Magyarország 2018-ban ismerkedhetett meg közelebbről ezzel a versenysorozattal, amikor Budapesten rendezték meg a szakmák Európa-bajnokságát, az EuroSkillst. A kertépítő szakmában akkor Pap Levente és Pintér Márton parképítő technikusok képviselték hazánkat, először az 1947 óta tartó rendezvény történetében. Az eltelt négy évben sok sikert ért el a hazai kertépítő szakma. 2019-ben az oroszországi Kazanyban megrendezett WorldSkills versenyen Homokay Ádám és Stummer Gergő teljesítményét kiválósági éremmel díjazták.
Emellett elhozták a nemzet legjobbjai díjat is, ami azt jelenti, hogy a szakmák között a legmagasabb teljesítménnyel szerepeltek. Gódorné Hazenauer Zita kertépítés-szakértő tanár készítette fel a diákokat a versenyre, kitartó munkájának is köszönhetőek ezek a sikerek. Az idei világbajnokságon is ott volt mint felkészítőtanár és versenybíró. Vele és a két sikeres tanítvánnyal idéztük fel a verseny hangulatát, beszéltünk a tapasztalatokról, élményekről.
Komolyabb szaktudást igényelt a Tallinnban megépített versenykert, mint bármelyik más, amivel eddig találkoztak? Mi volt a különlegessége?
Bokor Péter: Méreteiben, a megépítendő feladatokban is sokkal összetettebb volt, mint a korábbiak. Jóval több természetes építőanyaggal kellett dolgoznunk, és a kert egésze is természetesebb összhatású volt, mint az Európa-bajnokságon. Ráadásul amíg a kontinensviadal három versenynapján öt csapat versengett, a világbajnokság négy versenynapján tizenhat csapat mérte össze tudását.
Gódorné Hazenauer Zita: A világbajnokságon összehasonlíthatatlanul több építési feladat volt minden korábbinál. A harmadik nap délelőttjén mindenkinél beállt a holtpont. Akkor még nem látszott a feladat vége, nagy volt a teher a versenyzőkön, közben pedig fejben, lélekben, testben elfáradtak. A szakértők is akkorra fáradtak el, hiszen ők a verseny előtt már három nappal elkezdtek éjszakázni az előkészítő feladatok miatt, utána pedig folyamatosan támogatták, segítették a versenyzőket.
Hogyan lehet felkészülni egy ilyen megterhelésre?
B. P.: Az ember nem tudja, hogy mi vár rá, így nem lehet erre felkészülni. Aki pedig egyszer megtapasztalta, azt többet nem tudja hasznosítani, mert a versenyszabályzat az életkor miatt nem teszi lehetővé, hogy újra induljunk.
G. H. Z.: A felkészülés során gyakoroltuk a korábbi világbajnokságok versenyfeladatait, mert azok tervlapjaihoz hozzá lehet férni.
Amikor ezt a szintet eléri valaki, akkor lehet azt mondani, hogy akár dobogós helyet is szerezhet a versenyen. A felkészülési stratégiánkban az szerepelt, hogy huszonöt nagyon komplex kertet meg tudjunk építeni ezekkel a feltételekkel. Tapasztalatunk szerint az Európa-bajnokságra ötven, a világbajnokságra huszonöt standot kell megépíteni gyakorlásként, az hoz eredményt.
Szoros volt a végeredmény a dobogósok között?
G. H. Z.: A 74%-os teljesítményünkkel a második helyezett japánoktól 1 ponttal kaptunk kevesebbet, a svájci első helyzet és köztünk 4,5 versenypont a különbség, ami azt mutatja, hogy szoros volt az eredmény. Nagy öröm, hogy amiről 2018-ban csak álmodtunk, azt megvalósítottuk. Akkor az észtek és a svájciak mondták nekünk, hogy kell egy tehetségprogram, onnan kerülhetnek majd ki a legjobbak a versenyre.
A felkészítőtanár szemével nézve mit talált különlegesnek a versenyfeladatban?
