0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Rezisztens szőlőfajták homokon

A Kunsági borvidéken az elmúlt húsz évben jelentősen átrendeződött a szőlőfajta-összetétel. A legnagyobb mértékben a hagyományos fajták – azon belül is elsősorban az Arany sárfehér és az Ezerjó – területe csökkent. Ennek hátterében a fejművelés visszaszorulása áll, összefüggésben a fajták nagyobb fagyérzékenységével.

A világfajták területe szintén visszaesett, ami arra utal, hogy a Kunsági borvidéken inkább az olcsó bor készítését lehetővé tevő, alacsony önköltséggel termeszthető fajták sikeresebbek. Ezt mutatja a toleráns fajták nagyobb mértékű telepítése.

Összességében a szőlő termőterülete 23%-kal csökkent 2002 óta, ami Magyarország összes szőlőterületére vetítve is számottevő visszaesés (1. táblázat).

Ha megvizsgáljuk a nem termő szőlőfajták területét, kirajzolódik egy trend a jövőre nézve (2. táblázat).

Továbbra is vezet a Bianca, de felfutóban van a Generosa, ami vinifera-eredetű minőségi fajtaként kicsit visszaszorította a Cserszegi fűszerest. A Kékfrankos még mindig keresett fajta. Az Irsai Olivér felfutása a bora iránti kereslet növekedésével magyarázható. Intenzív muskotályos ízével, illatával keresett a fogyasztók körében. Téli fagyokra érzékeny, korán fakadó hajtásait a késő tavaszi fagyok károsíthatják és viszonylag keveset terem, de magas hozzáadott értékkel biztosan értékesíthető fajta. Megjelent a Zöld veltelíni néhány borászatban, és népszerű lett a Nero csemegeszőlő rozébora is.

A szőlőnemesítők régi törekvése, hogy összehozzák a klímatoleranciát és a minőséget az új toleráns fajtákban.

Vannak kiváló minőségű új generációs magyar fajták, melyeket ki lehetne próbálni az Alföldön. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Helvéciai Fajtakísérleti Állomásán több külföldi rezisztens borszőlőfajtát vizsgálnak.

Jómagam az Aletta fajtaminősítésében vettem részt és a fajtát telepítik is, a borának minőségét viszont kritizálják. Ugyanakkor előszeretettel készítenek belőle szőlőpálinkát. Kisebb terheléssel, jól megválasztott szüreti időponttal és egy kicsit nagyobb borászati technológiai odafigyeléssel szép, könnyű, illatos bort lehet belőle készíteni. Kár, hogy a kutatás nem foglalkozik ezzel a fajtával, miközben a területe meghaladta a 2000 hektárt.

Fő a termésbiztonság

2011-ben az újabb nemesítésű, de már bizonyított toleráns borszőlőfajták közül a német Regent és Hibernal, 2017-ben a szerb Morava szőlőfajtákat ültettem el Kecskemét-Máriahegyen, egy zártkertben több csemegeszőlő-fajtával együtt. Az ültetvény talaja homok, a sor- és tőtávolság 2 × 1 méter, a művelésmód kettős Guyot és alacsony kordon. A dugványvesszők a szőlészeti és borászati kutatóintézetből, Katonatelepről származtak. A célom az volt, hogy ökológiai termesztésre alkalmas, fagytűrő, mindezek mellett jó minőséget adó fajtákat találjak, amelyek ezen a termőhelyen biztonságosan termeszthetők, télállók, gombás betegségeknek ellenállók.

Ezek nem új fajták, a világ több pontján, főleg Németországban, Csehországban, Kanadában, Svájcban, de még az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, sőt a skandináv országokban is termesztik őket.

Az idei súlyos aszály szinte az ország egész területét érintette. A szárazság különösen nagy károkat okozott a Homokhátság mezőgazdasági és kertészeti növénytermesztésében. Kecskeméten júliusban 2 milliméter csapadék hullott. A homoktalajokon, amelyek amúgy is rossz vízmegtartó képességűek, a kedvezőtlen helyzet súlyosbodott. A mély gyökérzetű szőlő és a gyümölcsfák azonban meg tudnak élni ezeken a területeken is.

A hagyományos szőlőfajták, például a Kadarka, Kövidinka közismerten jól bírják a szárazságot, viszont évszázadokon keresztül a nagy kézimunkaigényű és ma már korszerűtlennek tartott fejművelésen termesztették azokat. A magasművelésre történő áttérés szükségessé tette a fajtaváltást, de a rá jellemző kisebb tőszám és nagyobb egyedi tőketerhelés jobban igénybe veszi a tőkéket, hiszen két-háromszor nagyobb mennyiségű termés kinevelését feltételezi ugyanolyan csapadék- és tápanyagviszonyok mellett.

