0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A lakosság nélkül nem megy

A Virágos Magyarország környezetszépítő verseny idén az önkormányzatokra fókuszált, nem hirdették meg a virágos balkonok, virágos előkertek versenyét a lakosság számára.

A megmérettetésre öt kategóriában került sor, ezer lakosnál kisebb és nagyobb falvak, 30 ezer fő alatti és feletti városok, valamint Budapest kerületei nevezhettek. Összesen 349 település, köztük 33 határon túli magyar közösség vett részt a versenyben 452 pályázattal.

Több önkormányzat a főkategóriákban és a tematikus díjakért is indult. de tematikus pályázatot is beadhattak.

Idén a legvirágosabb főtér, a legvirágosabb főutca, a tanösvények és városi séták, az év fasora, az év óvoda- és iskolakertje, a virágzó közösségek szerepeltek a tematikus versenykiírások között. Magyarlakta településeket tavaly három országból hívtak a versenybe, Romániában, Szlovákiában, Szerbiában helyi koordinátorok segítették a munkát. Idén ugyanezen három ország településeire látogatott el a zsűri, és személyesen értékelték a látottakat. Országonként egy díjat osztanak majd, és mellette szponzori díjak lehetségesek.

Személyes zsűrizés

Márciusban hirdették meg az idei versenyt, a települések értékelése augusztusban befejeződött. A zsűrizés önkéntes alapú minden évben, a területi vezetők hangolják össze a munkát.

Mindig előzetes egyeztetést követően kerül sor a helyszíni zsűrizésre, majd azt követően a településnek kiküldenek egy elégedettségi kérdőívet.

Abban a zsűrinapra kérdeznek rá, arra, hogy mennyire voltak elégedettek a zsűri felkészültségével, viselkedésével, mennyire tartották hasznosnak a kialakult párbeszédet, mennyit tanultak belőle és vannak-e javaslataik a zsűrizés lebonyolításával kapcsolatban.

A zsűri pontszámokkal értékel több témakörben, köztük az önkormányzat munkáját (fejlesztési terveket, elképzeléseket, a közterület-fenntartás és fejlesztés szakmai irányítását, a zsűrizésre való felkészülést, zsűrizést segítő adatok kitöltését, a zsűrizés folyamatát); a közösségi részvételt a település életében (civil szervezetek, közösségek összefogása, a helyi lakosok önálló részvétele a környezetszépítésben); a település környezetvédelmi fejlesztéseit, a turisztikai vonzerőt; valamint a zöldfelület-gazdálkodás témakörében több szempontot figyel.

A pontszámok mellett szöveges véleményt is mond a zsűri, majd több fordulót követően a szervezőbizottság hozza meg a végső döntést a díjazásokról.

Attól függetlenül minden település kap oklevelet méltatással, kiemelve a legfontosabb értékeiket. A zsűri a javaslatait levélben fogalmazza meg a látottakkal kapcsolatban, melyet szintén eljuttat a településekhez. Idén nem pénzügyi támogatást kapnak a nyertesek, hanem kertészeti utalványokat több mint 10 millió forint értékben. Veszprém, Baranya és Pest megyéből érkezett a legtöbb jelentkező a települések versenyére.

Jövőre lesz a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny harmincéves. A jubileumi évre már elkezdődött a felkészülés. Készül jubileumi kiadvány, a mozgalom meghatározó személyiségeivel interjúsorozat, a honlapon jubileumi tartalmak megjelentetésével, ünnepi rendezvényekkel, díjakkal köszöntik majd a kerek évfordulót. Idén területi díjátadó eseményeket szerveznek, októberben pedig országos díjátadó ünnepség lesz.

A Virágos Magyarország környezet­szépítő verseny szakmai zsűrije településeket értékel immár huszonkilenc éve.

Az idei jelentkezők közül hármat mutatunk be, mindegyik más gondokkal küzd, mások az erősségei és mások a megoldandó feladataik. Közös bennük a zöldfelületek iránti elkötelezettség, a településért mint közösségért való munkálkodás.

Barnag

A Veszprém megyei Barnag település a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál található, Veszprémtől 18, Nagyvázsonytól mintegy 5 kilométerre. A középkorban a magyar királynék szakácsai lakták, a török uralom alatt elnéptelenedett, majd a 18. század elején református magyar és katolikus német lakókkal népesedett be újra. Ezért évszázadokon keresztül két külön településként létezett Magyar- és Németbarnag. Jelenleg 150-en lakják.