G. H. Z.: Nagyon jól szervezett verseny volt, technikás anyagokkal, jó eszközökkel, kiváló tervlappal. Minden modulnál pontosan vagy minimális ráhagyással kikészítették a felhasználható anyagmennyiséget, a növényeknél pedig 100%-ot, tehát nem lehetett hibázni. Úgy figyeltek a fenntarthatóságra, hogy nem volt anyagfelesleg, pocsékolás, cserelehetőség. Fenntarthatóságban jók az észtek, a stand bontása után minden anyag előre meghatározott helyre került, iskolák vették át. Nagyon magas szakmaiságot tapasztaltunk, a verseny alatt mindenkinek minden szempontból ki kellett hoznia magából a legtöbbet. Amelyik csapatnál felkészítési hiányosság volt egy-egy modulnál, ott megroppant az eredmény, vagy nem tudták időre elkészíteni, vagy hiányos lett az elem. Ez a verseny a kiválóság megmutatásának lehetősége volt, erre volt szükség ahhoz, hogy a feladat százszázalékosan elkészüljön.
Nekünk nem volt csúszásunk. Voltak csapatok, amelyek a minőségi kivitelezésből átváltottak arra, hogy bármilyen módon, csak legyen meg a feladat. Ez szakmailag pontosan látszott.
A tervkészítés mindig a rendező ország feladata?
G. H. Z.: A versenyszabályzat szerint egy független versenyirodának kell elkészítenie a tervet. Ha nincs erre lehetőség, akkor megbízhatnak a feladattal egy másik országot is. A világbajnokság tervét elkészítő tájépítész hölgy az észt tájépítész szövetség egyik vezetője, gyakorló kerttervező. Fia Kazanyban versenyző volt, így ő ilyen szemmel tudott arra figyelni, milyen adat a fontos, hol hiányzik például egy plusz metszet. Napi lebontásban kaptuk meg a tervlapokat. A versenyzők ezúttal is dolgoztak kővel, betonnal, fával, vízzel, növénnyel, de minden modul komplex volt, nehéz anyagokkal, szűk időkerettel. Ilyen összetett versenylapot még sosem láttunk.
Időben mennyit készültek erre a versenyre?
B. P.: Egy évig heti öt napon célirányosan a világbajnokságra készültünk, de az eredményhez szükség volt az előtte levő időszak tapasztalatára is.
G. H. Z.: Hetente két tervlap megépítése, majd annak elbontása volt a feladat.
WorldSkills és EuroSkillsA WorldSkills világversenyt a szakmák olimpiájának vagy világbajnokságának is nevezik, ennek keretében a világ fiataljai kétévente több mint hatvan szakmában mérik össze tudásukat. Az Európa-bajnokságok, az EuroSkills-versenyek a WorldSkills szakmai célkitűzéseit követik. Az egyéni megmérettetés mellett az egyes szakmákat csapatversenyként is értékelik, a bírálati szempontok között kiemelt jelentőségű a csapattagok közötti együttműködés és a kreativitás. A WorldSkills négy napig tart, a versenyzői felső korhatár a betöltött 22 év, az EuroSkills keretében három nap versengenek a 25 évnél fiatalabb szakemberek. Szakmánként minden ország egy versenyzőt vagy csapatot nevezhet, így a világversenyt országos válogatók előzik meg. A tallinni versenyre való felkészülésben a magyar versenyzőket segítették Gódorné Hazenauer Zita irányításával Stummer Gergő szakértőhelyettes, Ekert Sára és Horváth Ferenc, a Közép-magyarországi ASzC Magyar Gyula Kertészeti Technikum és Szakképző Iskola kollégái, Péter Diána Skills kőművesszakértő, Fekete Martin Európa-bajnok épületasztalos, Homokay Ádám kiválósági érmes kertépítő, valamint Simon Olivér kiválósági érmes festő, díszítőfestő. A versenyzők ezenkívül tréningeken, csapatépítőn és mentális workshopokon készültek fel az előttük álló kihívásra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A versenyek szakmai támogatói a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége, a Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetsége, illetve a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete. |
A következő generáció már készül a versenyekre? Folytatódik tovább a tehetségprogram és az újabb versenyzők felkészítése?
G. H. Z.: Idén tavasszal volt a 2023-as Európa-bajnokság nemzeti válogatóversenye, amin már olyan diákok vettek részt, akik kilencedik osztályos koruk óta részesei a tehetséggondozó programnak. Annak nagyon örülnék, ha a tehetségprogramból kikerülők megtartanák a tanult módszert, az idősebb szakmabeliek számára talán mintát jelenthetnének. Egyebek között a munkavédelmi eszközök használatában tudnak a fiatalok segíteni.
B. P.: Ha az idősebb szakemberek látják a hatékonyságot, és azt, hogy bizonyos módszerekkel könnyebb jó minőséget elérni, akkor talán átadható lesz ez a tudás.
