0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Édesebb a saját, pláne vegyszermentesen

Míg az elmúlt évtizedekben a háztáji zöldségkertek helyén nagyon sokan díszkerteket, pihenőkerteket hoztak létre, most megfordult a trend: felértékelődik a saját termesztésű zöldség és gyümölcs. Mi minden áll a változás hátterében, és hogyan segíti a szakma a hobbikertészeket? Erről kérdeztük : Allacherné Szépkuthy Katalint, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadóját.

Az otthon termesztett zöldség, gyümölcs ízében benne van a művelő szíve-lelke, de nem mindig sikerül minden.

Előfordulnak olyan kártevők, amiket nem lehet kezelni, egy-egy növény nem köt, kalciumhiány miatt megfeketedik a paradicsom alja, vagy mindent ellepnek a poloskák.

Az ÖMKi biogazdák számára összeállított tudástárában számtalan bevált gyakorlati tapasztalat megtalálható, amelyekből a hobbikertészek is jól profitálhatnak.

Statisztika a házikertekről nincs – mondta  Allacherné Szépkuthy Katalin, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója. Bár a hivatalos összeírásokban meghatározzák, hogy mekkora mérettől minősül valamely mezőgazdasági hasznosítású terület például szántónak, szőlőültetvénynek vagy gyümölcsösnek, a hobbikertek és háztáji gazdaságok, amelyekről szó van, ezeknél kisebbek, sokszor tényleg csak pár négyzetméteresek.

„Egy érdi kertépítőt kérdeztem meg, mennyire jellemző, hogy ha egy családi házhoz kertet rendelnek, akkor abban helyet kap zöldséges, esetleg gyümölcsfa.

Azt válaszolta, hogy határozottan. Most leginkább az elszabadult élelmiszerárak miatt. Aki szeretne friss zöldséget enni, és van szabad helye a kertben, az próbálkozni fog.”

Ugyanakkor nem szabad lebecsülni az elmúlt években lezajlott gasztronómiai forradalmat sem. Sok különleges zöldséget – paradicsomfajták sokaságát, friss salátákat, kelet-ázsiai salátákat, friss fűszernövényeket, rebarbarát, mángoldot, bogyósokat, chiliket, friss zöldborsót, cukorborsót – viszonylag könnyű megtermelni, így elfogadható áron lehet hozzájutni. Ráadásul, mindenki, aki saját kertből származó zöldséget, gyümölcsöt eszik, büszke erre, hiszen teljesítményként éli meg.

Ugyanígy fontos szerepe van a kiskertek reneszánszában a közösségi médiának. Sok nagy létszámú facebookcsoportban lehet megosztani a gyakorlati tapasztalatokat, sikereket, kudarcokat. Ezeknek is köszönhető, hogy sok jó módszer – csepegtető öntözés, magaságyás – „bekúszott” a házikertekbe. A divatot persze a hagyományos média is felkapja: gyakran látni főzőműsorokban, hogy a szakács kilép a kertbe valami hozzávalóért, aminek hatása lehet a nézőkre.

Sokan környezeti megfontolásból, illetve egészségtudatosságból termelnek otthon. Az oktatás hatását sem szabad lebecsülni.

„Akik most tanítanak, már hallottak a klímaváltozásról, és a környezeti változásokról,

valamint arról, hogy a helyes a válasz az, ha lokálisan cselekszünk, és visszaszorítjuk a külső forrásoktól való függésünket, elsősorban helyi és szezonális élelmiszereket fogyasztunk.”

Az ÖMKi a palántaneveléstől a burgonya- és paradicsomtermesztésen át a kártevők elleni védekezésig számos témában kínál szakszerűen és közérthetően összeállított kiadványokat, valamint praktikus videófilmeket az interneten. A kertészetekben és szántóföldeken már bevált gyakorlatokat tapasztalt és sikeres biogazdák mutatják be és az ÖMKi szakemberei egészítik ki saját ismereteikkel.

A bevetett kiskertek jelentős nagyságú területté adódnak össze és nem csak az élelmiszerellátás biztonságát növelik.

Talajkímélő műveléssel és más agrárökológiai módszerek alkalmazásával – például madár- és beporzóbarát megoldásokkal, a tájfajták és a nagyüzemi termesztésből kiszorult régi fajták termesztésével – jelentősen hozzájárulhatnak az agrárélővilág sokszínűségének megőrzéséhez is.

Az intézet legtöbb kiadványa ingyenesen elérhető a honlapján, a YouTube csatornáján pedig 190 videót lehet megnézni. Rendszeres, szezonális növényvédelmi felhívásaival pedig a házikertek biokertészeinek munkáját is segíti.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu