Szent Mihály-nap alkalmából nyitották meg az új bemutatóteret, amit a hungarikum-pályázatnak köszönhetően tudtak megvalósítani. A gazdasági év fordulóján tartották a hagyományos Betakarítónapot is. Alma- és szőlőmagolaj-préselést láthattak az érdeklődők, akik elsősorban gyerekek voltak.
– Rezi és környéke több ezer éves szőlészeti és borászati múlttal büszkélkedhet, amiről történelmi források és írásos emlékek tanúskodnak – fogalmazott Cserép Gábor polgármester. – Az elmúlt századokban nagyon sok család ebből élt, ebből szerezte a napi betevőre valót. Ez településünk kiváló fekvésének, talajának és különleges éghajlatának köszönhető. Hozzá kell tennem, hogy érteni is kellett a szakmához, nem beszélve arról, hogy a szőlő művelése nem kevés munkát igényelt. Az utóbbi évtizedekben átalakult a világ, és a változások a szőlészetet sem hagyták a régiben.
A hivatalos adatok szerint kétszázan élnek a szőlőhegyen, ami érthető, hiszen ha nem is mindenki szőlőtermelő közülük, a nyugalom, a jó levegő mellett a panoráma is csodálatos. A sok állandó lakos bőven ad feladatot az önkormányzatnak, mert nekik is infrastruktúrát, élhető környezetet, megfelelő életminőséget kell biztosítani. Folyamatosan dolgozunk rajta, és azon is, hogy mindenkinek bemutassuk a gyakran Rizlingországnak nevezett Rezi szőlészeti-borászati hagyományait.
A faluban hosszú évek óta rendszeresen tartanak a szakmával kapcsolatos programokat, például Vince-napi összejövetelt, borversenyt és szüreti felvonulást. A Kádármúzeum állandó lehetőséget kínál az érdeklődőknek a szakma múltjával való ismerkedésre. Kocsis József mester eszközeiből rendezték be a tárlatot.
A gyümölcsfeldolgozó melletti épületben a mesterség csaknem összes szerszáma megtalálható. Százesztendős gépek – köztük kézigyaluk, fűrészek, abroncsok – és kész alkotások is helyet kaptak benne. A múzeum célja, hogy megőrizze az utókornak a kádármesterség hagyományait.
– Amikor Kocsis József elhunyt, családja felajánlotta eszközeit a településnek. Ennek körülbelül két esztendeje – idézte fel a múzeum megalapításának ötletét Tafota Istvánné, az önkormányzat művelődésszervezője. – Sok időnk nem volt gondolkodni, de rögtön tudtuk, hogy ez olyan érték, amit feltétlenül meg kell őriznünk és be kell mutatnunk. Szerencsére nyertünk az Agrárminisztérium hungarikum-pályázatán mintegy 4 millió forintot, abból készült el az új épület. A berendezésben a Kocsis család segített, így létrejött a múzeum állandó kiállítása, ami ritka kincs.
– Úgy gondoljuk, a későbbiekben oktatási célzattal – a Kocsis család tagjainak a segítségével – akár be is mutatjuk a szakmát, annak működését, hiszen sajnálatos módon majdnem teljesen kihalt a mesterség – tette hozzá Cserép Gábor. – A múlt században a borkészítés elképzelhetetlen volt kádárok nélkül. Gondoljunk csak bele, mennyire precízen kellett elkészíteni a hordókat ahhoz, hogy megtartsák a bort, ne szivárogjanak, és nem mellékesen, még szépek és tartósak is legyenek. Ebben is változott a világ.
Reziben fontosnak tartják a hagyományok megőrzését és továbbörökítését, és a megnyitóra az iskola diákjait is meghívták.
Szent Mihály napja hagyományos betakarítónap, amit évek óta megünnepelnek a településen. Tafota Istvánné elmondta, hogy ennek a története 2008-ban kezdődött, amikor a romos egykori paplak épületét a LEADER-program támogatásának köszönhetően felújították, amiben a szálláshely mellett közösségi házat alakítottak ki. Szintén pályázati támogatásból sikerült rendbe tenni az épülethez tartozó 1 hektáros kertet is, ahol konyhai növényeket termelnek, amiket a falu közössége és a ház vendégei használnak fel. A betakarított terményeket befőzik, savanyítják, feldolgozzák. Szintén pályázatból rendezték be a közösségi gyümölcsfeldolgozót.
A sikeres pályázatok számos program megszervezését teszik lehetővé, ezek egyike a Betakarítónap. Ezen az előző években már bemutatták, hogy hogyan dolgozzák fel a falu terményeit különféle technikákkal: bemutatták a lekvárfőzést, a savanyítást, az aszalást, a gyümölcs- és zöldséglékészítést.
A rendezvénynek szakmai gasztronómiai célja van: a hagyományok előtérbe kerülése, régi ízek felelevenítése, megkóstoltatása, megszerettetése, mai konyhai viszonyokban való alkalmazásuk. Alapanyagként helyben termesztett termékeket használnak.
A rendezvény tradíciója a település múltjában gyökerezik. Ismertették a termékek hagyományos, illetve újszerű feldolgozását, melynek célja a vegyszermentesség. Helyet kapott a programban a környezettudatosság, ami fontos a kertművelésben és a termékek konyhai felhasználásában is.
– Az idei Betakarítónap kicsit más, mint a korábbiak voltak: most a gyümölcsfeldolgozó kapott főszerepet – fogalmazott. – Az önkormányzat néhány éve vásárolt egy hegyi birtokot, amin egy hungarikum-pályázat segítségével sikerült gyümölcsfeldolgozót építeni. Ez nem közösségi gyümölcsfeldolgozó, hanem bemutatótér, oktatási célokkal. A gyerekeknek mutatjuk be, milyen tevékenység folyik itt. Azaz a munkafolyamatokra szeretnénk rávilágítani, hogy ezek a gépek hogyan dolgoznak, és milyen termék kerül ki mindabból, amit beleteszünk a gépekbe. Öröm, hogy nagy érdeklődéssel szemlélik a munkát és persze kóstolják a gyümölcsleveket. Természetesen a területtel kapcsolatosan vannak még terveink. Egy szőlészeti és borászati hagyományőrző ház létrehozására is benyújtottunk pályázatot, reméljük, sikerül létrehozni. Ez szintén közösségi hely lesz, ahol Rezi hagyományait mutatjuk be, hogy erősítse a turizmust a településen.