0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

A kutatók egyetértenek abban, hogy a görögdinnye Afrikából származik. Azonban hogy pontosan hol és mikor vonták termesztésben a vörös húsú, édes változatát a vadonból, még mindig vita tárgya. A legutóbbi adatok szerint – melyről a PNAS lapban írtak – a gyümölcs karrierje a Nílus völgyében kezdődött, ami egybevág a régészeti bizonyítékokkal – írja a Phys.org.

Ebbe a képbe azonban „belerondít” a Szahara líbiai részén fekvő Uan Muhuggiag barlangjában talált, igen idős magokból álló lelet. Ezek pontos eredetéről azonban a mostani kutatásig nem volt információ.

„A legöregebb dinnyemagokat nem lehet biztonsággal meghatározni, így nem tudni, hogy az édes-húsú termesztésbe vont, vagy a keserű vadon termű formához tartoznak-e.” – mondta Renner.

„A Citrullus nemzetségbe tartozó hét faj magjait gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egymástól.”

„Most, hogy kromoszóma-szinten vizsgáltuk, biztosak lehetünk benne hogy a neolitikumi líbiaiak a keserű-húsú dinnyéket használták.” – mondta el. „Azt gyanítjuk, hogy a gyümölcsök (nagy számú!) magját használták, melyet ma is fogyasztanak napon szárítva, pirítva, esetleg levesbe vagy főzelékekbe használják.”

Guillaume Chomicki szenior társszerző, az Egyesült Királyságban található Sheffieldi Egyetem Nemzeti Környezetkutatási Tanácsának munkatársa a görögdinnye és annak rokonságába tartozó növények több tucatnyi mintáját gyűjtötte össze a Kew Királyi Botanikus Kert herbáriumi példányaiból. A célja az volt, hogy feltérképezze a gyümölcs termesztésbe vonásához vezető utat.

Ő és Renner a kert herbáriumában felleltnél azonban jóval öregebb magokat is szerzett: a 6000 éves líbiai magokat és egy adag 3300 éves szudáni magot.

„Ezek a magok igazi talányt képviseltek, mivel úgy gondolták, hogy a legöregebb valódi görögdinnye magok.”

– mondta Chomicki. „Azonban Líbiából származtak, amit senki se gondolt a görögdinnye termesztésbe vonásának bölcsőjeként.”

A tudósok genomszekvenciákat hoztak létre a Líbiából és Szudánból származó magokból és a herbáriumi gyűjteményekből, és ezeket az adatokat a csíraplazma-gyűjteményekből származó újraszekvenált genomokkal együtt elemezték. Felfedezték, hogy a legöregebb magok az úgynevezett egusi dinnyéből származtak, mely a görögdinnye rokona, és jelenleg csak Afrika nyugati részén található meg. Ennek azonban nem a húsát, hanem a magját fogyasztják.

„Mindkét növényi „fosszíliát” alávetettük C-14-es kormeghatározásnak, és úgy tudjuk, hogy ezek a legöregebb növényi genomok közé tartoznak, melyet valaha is felleltek” – mondta Renner.

A magok fogyasztását az is alátámasztja, hogy a líbiai mintákon emberi fognyomokat fedeztek fel.

„A görögdinnye – mind a vad, mind a termesztett változat – nagy számú maggal rendelkezik, ami jó ízű és olajban gazdag.”

– mondta Renner. „A gyümölcshússal ellentétben a magok sosem tartalmazzák a keserű kukurbitacin nevű kémiai anyagot. A könnyen elérhető, tápláló magok fogyasztása valószínűleg jó dolog volt.”

https://seedkeeping.tumblr.com/post/182894585052/egusi-melon-seed-is-now-available-at

 

Forrás: phys.org