Nem rózsás a helyzetünk. Egyre kevesebb növényvédő szerrel, egyre több beköltöző vagy behurcolt károsítóval számolva és egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok között kell megőriznünk a növények egészségét. Talán az egyik legidőszerűbb kérdés, hogy meddig érdemes küzdeni a meglévő növényeinkért és milyen eszközöket vessünk be például a százéves vadgesztenyékért. Nélkülözhetjük-e az oxigéntermelésüket, az árnyékukat és a látványukat? Mire cserélnénk le a jól ismert fajokat? Körbe kellene járni a kérdést. Néhány kísérletet is érdemes lenne beállítani egyebek közt az egyre többek által használt biostimulátorokkal, növénykondicionálókkal. Ezek nem minősülnek növényvédő szereknek, a későbbiekben is használhatók lesznek.
Párizs, London, Budapest növényvédelméről szóló tavalyi cikksorozatunk (Kertészet és Szőlészet 2021/14., 21., 26.) megjelenése óta sem találtunk adatokat például arra, hogy a francia fővárosban hogyan néznek ki a vadgesztenyék, a platánok és a bukszusok, miután a parkokban leállították a kémiai növényvédelmet. Azt sem sikerült kideríteni, hogy milyen ápolási, táplálási, öntözési lehetőségeik vannak. Lehetséges, hogy nagyobb büdzsével rendelkezik a párizsi kolléga, és így jobb egészségi állapotban tudja tartani a rábízott növényeket?
Ha pedig a már különben is jó kondíciójú párizsi fák, bokrok védelmét megsegítik valamilyen „vegyszermentes” módszerrel (biológiai védekezés, fénycsapdák, feromoncsapdák stb.), akkor elképzelhető, hogy jól néznek ki a parkok, fasorok a kémiai hatóanyagok nélkül is. Meg kell nézni, el kellene látogatni Párizsba!
A grafikont Rákos Katalin és Prutkay János készítették a Fiumei úti sírkertben végzett tavalyi méréseik alapján. A három csapdát a kerítésen belül, a temető három fasorába helyezték ki, egymáshoz viszonylag közeli fákra és hetente rögzítették a rajzási adatokat. A színes oszlopok jól mutatják, hogy egy kerten belül is eltérés lehet a molyok rajzási időpontjában, és főleg a befogott kártevők mennyiségében. Ahol sok kártevőt fog a csapda, ott nagy a fertőzési nyomás, nagy kártételre számíthatunk védekezés nélkül. A permetezés időpontjának kitűzésében is segítenek a rajzási görbék. Ennek kiszámolását bízzuk a növényorvosokra.
Már rendelhetők az előrejelző eszközök, a szín- és a feromoncsapdák a www.csalomoncsapdak.hu oldal webáruházából. Ezekkel követhetjük például a vadgesztenyelevél-aknázómoly, a selyemfényű puszpángmoly, a virágbimbókat is kilyukasztó gyapottok-bagolylepke rajzását. A felsorolt rovarok esetében a varsás csapdákat válasszuk (VARL, illetve a VARL+ típusok). A csomagban található két feromonkapszula 8-12 héten át csábítja a hím molyokat. A www.biocontmagyarorszag.hu DeltaStop csapdái is hasonló elven működnek.
Zsigó György
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
