0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Élet mikotoxinok nélkül?

A szermaradványok mellett – ahol egyre szigorodnak az elvárások – mindinkább előtérbe kerülnek a toxinok. A szántóföldi penészgombák – melyek közül talán a legfontosabbak a fuzárium fajok -, már a szántóföldön szennyezik a növényeket.

Mivel a kukorica elsődleges felhasználási területe a takarmány, a bioetanol, illetve a keményítő, kevesebbet foglalkozunk ezek melléktermékeivel, pedig számos értékes anyagot tartalmaznak, mint például az élelmiszer rost – hangzott el azon a győri tanácskozáson, melyet a CHH Műszaki Kft. szervezett.

„A kukorica élelmiszer és takarmány célú felhasználása a toxinokon keresztül kötődik egymáshoz”- magyarázta Kertai Zoltán. A Nébih takarmány-ellenőrzési osztályvezetője

a gabonafélék mikotoxin szennyezettségére vonatkozó jogi szabályozást ismertetve felhívta a figyelmet, a jogalkotó a felelősséget a termelő nyakába varrta.

Az ellenőrző hatóságot kötik a jogszabályok, feszültség inkább a gazda és a felhasználó között érezhető. Ezen a szinten nem határértékekről, hanem hatásokról folyik a vita.

A szakember kiemelte, több, mint 350 gombát tartanak számon, melyek mikotoxinokat termelnek, ráadásul egyféle faj többféle mikotoxinért is felelős. A legfontosabbak az Aspergillus, a Penicillium, a Fusarium és az Alternaria fajok. Jelenleg több, mint 400 mikotoxin ismert, melyek közül 20-nál kevesebb kiemelkedő jelentőségű humán-és állategészségügyi szempontból. Ahogyan fejlődik a tudomány, egyre újabb toxinokat ismerünk meg, s az is kiderült, egy gombafaj többféle toxint is képes termelni.

Ugyanakkor a szakember azt is leszögezte,

nem minden gomba, és nem mindig termel toxint.

A legfőbb befolyásoló tényezők a hőmérséklet, a páratartalom és a stressz. Ez utóbbiak közé sorolta a sérüléseket, a rovarkárokat, a szárazságot, sőt a peszticid hatást is.

Az eltérő állatfajok és különböző korcsoportok másként reagálnak a toxinokra. Sajnos kiküszöbölhetetlen a toxinok jelenléte a takarmányban, az élelmiszerekben, de törekedni kell a csökkentésükre, a határérték alatt tartásukra.

Kerekes Gábor, a SZE Növénytudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa előadásában rámutatott, a toxinok elleni védekezést nem csak magállapotban, hanem a növényállapotban is el kell végezni.

A mikotoxinokat termelő gombák derékhada a fuzárium fajok közül kerül ki, de harcostársaknak számítanak még az aspergilus és penicillium fajok is, melyekkel a gyakorlatban általában csőpenészként találkozunk.

A kórokozók számlájára írjuk közvetlenül a terméscsökkenést – kisebb szemek, kényszerérés –, míg a közvetett károk a minőségi változásokban nyilvánulnak meg.

A toxinok előfordulását sorolva a szakember elmondta, szántóföldön mindig a DON, a fumonizinek és az aflatoxin jelennek meg, a betakarításkori hűvös, ködös időjárás hatására pedig a ZEN szaporodik fel. Betárolás után jelennek meg a lassan fejlődő kórokozók, mint a penicilliumok, s velük együtt a hideghatást igénylő toxinok, mint a ZEN és a T-2.

A toxintartalmat a fuzárium taxonok esetében ppm-ben – mg/kg -, míg az aflatoxinoknál ppb-ben fejezzük ki. Az aflatoxinok káros hatása jelentősen meghaladja a fuzárium fajok által termelt toxinokét. Ezek nehezen vagy egyáltalán nem ürülnek ki a szervezetből.

Sajnos a védekezésben a nemesítés sem hozott áttörést, a legtöbb hibrid csak egy-egy fuzárium rasszra toleráns, de például az aspergillusra nem.

A rovarrágások utat nyitnak a kórokozók számára a növény belsejébe való bejutáshoz, de az elmúlt évben a kukoricamollyal nem voltak jelentős gondok, mert nem bírta a nagy meleget. Nehéz helyzetben vannak a növényvédelmi szakemberek, mert gyakran nincsen összefüggés a vizuális fertőzés és a mikotoxin tartalom között. Részben látens fertőzésről beszélhetünk, másrészt a kórokozók egyes törzsei eltérő mennyiségben termelnek toxinokat.

„Legfontosabb lenne a három fő kórokozóval szembeni jelentős tolerancia kialakítása egy-egy hibriden belül”- fogalmazta meg véleményét a szakember, aki a fungicides és rovarölős szeres kezelés korlátozott lehetőségeit sorolta. Gondot jelent, hogy a gombaölő készítmények a növénybe alulról felfelé mozognak, miközben felül permetezünk. Az inszekticides kezelést pedig az nehezíti, hogy az unió sok szert vont ki a forgalomból.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu