnyugtat, felüdít. Amit kényszerből csinál az ember, az fárasztja, amit szeretettel csinál, az felüdíti – említi Petromán István. A technikum után pár évet dolgozott, majd utána a főiskolán szőlész-borász szakon végzett, ahol a feleségével is megismerkedett.

Adalékok nélkül jobb

A kilencvenes években kezdték ráírni a termékekre, hogy azok mit tartalmaznak – azokon az összetevőkön kívül, amire számítunk. Tartósítószerek, színezékek, állományjavítók és ízfokozók
korábban is biztosan voltak a termékekben, csak ekkortól kezdték ezeket feltünteti a csomagolásokon. Utánanéztek a feleségével, melyik mit takar, hiszen „ételünk az életünk” – tartja a mondás.

A Petromán családban először partvonalon kívülre tették az ételízelítőket és leveskockákat, melyeknek nagy volt a sótartalma, esetleg ízfokozókat is tartalmaztak.
Régészek publikáltak egy cikket, miszerint ha analizálják az 1400-1500-as években élt emberek csontjait, 40-50-féle vegyi anyagot találnak bennük, egy mai emberében pedig 80-100-at. Bár ma hosszabb ideig élnek az emberek, ez valószínűleg az életmódnak és az orvostudomány vívmányainak tudható be, ám ha ezen körülmények mellett visszatérnénk a természetesebb táplálkozáshoz, akkor vagy tovább növelhető várható élettartam, vagy az életminőség javulna, azaz idős korban tovább tudnának aktívan és egészségesen élni az emberek.

Ekkor készítettek ételízesítőt először házilag, majd a szárított-darált és a frissen darált, és csak sóval tartósított fűszerpaprika került a kamrába. Ebbe nem 50-60, hanem csak 20 százalék só került, ez is tartósítja a terméket. Van olyan, ami 4 éve van a kamrában és semmi baja, csak felbontás után kell hűtőben tartani.

A házi termesztésű és feldolgozású szárított fűszerek pedig úgy kerültek a képbe, hogy a mentőszolgálatot rendszeresen támogatja Petromán István, így néha érkeztek köszönetképpen kisebb ajándékok. Egyszer egy fűszercímke-sorozat érkezett, ami ha már jött és felkerült az üvegekre, akkor fűszer is kellett hozzá. Elkezdett termeszteni tárkonyt, zsályát, bazsalikomot, majoránnát és citromfüvet, kaprot, rozmaringot, lestyánt. Ma már 10-12 -féle fűszernövényt termeszt körülbelül egy négyzetméteres kis ágyásokban, ami igen jó mennyiséget ad. Ezekkel a családot és a barátokat el tudja látni.

Saját termelésből mindjárt más az íze ezeknek a fűszereknek és az ebből készült ételeknek, ezt mindenkinek érdemes megtapasztalnia.

A termesztés területe 100 négyzetméter körüli, ebben a konyhakert is benne van, ahol az ételízesítők alapanyagai: a fűszerpaprika sárgarépa, petrezselyem, pasztinák…

Készít rozmaringolajat, fűszereceteket is. Lándzsás útifüvet gyűjt sziruphoz, mely csillapítja a köhögési ingert. A légúti hurutoldó, köptető problémákra való sziruphoz az útifű mellé tesz még kakukk­füvet, citromfüvet, zsályát. Tartósítószer ebbe sem kell, méz az alapja, aminek a cukortartalma megfelelő koncentrációban tartósítja a terméket. Ebből körülbelül 3 litert készít évente, amit kis díszes üvegekbe szétmér, így ajándéknak is kiváló.

Ezek a termékek nincsenek hőkezelve, felforralt, majd visszahűtött vízzel készülnek, ekkor teszi bele a növényeket, azután újra felforralja, hagyja kihűlni, majd a 30-35 százaléknyi méz jön hozzá, és sötét üvegekben hűtőben tárolja.

Van olyan, ami két éve készült és nem romlott meg, nem kezdett erjedni.

Folyamatosan bővül a választék

Fajtákat csak a bazsalikomoknál használ, a többi gyógynövény alapfaj. A bazsalikomot főleg zöldfűszerként használja paradicsomos ételekhez. Petromán István nagyon kedveli a friss babért, így ezt a bent, hűvös helyen teleltethető mediterrán növényt is tartja, aminek köszönhetően a szárított babér is saját szüretből származik.

A begyűjtött fűszereket padláson, sötétben, természetes körülmények között szárítja, ez sokszor két hétig is eltart. Itt kifeszített szúnyoghálón, kis légmozgás mellett folyamatosan csökken a fűszernövények nedvességtartama. Az így megszáradt növények színe szép, élénkzöld, ebben is különbözik a szárító alagútban, üzemi méretben szárított társaitól.

A szárítás után aprítja, majd morzsolja, esetleg pár fordulatot kávédarálóban őröli ezeket.

A két hét alatt lassan leadott víztartalom miatt őrzi meg a színét a termék, és fontos, hogy a Nap se süsse a száradás alatt sem, mert attól fakul.

– Ez a tevékenység leköti az embert, közben lehet rendszerezni a gondolatokat. Ahogy a borászok is mondják, hogy van a jó bor, a jobb bor, a legjobb bor, ezt pedig megelőzi a saját bor. Ugyanez a helyzet a saját termesztésű és feldolgozású fűszerekkel is – mondja a szakember, aki nem használ a termesztés során vegyszereket és műtrágyát sem, komposzttal oldja meg a tápanyag-utánpótlást.

Az öntözés és a csapadék az alsó leveleket sározza, ezért ezek betakarítás után mossa, majd így kerülnek szárításra a fűszernövények. A mosóvízben látható ez az üledék, aminek az ételbe kerülését kell kiküszöbölni.