Az ültetvényben az elmúlt tíz évben kiderült, hogy a Regent saját gyökéren is erősen nő, a Hibernal gyengébb tőkéket nevel, a Morava azonban gyenge növekedése miatt homoktalajon elveszítette a tőkéjét. Soltszentimrén, kedvező talajvízmélységű, humuszos homoktalajon kifejezetten erősen nő a Morava, bőven terem és hozza a jó minőséget. Kecskeméten, a 0,3% humusztartalmú homokon csak állandó öntözéssel és rendszeres tápanyag-utánpótlással lehetne termeszteni – nem véletlen, hogy a termékeny bácskai talajokon alakult ki.

Az ültetvénybe néhány Kadarka-tőkét is ültettem, és középmagas kordon művelésen próbáltam termeszteni. Sajnos nem a legalkalmasabb klónt sikerült eltelepíteni, ezért ezeket a tőkéket átoltottam részben csemegeszőlő-fajtákra, részben Morava fajtára. Az oltott Morava-tőkék növekedése, termőképessége messze felülmúlja a saját gyökerűekét.

Régóta ismert, hogy fokozni lehet a tőkék növekedési erélyét, termőképességét, ha erős növekedésű alanyra oltjuk azokat. Ezt hasznosítani lehetne homoktalajokon, ahol éppen nem szükséges a filoxéra ellen alanyt használni. Az oltvány három-négyszer többe kerül, figyelni kell arra, hogy a nemes ne lépjen le az alanyról, amihez fegyelmezettebb technológiát (tőkék takarása, harmatgyökerezés) kell követni, de a többletráfordítás gyorsan megtérülne.

Regent

A fajtát Gerhardt Alleweld professzor nemesítette munkatársaival a geiweilerhofi szőlészeti kutatóintézetben a Diana (Zöld­szilváni × Müller-Thurgau) és a Chambourcin fajhibrid keresztezésével 1967-ben. Németországban 1994-ben kapott fajtaoltalmat.

Bora színanyagban gazdag, telt, testes, gyümölcsös, szép egyensúlyban vannak a tanninok és az ízek, és gyakran emlékeztetnek a déli szőlőtermelő országokból származó borokra. Barrique fahordós kezelésre is alkalmas. A Regent borának kiváló minőségét mutatja, hogy a 2020-as nemzetközi BioWein­Preis versenyen egy osztrák Regent-bor aranyérmet, három német pedig ezüst­érmet nyert.

Túlérve csökkennek a savai, a bogyója pereghet. Hűvösebb időjárás esetén hiányos lehet a termékenyülése, de ezt ellensúlyozni lehet a fürtmegnyúlás idejében kijuttatott bórtartalmú lomb­trágyákkal, a termőhajtás vitorlájának visszacsípésével.

Gombás betegségekre alig érzékeny, rügyeinek téltűrése közepes. Ökológiai termesztésre kiválóan alkalmas.

Németországban több éven keresztül, több termőhelyen vizsgálták más kékszőlőfajtákkal együtt (3. táblázat). Viszonylag alacsonyabb termésmennyiség mellett a borok minősége kedvezőbben alakult a kontrollfajtákhoz viszonyítva. A kimutatások szerint a gombás betegségekkel szemben is ellenállóbb volt.

Hibernal

A fajtát Heinrich Birk nemesítette a Geisenheimi Szőlőkutató Intézetben a Seibel 7053 és a Rajnai rizling 239-es klón szőlőfajták keresztezésével 1944-ben. 1977 óta rendelkezik növényfajta-oltalommal. Jelenleg a világon legnagyobb területen Csehországban termesztik, 300 hektáron, de kisebb területen megtalálható Kanadában, Lengyelországban is. Magyarországon jelenleg 1,13 hektáron van (0,61 ha Pécsi borvidék, 0,4 ha Tolnai borvidék, 0,12 ha Balatonfüred).

A Hibernal közepesen érzékeny a lisztharmatra és a peronoszpórára. Fagytűrő képessége kiváló, akár mínusz 27 °C-ot is elvisel az endogén nyugalom idejében, innen ered a neve is.

Hűvös, esős idő esetén és a virágzáskor a botrítiszre oda kell figyelni. Kevés hónaljhajtást nevel, hajtásai mereven felfelé állnak. Másodtermést nem képez. Termőhelytől függően rövidre és hosszúra is metszhető. A Rajnai rizlingnél nagyobb fürtű, többet terem, körülbelül tíz nappal korábban, szeptember közepén érik.

Bora a Sauvignon blanc fajtáéra emlékeztet. Késői szüretelésű szőlőjéből desszertbor készíthető, miközben a savait is megőrzi.

