A jelenlévők hangsúlyozták, hogy
míg vannak a világnak olyan térségei, ahol egyáltalán nincsenek gondok. Egyébként itthon az ASP 2017-es megjelenése, a 2019-es USA-Kína vámháború, a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, illetve az aszály következtében kialakult helyzetben nehéz bármit is mondani az állandóan változó helyzetről, illetve a kilátásokról – tekintettel arra, hogy takarmányból hiány van és lesz, az energia még inkább drágul.
Több ágazatban kérdés, hogy lesz-e takarmány, illetve az, hogy a télen be tudják-e fűteni az istállókat.
Vannak ugyan ágazatok, ahol télre be lehet zárni a telepeket, amin több termelő is gondolkodik, de vannak, amelyek kénytelenek kigazdálkodni a tíz-tizenkétszeresére növekedett földgázárakat.
A megjelent szakemberek a tanácskozás végén néhány javaslatot adtak arra, hogy a magyar állattenyésztésnek ne csak múltja, hanem jövője is legyen. Többen is a szervestrágya, mint melléktermék piacának a támogatását javasolták, és azt, hogy a kijuttatási szabályok is segítsék elő a műtrágyahasználat kiváltását. Egyebek mellett javasolták, hogy ahol lehet, csökkentsék az élelmiszerek ÁFÁ-ját. Az exportnövelés érdekében az EU-n kívül minél több országgal állategészségügy megállapodást kellene kötni.
Amennyiben a hazai pénzügyi szereplők is hajlandók a mezőgazdaság mellé állni és a cégeknek a likviditást rendben tartani, akkor egy év múlva könnyebbnek láthatják az állattenyésztők a dolgaikat.