G. H. Z.: A beiskolázásra jó hatással van a verseny, hét iskola kapcsolódott már be a tehetségprogramba, köztük a két budapesti, a velencei és a péceli szakiskolák; a szombathelyi szakképző iskolában már saját tehetségprogram működik, a debreceni és a kecskeméti iskolák idén csatlakoztak.
Minden iskolában javultak a kertépítő szak beiskolázási adatai. Azt gondolom, hogy ez óriási eredmény. Annak idején azért rendezték az EuroSkills versenyt Budapesten, hogy a média mutassa meg a fiataloknak a szakmákat. Nem is sejtettük, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen jó eredmények születnek majd. Mind a két budapesti iskolában két nagy létszámú parképítő osztály indult, ami egyedülálló. A többi mezőgazdasági szakmában többnyire csökken a beiskolázási létszám.
Indul majd képzés a felnőtt szakmagyakorlók részére is?
G. H. Z.: A cégvezetők értik, látják és szponzorálják azt, amit mi csinálunk, szeretnék a munkájukban is a gyorsaságot, a pontosságot. Nagyon hálásak vagyunk a támogatásukért, ők szinte a csapatunk részei. A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz) sokat segít nekünk. Nagy kérdés, hogy az itt végzett fiatalok hogyan tudják majd átadni más szellemiségű tudásukat az idősebb generációnak.
Azt látom lehetőségnek, hogy meghívunk cégeket, akik bemutatják új eszközeiket, gépeiket, megtanítják a mesterfogásokat a cégek alkalmazottainak is. Kétszer-háromszor gyorsabban működnek az új eszközök, mint a korábbi megoldások. Forgólézert például hat éve használunk, mert a versenyben milliméter pontosan kell építenünk. A műszer pontos, gyors, egyszerű, egy nap alatt behozná az árát. Már több cég is megvásárolta ezt a műszert, főleg a fiatalabb generáció használja.
B. P.: Nehéz megszokni az új eszközöket, gépeket akkor, amikor valaki több tíz éve rutinszerűen használ mást. A végcél az, hogy mindenki az új eszközöket válassza.
Mi a verseny igazi tanulsága?
B. P.: Elfáradtunk, szinte gépi üzemmódban dolgoztunk, de ezek a sikerek lendületet adnak. Mindenki láthatja, hogy mégiscsak jók vagyunk benne.
G. H. Z.: Nagy meglepetés volt az eredmény, a növénybeültetésünk például nagyon jól sikerült. Idén csak a legjobbak vettek részt, azon országok képviselői, amelyek 1947 óta ott vannak, amelyeknek ez már a 47. WordSkills-részvételük volt.
Voltak kulturális programok is? Mi a véleményük Észtországról?
G. H. Z.: Az észtek nagyon figyelmes vendéglátók voltak, arra törekedtek, hogy mindenki jól érezze magát. A versenyzőknek és a szakértőknek is szerveztek kulturális programot, óvárosi sétát, skanzenbemutatót. Az egész ország nagyon innovatív, a startup-vállalkozások terén Európa vezető országa. Építészeti és zöldfelületi megoldásaik is innovatívak. Láttunk egy felújított ipari műemlékegyüttest, ahol a csarnokokat zöldfelületek kötötték össze, és például figyeltek az esővízmegtartásra. Az észt tájépítészek az Európai Tájépítész Szövetség vezetőségi tagjai, hatással vannak Európa tájépítészetére.
Novemberben még egy versenyen részt vettek a tehetséggondozó program diákjai, ezúttal Lengyelországban. Milyen tapasztalatokkal jöttek ők haza?
Rendkívül szép építéssel, mezőnyelsőként zárták a megmérettetést. Ez a két elkötelezett fiatal képviseli hazánkat 2023-ban Gdanskban az Európa-bajnokságon. Lengyelország 2018 óta tervezi kertépítők indítását és folyamatosan segítjük őket a kezdeti lépésekben, így erre a versenyre is készültek nálunk lengyel fiatalok. Komoly lendület van a lengyel oktatásügyben és a WorldSkills Poland szervezetben, amit mi sem mutat jobban, mint hogy ők rendezik a következő EuroSkillst.
Milyen módon tudják átadni a versenyeken és a tehetségprogramban megszerzett tapasztalataikat, tudásukat? Hogyan tovább?
B. P.: Maradok a tehetségprogramban Budapesten, és szakoktatóként segítem a diákokat.
Hutter Péter: A szombathelyi és a budapesti tehetségprogramban szeretnék segíteni és mellette a gyakorlatban kertépítőként dolgozni.