2016/2017 telén a levegő hőmérséklete több napon keresztül mínusz 20 °C alá csökkent. Az ültetvényben termesztett fajták rügyei különböző mértékben károsodtak (1. ábra). Jól látható, hogy a Regent és a Hibernal fajták jól átvészelték a lehűléseket. A Morava akkor még nem volt termőkorban.

Kanadai kutatók (Karine Pedneault és Caroline Provost) több más fajta mellett vizsgálták a Bianca, Hibernal és Regent fajták gombás betegségekkel szembeni ellenállóságát (4. táblázat). Látható, hogy a Hibernal ellenálló képessége elmarad a Bianca és a Regent fajtákétól, de azért még közepesnek mondható.

A 2. ábráról leolvasható, hogy a három fajta közül a Cserszegi fűszeres savtartalma a legmagasabb. Ennek a faj­tának a magasabb almasavtartalma és a viszonylag alacsonyabb borkősavtartalma arra utal, hogy a szüreti időponttal még lehetett volna kicsit várni. Ugyan­akkor a Regent fajtát korábban kellett volna szüretelni, amit az alacsony savtartalom és magas pH jelez. A Hibernal kellemes harmonikus ízérzete a magas sav mellett a kedvezőbb almasav–borkősav aránynak is köszönhető.

Morava

A fajtát Cindrić Péter nemesítette Karlócán a ((Kunbarát × Tramini) × Bianca)) × Rajnai rizling 239-20 Gm. keresztezési kombinációjával. Állami minősítést 2003- ban nyert Szerbiában.

Tőkéje buja növekedésű, nagyjából felálló hajtásokat fejleszt. Csupasz hajtása zöld, piros csíkkal. Vitorlája zöld, csupasz.

A levél közepes méretű, kerekded, leginkább ép, ritkábban háromkaréjú, alig észlelhető oldalöblökkel és széles, nyílt vállöböllel. A levélfonák az ereken serteszőrös. A levéllemez sima, világoszöld, erős szövetű, erei zöldek. Széle fogazott, sekélyen bemetszett fogakkal, sárga ponttal a hegyükön. A levélnyél piros árnyalatú, csupasz. Néha hiányosan termékenyül. Érett vesszője közepesen vastag, barna, hosszú ízközű. Fürtje középnagy, laza, kúpos. A fürtkocsány középhosszú, zöldespiros, fásodó. Bogyója nagy, kerek, zöld, lédús, savanykás és aromás.

A Rajnai rizlingnél pár nappal korábban fakad és körülbelül egy időben érik azzal. A termés mennyisége évjárattól függően változékony, bizonyos évjáratokban csak szerény, máskor több termés szüretelhető.

Ha rosszul termékenyül, a fürtök nagymértékben madárkásak lehetnek. Karlócán szeptember végén vagy október elején éri el a 20 cukorfokot magas savtartalommal (8-9 g/l).

A Morava hosszú metszést igényel, és mivel sok hajtást nevel, többszöri hajtásválogatásra van szükség ahhoz, hogy a lombsátor ne váljon zsúfolttá. Erős oldalhajtásai vannak, gyakran fürtökkel. Nagyfokú ellenállóságot tanúsít a szürkepenésszel és a peronoszpórával szemben. A lisztharmatra sem túl érzékeny, de az ellen nem mellőzhető teljesen a vegyszeres növényvédelem. Fagytűrése jó. Bora elegáns, jellegzetes, Sauvignon blanc-ra emlékeztető illatú, üde, rendszerint magas savakkal.

Meg kell újulni

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezek a fajták nem tudják kiszorítani az olcsó borokat adó, legtöbbször géppel betakarított, tömegtermő, rezisztens fajtákat, mint a Bianca és az Aletta. Kevesebbet teremnek és a minőségük is ugyanúgy leromlana a gépi szüret, a hanyagabb borászati technológia mellett.

Az Alföldnek viszont meg kell újulnia, új fajták bevonása szükséges. A vinifera-fajták közül a Generosa minősége kiemelkedő, de szükséges lenne néhány biotermesztésre alkalmas fajtát is bevonni. Szerencsére vannak már ilyenek, például a már említett Cindrić Péter Ister és Castellum fajtája.

A sort lehetne bővíteni külföldön már sikeres fajtákkal. Erre vonatkozóan próbáltam bemutatni cikkemben saját többéves tapasztalataimat. Az idő fogja eldönteni, hogy elterjednek-e nálunk ezek a világ más részein egyébként már sikeres, innovatív szőlőfajták.

Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy magasművelésen is erőteljesen növekedjen a fajta, ugyanis csak akkor képes megfelelő mennyiségű termést kinevelni. Gyengébb növekedésű fajtákat érdemes erős növekedésű alanyra oltani, ahogyan az a Morava példáján látható. Ilyen alanyokra történő oltással nagyban ellensúlyozni tudjuk a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait a Homokhátságon.

Forrás: Kertészet és Szőlészet