0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

A kutatócsoport megállapította, hogy a városokhoz jobban kötődő denevérfajokra jellemző a viszonylag alacsony frekvenciájú és hosszú időtartamú echolokációs hívás, a kis testméret és a nappali tartózkodási hely megválasztásának rugalmassága.

A vidéki területek növekvő urbanizációja kedvezhet ezeknek a fajoknak, míg a magas hívásfrekvenciával és rövid hívásidővel, valamint specifikus alvóhely-választással rendelkező, viszonylag nagy testű fajok lemaradhatnak – állítja a Global Change Biology című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatócsoport.

Sok vadon élő állat számára a városok szélsőséges élőhelyeket jelentenek, a közvetlen környezetüknél magasabb környezeti hőmérséklettel és az emberek által okozott különféle zavaró tényezőkkel. Ugyanakkor a városok sok lehetőséget is kínálnak a vadon élő állatok számára, például változatos kotorékozási lehetőségeket és kibővült táplálékkínálatot. Egyes denevérfajok például előszeretettel használják az épületeken vagy az épületekben lévő kotorékokat, és a kihasználatlan padlásokon, pincékben vagy elhagyott házakban találnak pihenőhelyet.

Egyes denevérfajok különösen nagy populációs sűrűséget érnek el a városokban, míg vidéken meglehetősen ritkák.

Mitől lesz egy városi denevér városi denevér, és egy vidéki denevér vidéki denevér? Milyen tulajdonságokban különböznek a városi fajok a vidéki fajoktól?

„Különböző indexek segítségével elemeztük a denevérfajok előfordulási adatainak globális adatbázisát a városi területekhez való térbeli közelségük szempontjából, hogy fajonként levezessünk egy városi affinitási értéket” – magyarázza a vezető szerző, Janis Wolf, a Greifswaldi Egyetem doktorjelöltje, akinek a Freie Uiversität Berlin és az IGB professzor Jonathan Jeschke kutatócsoportjában írt MSc-dolgozata képezte a publikáció alapját.

„Különböző mutatókat használtunk arra, hogy megkülönböztessük azokat a fajokat, amelyek inkább a városi területeken élnek, azoktól, amelyek inkább elkerülik azokat. Ezután elemeztük, hogy a fajok mely jellemzői vagy tulajdonságai – például az átlagos testméret, a szárnyak alakja, az echolokációs hívásuk gyakorisága vagy a kotorékválasztás rugalmassága – korrelálnak az adott térbeli preferenciával és életmóddal.” – tette hozzá.

A világszerte 356 denevérfaj (a bolygónkon élő 1400 denevérfaj egynegyede) tulajdonságai és térbeli adatai alapján a kutatócsoport meghatározta, hogy az adott faj hajlamos-e a városi vagy a vidéki területekre összpontosítani elterjedését.

„Természetesen a legtöbb denevérfaj egy kontinuum mentén helyezkedik el, amely megkülönbözteti a városlakó denevérfajokat azoktól, amelyek inkább vidéki területeken élnek” – magyarázza Dr. Christian Voigt, a Leibniz-IZW Evolúciós Ökológiai Tanszékének vezetője.

„Azt találtuk, hogy különösen a kisméretű denevérfajok, valamint a viszonylag alacsony frekvenciájú és hosszú időtartamú echolokációs hangokkal rendelkező fajok, amelyek alkalmasak a viszonylag nyílt terekben való táplálkozásra, különösen valószínű, hogy városokban tartózkodnak” – mondja Voigt. A nappali alvóhely megválasztásának rugalmassága ugyancsak előnyösnek tűnik, mivel ez lehetővé teszi a városlakó denevérek számára, hogy az ember által megzavart alvóhelyek között rövid időn belül váltsanak.

Vizsgálatuk során a kutatócsoport különböző módszereket használt a denevérek városi környezet iránti affinitásának leírására.

„Miután többféle módszertani megközelítést teszteltünk a fajok városi affinitásának számszerűsítésére, azt találtuk, hogy az egyszerűbb mutatók ugyanolyan jók, mint az összetettebb mutatók, ezért praktikusabbak, és a jövőbeni vizsgálatokhoz előnyösebb választásnak bizonyulnak” – zárja tanulmányát Dr. Yuval Itescu, az IGB és a Freie Universität Berlin munkatársa.

Ez most lehetővé teszi, hogy a városi rokonságra vonatkozó megfelelő indexeket más állatcsoportokra is alkalmazzák. A szerzők szerint a sikeres és kevésbé sikeres városlakókat jellemző tulajdonságok azonosítása hasznos lehet azon fajok azonosításában, amelyeket a világszerte gyorsan előrehaladó urbanizációs folyamat jobban veszélyeztet, és végső soron lehetővé teszi, hogy ezeket a fajokat a természetvédelmi intézkedések tekintetében prioritásként kezeljék.

Forrás: phys.org