Mivel az etil-alkohol olcsó, széles körben elérhető, ráadásul a használata biztonságos, ezért világszerte alkalmazni lehet, ha kevés víz áll a termelők rendelkezésére, továbbá lehetővé tenné, hogy a sokat vitatott genetikailag módosított növények köztermesztésbe vonása nélkül növelje az emberiség az élelmiszertermelést.
és ebből következett a feltevés, hogyha alkoholt adnak a növényeknek, az későbbi aszály esetén is védelmet nyújt nekik. Ennek ellenőrzésére a növényeket két hétig bőségesen ellátták vízzel, utána pedig három napon keresztül alkohollal permetezték a talajt. Ezután két héten keresztül egyáltalán nem juttattak vizet a növényeknek.
Az etil-alkohollal kezelt búza- és rizsállomány mindegy 75 százaléka maradt életben,
miután a két hét leteltével újra öntözni kezdték a növényeket – a nem kezelt növényeknek kevesebb, mint 5 százaléka maradt életben. Ezután lúdfűvel végeztek laboratóriumi vizsgálatokat, hogy megállapítsák a hatásmechanizmust. Eszerint, ha etanollal kezelik a talajt, akkor a növényekben már a vízmegvonás előtt aktivizálódnak azok a gének, amik egyébként csak a vízhiány beköszöntekor. E gének aktiválódásával egyrészt a növények sztómái bezáródnak, hogy a levelek minél kevésbé párologtassanak és minél több vizet megőrizzenek, másrészt a fotoszintézis során légköri szén-dioxid helyett a talajból felvett etanolt alakították cukorrá.