A községben nincs óvoda és iskola, de van saját orvosi rendelője a falunak, a háziorvosi és védőnői szolgálatot Tótvázsony községből látják el.

A település egyutcás falu, csatornázott, a gázt bevezették, de a házak nagy részét fával fűtik, és egyre többen használnak megújuló energiát. A felnőtt lakosság többsége a környező városokban dolgozik vagy önálló kisvállalkozó, turisztikai szolgáltató. A zöldfelület nagysága kétezer négyzetméter, intézményi zöldterülete ezer négyzetméter. A település az elmúlt három évben többször indult a Virágos Magyarország versenyen, az ezer fő alatti települések kategóriájában mérette meg magát.

Ünnepélyes díjátadó

Jelenleg hat ország vesz részt az Európai Virágos Városok és Falvak versenyén (Entente Florale). A nemzetközi verseny soros elnökségét Németország látja el, az alelnökséget Csehország és Magyarország. Az Európai Virágos Városok és Falvak versenye 2019-ben volt 45 éves. Abban az évben rendezték volna meg a jubileumi ünnepséget Balatonfüreden, ami a Covid-helyzet miatt elmaradt, idén kerül majd rá sor a 2021. évi díjátadó ünnepséggel együtt. Azon települések képviselői érkeznek majd Balatonfüredre, akik idén részt vettek a versenyben. Az eseményre nyolc ország 250 képviselőjét várja a szervező Európai Tájépítészeti és Virágosítási Társaság, az Entente Florale Europe verseny szervezője. Hazánkat idén Székesfehérvár, Orfű és Veresegyház képviseli, a hattagú nemzetközi zsűri júniusban személyesen érkelte a hazai településeket.

A Virágos Magyarország mozgalom háromtagú zsűrijét Horváth Zoltán polgármester kalauzolta végig a településen. A zsűri tagjai között voltak, akik az elmúlt években már többször jártak ott, így lehetőségük van a zöldfelület-fenntartás fejlődését nyomon követni. Barnag közterületének növényesítése átfogó koncepció szerint történik. A legfontosabb feladatnak a villámárvizek kezelését, a lehullott csapadékvíz tározását tekinti a polgármester, mert csapadékos években a településre a környező területekről beáramló víz mindig is gondot okozott.

Ökológiai szemléletet tükröznek azok a tudatosan átgondolt, megtervezett terepalakítások (Kút-völgy), nö­vényegyüttesek (Gyümölcsöző élőhely), melyek segítik a vízelvezetést.

A közterületek zöldfelületeinek fenntartásában a falu közössége jelentős részt vállal. A közösségi élet nagyon aktív, rendszeresen szerveznek országosan meghirdetett programokat, például népzenei táborokat is. Az elmúlt évben Barnag fejlesztési tervei között szerepelt a közterületek virágosítása, lombos fák telepítése, családi pihenőpark létrehozása, játszótér- és fitneszparkfejlesztés, a buszmegállók környezetének rendbe tétele, az önkormányzati épületek felújítása és energetikai fejlesztése.

Devecser

A Dunántúl egyik legősibb kultúrterületén, a Somló-hegy szomszédságában jött létre Devecser. A település határában előkerült régészeti leletek igazolják, hogy környéke az őskorban és az ókorban is lakott volt.

A 30 ezernél kevesebb lakosú városok kategóriájában indult a versenyen.

Beépített területéhez viszonyítva nagy zöldfelülettel rendelkezik. A 2010. évi vörösiszap-katasztrófa a város területének egyharmadát érintette; az újjáépítés során jött létre a Makovecz-lakópark, melyhez orvosi rendelő, sportpálya, játszótér és díszkert kapcsolódik. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektetett a település zöldterületeinek karbantartására, a parkosításra, fásításra.

Ferenczi Gábor polgármester társaságában járta végig a zsűri a települést. Az iszapömlés egyéves évfordulóján, 2011. október 4-én avatták fel a nyolchektáros emlékparkot a vörösiszap által elöntött, más célra nem hasznosítható területen. A parkban három, egyenként félhektáros vízfelületű tó jött létre, a tavakat egymással összekötő árkok, csatornák felett kőből, fából készült hidakkal. A parkot folyamatosan fejlesztik, igyekeznek olyan rendeltetéseket találni neki, amivel jobban bekapcsolható lesz majd a város életébe.

