0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Kihívások az élelmiszeripar előtt

Az infláció, az infláció élelmiszeriparra és FMCG-szektorra gyakorolt hatása, az energiaárak és a fenntarthatóság volt a témája a 8. Agóra Szakmai Konferenciának Esztergomban. Az előadók szakterületük példáján mutatták be a rendkívüli helyzetet - és mint elhangzott, még messze van a negatív folyamatok vége.

Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője a konferencia nyitóelőadásában röviden összefoglalta a Magyar Termék védjegy helyzetét. Mint megtudtuk, a védjegy a járvány egyik nyertesévé vált.

Dinamikusan nőtt a védjegyet használó cégek száma, és idén megjelent az 5000. védjegyes termék.

A cég felmérése szerint a Magyar Termék védjegy támogatott ismerete 95 százalékos, és a spontán ismerete is sokat javult az utóbbi években. További kutatások alátámasztották, hogy a fogyasztók 84 százaléka a csomagoláson található védjegyek alapján tájékozódik.

Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeripari és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány továbbra is az élelmiszer- és energiaellátás biztonságának a garantálását tekinti egyik legfontosabb feladatának. Azt is elmondta, hogy amennyiben az elmúlt évek élelmiszeripari növekedését nemcsak megtartani szeretnénk, hanem tovább gyorsítani, akkor az ágazat minden területét válságállóvá kell tenni. A tárca adatai szerint az ágazat teljes árbevétele meghaladja a 4 ezer milliárd forintot, és az élelmiszeripar nyeresége a többszörösére növekedett.

A konferencián megjelent mintegy 150, a Magyar Termék védjegyet használó cég tulajdonosait arról tájékoztatta az államtitkár, hogy a fejlesztési irányok tervezése során több körben egyeztettek az ipari szereplőkkel, érdekképviseletekkel. A 2021-2027-es források megtervezésekor kettős célt tartottak szem előtt: a hazai piacok visszaszerzését és az exportképesség fokozását. Az időszak európai uniós fejlesztési forrásaihoz 80 százalékos hazai társfinanszírozást nyújt az állam, ami történelmi léptékű fejlesztési lehetőség a magyar mezőgazdaságot számára.

Elmondta továbbá, hogy a 2014-2020-as támogatási időszakban az ágazatnak több mint 468 milliárd forintot ítéltek oda EU-s és hazai forrásból, a mostani időszakra pedig még ennél is nagyobb forrással tervez a kormány.

Csak a Vidékfejlesztési Programban 750 milliárd forintot különítettek el élelmiszeripari fejlesztésre, hogy ösztönözzék a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását ösztönzése, amire a külpiacokon is nagyobb a kereslet. A pályázatok elbírálásában ezért lett kiemelt szempont az innováció és a fejlesztések komplexitása, tette hozzá Nobilis Márton. Az államtitkár szerint a hazai élelmiszerlánc kiállta az idő próbáját, és ugyanúgy, ahogy a világjárvány alatt, az azóta eltelt hónapok nehézségei közepette is bizonyította felkészültségét, teljesítőképességét és biztonságos működését.

Egy friss kutatás felhívja arra a figyelmet, hogy a hazai boltok polcain az elmúlt 10 év során 8 százalékkal esett vissza a magyar áruk aránya. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy el kell dönteni, hogy hazánk továbbra is azon az úton akar-e haladni, amikor csak olcsó mezőgazdasági alapanyagot exportálunk, majd visszavásároljuk azokat feldolgozott élelmiszeripar formájában.

Az államtitkár meggyőződése, hogy a magyar élelmiszeripar elsősorban piacszerzéssel és ennek szolgálatába állított fejlesztéssel készíthetjük fel előrelátható és egyelőre még láthatatlan kihívásokra.

Így nemcsak vásárlók lehetünk, hanem tanulva akár csak az elmúlt évek tapasztalataiból, a magunk hasznára fordíthatjuk az esetleges válságok negatív hatásait is. Folyamatosan biztosítva a magyar lakosság biztonságos és egészséges táplálkozását támogató élelmiszerellátás minden körülmények között.

Hollósi Dávid, a Magyar Bank Holding agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezetője előadásában a bank finanszírozási felelősségéről beszélt, hogy a magyar élelmiszer előállítás a kockázatokat kezelni tudja. Ezért a bankcsoport közel 500 milliárd forinttal finanszírozza a magyar agráriumot és élelmiszeripart.

