Bár a szőlőlisztharmat az idén is jelen volt az ültetvényekben, nem okozott gondot, elvétve láthattuk a jellegzetes levél- és különösen a fürttüneteit. A mellékelt képek a fürtökről készültek majdnem azonos napon (augusztus 26-án, illetve 27-én), de egy év eltéréssel. A tavalyi képen lévő fürt korábban fertőződött, a bogyók fölrepedtek, mert az elmúlt évben teljesen más volt az időjárás és ebből adódóan a szőlő fejlődése is, mint az idén. 2022-ben a teljesen kifejlődött fürt és a bogyók is fertőződtek, de nem károsodtak, nem repedtek fel, mint tavaly, annak ellenére, hogy a lisztharmat teljesen beborította azokat.
A szőlő a legtöbb növényhez hasonlóan elsősorban a gyökéren keresztül, a talajból veszi fel a tápanyagokat. A levélen keresztüli tápanyagfelvételnek csak a tápelemhiány gyors és átmeneti megszüntetése érdekében van jelentősége. Magnéziumhiány leggyakrabban laza és humuszban szegény talajokon (homoktalajokon), valamint karbonátos talajokon lévő ültetvényeken fordul elő, ahol a magas mésztartalom miatt a növények nem tudnak elég magnéziumot felvenni.
Magnéziumhiány esetén a gyökerek növekedése lelassul, így a kisebb, kevésbé szerteágazó gyökereken keresztül kevesebb vizet és tápanyagot képes felvenni a növény. A magnézium súlyos hiányát a szőlő levelén klorotikus, majd nekrotikus foltok jelzik, a fehér szőlőfajták levelei jellegzetesen sárgulnak, a kék szőlőfajták levelein piros elszíneződés látszik.
Ezt bizonyítja, hogy 2022-ben a fürtkocsánybénulásos tőkén nem tapasztaltam a magnéziumhiány levéltüneteit. A levelek egészségesek és tünetmentesek voltak, valószínű ez a csapadékszegény állapottal is magyarázható.
Megelőzéssel védekezhetünk a magnéziumhiány és a fürtkocsánybénulás ellen. A magnézium felvételét számos tényező befolyásolja, a talaj kémhatásától a humusz- és agyagtartalmán át az antagonista ionok (mint a Ca, K és ammónium) jelenlétéig, vagy a szárazságig. Ezeket a gondokat homoktalajok esetében fokozottan tapasztaljuk, mivel általában azok magnéziumban és szerves anyagokban szegények.
Ajánlott a makroelemeket (nitrogén, foszfor, kálium), továbbá a mezoelemeket (kén, magnézium) elsősorban a talajon keresztül pótolni, akkora mennyiségben, amennyit a szőlő igényel. Levélen keresztül (hatóanyagban számolva) nagyságrendekkel kevesebbet lehet kijuttatni.
A kezelés hatása leghamarabb két héttel a tünetek megjelenése után kezd mutatkozni. Mire jól láthatóvá válik, legalább másfél hónap telik el. Ezért aki előző évben észlelt magnéziumhiány-tüneteket, annak a megelőző védekezés javasolt. A legjobb, amit tehetünk, ha jó kondícióban tartjuk az ültetvényünket a szükséges nitrogénnel, foszforral, káliummal, magnéziummal, kénnel és mikroelemekkel.
Ezt a virágzás előtt két hónappal kell megtenni, hogy a szőlő maradéktalanul fel tudja venni. Amennyiben az alap- vagy fejtrágyázás elmarad, levéltrágyázással pótolhatjuk a magnéziumot. A keserűsó azonnal felvehető magnéziumot és ként tartalmaz. 2,5%-os oldat formájában (2,5 kg keserűsó 100 liter vízhez) 1-3 alkalommal ajánlott kipermetezni. A keserűsós levéltrágyázást röviddel a virágzás után érdemes elkezdeni és kéthetente megismételni.
A magnézium a zöld színtest (klorofill) központi eleme, a fotoszintézis egyik alappillére. A fürtkocsánybénulás megelőzésére a legjobb módszer, ha a magnéziumhiányt megelőzzük és odafigyelünk a tápanyagok arányára is. A szakirodalomban olvasható eredmények alapján a szőlőtalaj akkor optimális, ha a K:Mg aránya 2-3:1; a levélzetben pedig a K:Mg = 5-7:1. Rendszeres talaj- és levélvizsgálat segítségével megfelelő tápanyagviszonyokat tarthatunk fenn a szőlőültetvényben.