Tavaly kezdte meg az önkormányzat a Devecseri Babaligetek kialakítását az egyes városrészekben, ahova az újszülöttek tiszteletére ültetnek egy-egy fát az adott terület parkosítási tervéhez igazítva.

Az országfásítás keretében négy helyszínen eddig harminc fát ültettek. A város másik meghatározó nagy zöldfelülete a nyolchektáros várkert, az Esterházy-kastély parkja. Itt a fák jelentős része őshonos, sok eredeti telepítésből megmaradt egyeddel. Sajnos az iszapkatasztrófa hatása miatt a mai napig pusztulnak a fák, kivágásuk folyamatos. A volt kórház területén létrehozott Berta parkban tematikus botanikus kert, japánkert, rózsakert létesült. A településen az ökológiai szemléletű zöldfelület-fenntartás elveit, az alternatív gyepgazdálkodást igyekeznek minél nagyobb területen alkalmazni, ott nyírják a füvet rendszeresen, ahol arra feltétlenül szükség van. A városvezetők hisznek ennek létjogosultságában és fontosságában a biológiai sokféleség megőrzése és a gazdaságos munkavégzés érdekében. Ennek részeként az egynyári-kiültetések helyett szárazságtűrő, biodiverz kiültetésekben gondolkodnak hosszú távon. A lakossággal ezen új elveket igyekeznek elfogadtatni.

A közösségi élet aktív, rendszeresek a köztisztasági akciók, melyek a város lakosságának nagy részét megmozgatják.

Balatonfüred

A Balaton-part legrégebbi üdülőhelye Balatonfüred, a belvárost zömmel 18. és 19. századi épületek alkotják, mediterrán jellegű klímája különleges. A település visszatérő, sikeres résztvevője a Virágos Magyarország környezetszépítő versenynek. 2010-ben és 2017-ben a 30 ezernél kisebb népességű városok kategóriájában fődíjat nyert.

A település számára a legnagyobb kihívás, hogy a klímaváltozás és a munkaerőhiány ellenére se csökkenjen a közterületi zöldfelületek eddigi magas színvonalú fenntartása. A zöldfelület minőségét az életben maradás és a szépség miatt egyaránt fontosnak tartja a város vezetése, köztük Bóka István polgármester. Ennek fenntartásához megfelelő eszközeik a helyi építési szabályzat és a településképi rendelet.

A város vezetősége élhető város kialakítására törekszik. Az állandó lakosság számát nem tervezik növelni, ahogy a település beépítettségét sem.

Ehhez megalkották a szükséges jogszabályokat. Céljuk a teljes balatoni partszakasz megnyitása, sétánnyá tétele. Folytatják az eddigi sétányok nyomvonalát, a meglevő folytatásaként alakították ki a Kékszalag-sétányt. Terveikben szerepel a kempingbejárat fejújítása, a vitorláskikötő és a móló megnyitása a korlátozás nélküli bejárhatóságért.

Lakosság nélkül nem fog menni a zöldfelület fenntartása, fontos az oktatás, szemléletformálás, véli a városvezetés. Számos jó példa van már arra, hogy a lakók a saját portájuk mellett figyelnek a házuk előtti terület szépségére, gondozottságára, a kerítésnél nincs vége a zöldfelületi munkának. Szigorú fatelepítési és fapótlási kötelezettség van érvényben, fásított zöldsávokat igyekeznek kialakítani a gépkocsiutak mellett. Életre hívták a Virágos Balatonfüredért mozgalmat, melynek kertében jutalmazzák a lakosság erőfeszítéseit. Keresik a szárazságtűrő fajtákat, amik jól alkalmazkodnak a megváltozott éghajlati igényekhez.

Figyelik és értékelik a telepített növények viselkedését, például jók a visszajelzések a tavaszi hagymás-kiültetések kapcsán.

A virágágyak beültetése a településen magas színvonalú. Új közparkként hozták létre Papsoka egykori temetőjének területét. A Zsidó Kiválóságok Háza kertjébe bibliai növények kerültek, elkészült a korábbi sétányok folytatásaként a Kékszalag-sétány első üteme. Önkormányzati támogatással 250 fát kapott a lakosság, melyet elültethetett a saját kertjébe.

Szeptemberben Balatonfüred ad otthont az Európai Virágos Városok és Falvak versenye (Entente Florale) jubileumi rendezvényének és a díjátadónak.

Forrás: Kertészet és Szőlészet