Véleménye szerint elég nehéz időszak áll előttünk. A gazdasági indikátorok egyik legfontosabbja, maga az infláció és a bank szakemberei úgy látják, hogy olyan időszakba léptünk, amikor ez velünk lesz tartósan. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói kosár elkezd zsugorodni.

Ha megnézzük a makrogazdasági helyzetképet, akkor azt fogjuk látni, hogy szinte az összes energiahordozó árra magasan emelkedik. Tehát egy olyan inflációs időszakot élünk most meg, amikor azt látjuk magunk körül, hogy minden drágult. Ami ebben a rossz hír a termékpályát tekintve, az az, hogy a költségek már elérték azt a szintet, amit nagyon magasnak gondolunk. A termelői árak ezen a költségpályán még nem tartanak ott, ahol a költségek vannak, hiszen a termelők, például a mezőgazdasági termelők egy korábbi árszínvonalon termelnek, egy korábbi árszínvonalon lekötött energiával, vagy egy korábbi árszínvonalon megvásárolt takarmánnyal állítják elő az élelmiszeripari alapanyagokat.

A magyar mezőgazdaság működési költségeinek jelentős összetevője az energia.

A tavalyi évben 200 milliárd forintot meghaladó összeget költött a magyar mezőgazdaság energiára. Ez az idei évre a prognózis szerint 340 milliárdra emelkedik. A bank szakemberei folyamatosan figyelik az élelmiszer fogyasztói árindex, az élelmiszeripari termelői árindex és a mezőgazdasági termelői árindex változásait. A több éves tapasztaltat szerint a fogyasztói árindex körülbelül egy év múlva követi a mezőgazdaságit.

A nyugat- és a kelet-európai fogyasztók fizetésükhöz viszonyítottan eltérően költenek élelmiszerre. Nyugaton ez 10 százalék körül van, Kelet-Európában 15 százalék körül. Az utóbbi hónapok adatai azt mutatják, hogy mindenhol elkezdtek többet költeni a fogyasztók élelmiszerre más termékek rovására. Az élelmiszerek ára erősen függ a fosszilis energiahordozókétól, nemzetközileg elfogadottan 70 százalékban.

A bank számításai szerint ebben a helyzetben ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a magyar mezőgazdaság stabil működését, 500 milliárd forint plusz forgóeszközre van szükség.

Előadása végén Hollósi Dávid azt mondta, hogy Magyarország már rájött, hogy az élelmiszertermelés és az önellátási képesség óriási előny, és hogy e téren hazánk nagyon jó helyzetben van. Nagyon jó alapanyagokat tudunk előállítani, megfelelő mennyiségben.

Szemléletmódosítással lehet munkaerőt találni

Az Agóra Szakmai Konferencia harmadik előadója Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója volt. Az infláció és az energiaárak mellett egy másik kihívást jelentő kérdés a munkaerő hiánya. Ez a szektor független téma és a mezőgazdaságot is jelentősen érinti mind mennyiségi mind minőségi kérdésben.

Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2,9 százalékos, ami nagyon magas foglalkoztatottságot jelent. Ennek ellenére alapvetően van lehetőség és potenciál új munkavállalók felvételére. Egy saját kutatásuk szerint alapvetően van munkaerő-tartalék, amit mozgósítani tudunk, csak máshol. Ugyanis a dolgozó magyar népesség mindössze 49 százaléka nyilatkozik úgy, hogy van munkahelye és nem is tervez váltani.

Különböző halmazok vannak még, de összességében az látszik, hogy a 40 százalékuk, azaz 2,1 millió fő mozgósítható a munkaerőpiacon.

Vállalatként ilyen piaci környezetben, ahol a kereslet és a kínálat egyensúlya abszolút kibillent, új megközelítésre és új eszköztárra van szükség. Az elmúlt éveket áttekintve körülbelül az látható, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan nőtt a vállalkozási és a beruházási kedv, ami magával hozta azt, hogy erőforrásokra van szükség – de a magyar munkaerőpiac korlátai miatt a kereslet nem tudta lekövetni a kínálatot, így elég éles verseny alakult ki a jelöltekért a piacon. Ebben az esetben cégeknek kell lépniük, nekik kell proaktívnak lenni, és nekik kell megszólítani azokat a jelölteket, akiket a cégnél szeretnének tudni.

