0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Illatos füstölők némi kockázattal

Szeretjük a téli estéket a gyertyák fényében és a füstölőpálcikák illatával élvezni. Másoknak a meditálás kellékei és megint mások a jótékony hatásáért használják rendszeresen. Tudósok vizsgálták, hogy ajánlatos-e gyakran meggyújtani egy-egy füstölőpálcikát vagy füstölőkúpot?

A tömény aromás anyagok, az égési folyamat során szabadulnak fel, amelyre különböző formájú eszközök léteznek: pálcikák, kúpok vagy szemcsék. Gyakran használják meditáció, jóga közben, vagy egyszerűen csak azért, hogy kellemesebbé tegyék az otthoni légkört.

Az amerikaiak körülbelül 40 százaléka és az európaiak körülbelül 30 százaléka havonta 3-4 alkalommal vagy gyakrabban használ füstölőpálcikákat, általában indiai típusú füstölőpálcikákat.

Minden felhasználó, legyen az arab országokban, Indiában, Kínában, Európában vagy az Egyesült Államokban, gyógyhatást tulajdonít nekik. A bennük található hatóanyagokról széles körben úgy tartják, hogy támogatják a légzőrendszert, a keringési rendszert, valamint segítenek a neurózis és a depresszió kezelésében.

Úgy tűnik, hogy a füstölők tartós belélegzése viszont képes allergiát, felső légúti megbetegedéseket, olykor tüdőproblémákat okozni.

A füstölőpálcikák egészségügyi hatásainak témáját az Észak-Karolinai Egyetem kutatói vizsgálták, Prof. Karin B. Yeatts vezetésével. Úgy döntöttek, hogy megvizsgálják ezeket a népszerű illatosítókat.

A vizsgálatokat egy átlagos méretű szobához hasonló térfogatú zárt helyiségekben végezték. Arab  és indiai típusú füstölőt égettek körülbelül három órán keresztül, ami megfelel a füstölőégetés tipikus időtartamának. A kutatók ezután megmérték a káros anyagok és gázok, például a szén-monoxid, a kén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a formaldehid koncentrációjának szintjét. 
A mérések azt mutatták, hogy az arab típusú füstölők jelentősen károsabbnak bizonyultak. Ennek egyik oka az volt, hogy széndarabokkal gyújtották meg őket, ami növeli a szén-monoxid és a kénvegyületek kibocsátását.

Majd izolált emberi tüdősejteket is elhelyeztek 24 órára abba a helyiségbe, ahol a mintákat elégették, kitéve őket a füstölőfüstnek és a benne lévő illékony vegyületeknek.  Ezeket a mintákat ezután megvizsgálták az esetleges változások szempontjából. A sejtekben gyulladásos reakciót fedeztek fel, ami a gyakorlatban a felső és az alsó légutak gyulladásának kockázatát jelenti. A vizsgált markerek arra a következtetésre vezettek, hogy a tartósan füstölt környezetnek való folyamatos kitettség asztmát, krónikus tüdőbetegséget, szélsőséges esetben pedig legyengült immunrendszer esetén akár tüdőrákot is okozhat.

A füstölőnek kitett tüdősejtek majdnem ugyanolyan hatást mutattak, mint a hosszú ideje passzív dohányos emberek tüdősejtjei.

Éppen ezért tanácsos alaposan kiszellőztetni füstölés után. és figyeljünk arra, hogy jó minőségű, csak természetes anyagokat tartalmazó füstölőket használjunk.
 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/interia.pl