Finom és gyógyító

A fűszerolajok készítésekor olíva és étolaj keverékébe, fele-fele arányban teszi a rozmaring ágakat és a fokhagymát, fűszernek kis só és színes bors került még bele.

Három hét alatt összeértek az ízek, rendszeres keverés mellett.

Majd szűrés után következik a díszes üvegbe való palackozás. Ez salátaolajnak is jó, de pirítós kenyéren is fogyasztható, illetve sült húsokhoz – nem ebben sütni, hanem sütés után ezzel beecsetelni. A tárkonyecet pedig almaecetben áztatva készül, egy-két hét áztatás után szűrhető. Ez is jó salátaecetnek, de babételek ízesítésére is kiváló.

A termesztett növényeket előbb gasztronómiai elvek alapján válogatta össze, majd emellé bejöttek a gyógyhatások is, így alakul a fajösszetétele a kertnek. Nemrég kamillát is vetett, úgyhogy idén már az is lesz. A zsályából, citromfűből és a mentából teákat készít, ezeket nyáron zölden használja, de télire szárítja és befőttesüvegekben tárolja.

– Ezt szeretettel és kitartással kell csinálni, és akkor ráérez az ember, hogy melyik kertben mi terem jól. Az emberek rájönnek, hogy van különbség a saját kézimunkával készült és a nagyüzemileg előállított ételek között.

Sajnos megtanultuk, hogy falura is hozzák a tejet, vajat, zöldségeket, gyümölcsöket, mert már a falusi kertekben is inkább dísznövények vannak. A fűszer és gyógynövények viszont azért jók, mert díszítőértékkel bírnak, de hasznuk is van, hiszen a konyhában felhasználhatók. A kenyérben is sok minden van, ami régen nem volt: régen liszt, só, víz és kovász volt benne, semmi más – említette Petromán István, aki néhány receptet is kiemelt a kedvencei közül…

Lándzsásútifű-szirup

Egy marék (2-3 evőkanál) szárított, vagy friss útifűlevél, 2-2,5 dl víz, 200 g méz kell hozzá. Először a vizet felforraljuk, ráöntjük az útifűre, majd letakarva hagyni kell kihűlni. Leszűrést követően újra fel kell forralni, és közepes lángon besűríteni (kb. felére). Ismét hagyni kell hűlni, majd hozzáadni a mézet, amikor langyos, enyhén meleg, de nem forró.

Egyből steril (kiforrázott) sötét üvegbe kell önteni. Szükség esetén 4-6 óránként 1-1 teáskanállal kell bevenni a szirupból.

Segít felköhögni a letapadt váladékot, csillapítja a köhögést, megszünteti a torokszárazságot. Gyulladáscsökkentő, használható felső légúti hurutnál, köhögésnél, torokmandulagyulladásnál, asztmánál. Lehet hozzáadni akácvirágot, kakukkfüvet, zsályát, bodzát, citromfüvet. Ha van, akácmézzel hatásosabb. A mézet ne melegítsük túl, mert azzal értékes beltartalmát csökkentjük.

Gyógyhatású fűszerecet

Friss növényből kell készíteni. 5-6 százalékos almaecet, vagy borecet a legjobb hozzá. A zöld növényeket hideg vízzel kell leöblíteni, lecsorgatni, a maradék vizet konyharuhával, papírtörlővel felitatni. Egy liter ecethez általában 6-8 hajtást számítunk. Üvegbe tesszük a növényeket, rá az ecetet, és lezárjuk. Világos helyen hagyjuk érni két hétig. A gázokat időnként ki kell engedni az üvegből.
Antibakteriális, fertőtlenítő hatású fűszer­ecet készülhet rozmaring, zsálya, kakukk­fű, citromfű felhasználásával. Megelőzésre, kiegészítő kezelésre is alkalmas.

A lestyán, tárkony, borsikafű, izsóp összetételű fűszerecet étvágygerjesztő, emésztést javító, tisztítja a vesét, epekőoldó.

Tárkonyecet készítése

Négy dkg frissen szedett tárkonylevelet megmosunk, üvegbe téve ráöntünk 7 dl 5-6 százalékos ételecetet, amit a 10 százalékosból visszahígítással is elérhetünk. Naponta rázzuk össze az üveg tartalmát, majd nyolc nap után finom szűrőn átszűrjük, tiszta üvegbe töltjük, de ez előtt a tárkonylevelet még kézzel jól kinyomkodjuk. Hűvös, sötét helyen tároljuk, főzelékek, bableves, habart ételek ízesítésére nagyon alkalmas, emésztést támogató hatású.

Zsályatea

Torokfájás ellen igen hatékony, fertőtlenítő, baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatású. Teakészítéshez csészénként 1-2 kávéskanál szárított zsályalevél szükséges, amit forró vízben 10 percig állni hagyunk. Ha kissé lehűlt, leszűrjük, és egy csészényi teával öblögessük a torkunkat. 1-2 óránként megismételjük. Ha megisszuk, ízesítsük mézzel, ebből naponta maximum három csészével fogyasszunk.

Gyerekeknek lehet kamillával vagy kasvirággal keverni, így kellemesebb az íze.

A zsálya illóolajában található tujon túladagolásánál forróság vagy szédülésérzés, heves szívdobogás, epilepsziás görcsök léphetnek fel. A tujon főleg az alkoholos kivontban és a tiszta illóolajban van jelen nagyobb mennyiségben, a vizes kivonatba lényegében nem kerül be. Terhesség és szoptatás ideje alatt nem ajánlott a zsálya fogyasztása.

Forrás: Kerti Kalendárium