Tüzes Imre egy másik felmérésről is beszámolt előadásában: Tapasztalataik szerint, amikor a cégek toborzási tevékenységet végeznek, nem osztanak meg mélyebb információkat: hiányosan, pontatlanul írják le a feladatokat és túlzó elvárásokat fogalmaznak meg, bérigényt kérnek és elnyújtják a kiválasztási folyamatot. Az álláskeresőknek ez az általános véleménye a mai céges hirdetésekről.

Ha egy cég állással rendelkező munkavállalók közül szeretne új munkatársakat magához csábítani, akkor másfajta szemlélettel és proaktív hozzáállással tud eredményes lenni.

Az előadás zárásaként a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója egy másik adatra hívta fel a figyelmet, amely szerint a cégeknél a válság, az energiaárak, az alapanyagköltség hatásai még nem jelentek meg olyan formában, hogy a dolgozók számát negatívan érintsék.

Árképzés és alapanyagköltségek

A 8. Agóra Szakmai Konferencia szervezői kerekasztal-beszélgetésen tekintették át az ágazat nehézségeit. A beszélgetésben Antal Csaba, a PEK-SNACK Kft. ügyvezetője, Kovács Krisztián, a Sofitel Hungary Kft. country sales managere, Noszlopy Zoltán, a CBA beszerzési igazgatója és Turcsán Tünde, a GfK Hungária FMCG üzletágának igazgatója vettek részt.

A résztvevők kifejtetek, hogy az elmúlt időszakban az inflációs hatások okán a feldolgozóipar és a kereskedelmi szektor is nagyon nehéz helyzetben van.

Volt olyan terület, ahol ez 18-24 százalékos mértékű, de a csomagolóanyagoknál a 40 százalékot is elérte. Nagyon komoly menedzsmenti időt vesz igénybe az, hogy folyamatosan nyomon kövessék az alapanyagok árának a változásait. Sok áremelés indokolt és gazdaságilag megalapozott, viszont vannak manipulatív áremelések is, amiket egyre komolyabb feladat kiszűrni.

Az ágazat szereplőinek magatartását jól mutatja, hogy például a szerződésekben sok esetben rögzített árváltoztatás és annak bejelentési időtartalmát mindenki rugalmasan kezeli. A jelenlegi helyzetben sokszor előfordul, hogy egy adott termék ára hetente változik és a készletek okán, nem is mindig beszerezhetők. Ez a mostani helyzet, mint elhangzott nagyon kívül esik a kereskedők komfortzónáján, mert szinte nullára redukálja az alku pozíciót.

A GfK felméréseiből látszik, hogy fogyasztók spórolni akarnak, de elsősorban nem az élelmiszeren.

Már megfigyelhető, hogy egyes kategóriák iránt csökkent a kereset, illetve, hogy vannak természetesen az olcsóbbnak tekinthetők, ahol forgalom növekedést mértek. A családok 71 százaléka mondta azt, május végén, június elején, hogy nem engedheti meg magának azt, amit korábban és 49 százalék mondta azt, hogy igen vásárolt helyettesítő termékeket. A GfK 4700 családdal végez már több mint 28 éve folyamatos kutatásokat. Az elmúlt hónapokban fordult elő először, hogy voltak olyanok akik nem küldtek be adatokat, nem vásároltak az adott héten semmit.

Az energia árak emelkedése a kereskedelmi egységeket is soha nem látott intézkedésekre kényszerítik. Jelenleg az áram ára a legnagyobb kihívás. A hűtök, mint legnagyobb fogyasztók újraszervezése, a szortiment áttervezése az első lépések között van. És erre fog jönni a tél és a gáz árából adódó fűtés kérdése.

Az is megfigyelhető, hogy a korábban magas árkategóriába tartozó termékek, például kézműves szörpök, lekvárok áraihoz kezd közeledni az ipari termékek ára. A feldolgozók korábbi árelőnye, ami például az automatizálásból jelentkezett a jelenlegi energia árak mellett már nem jelent akkora előnyt. Ez is a piac átrendeződéséhez fog vezetni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu