0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az új agrártámogatási rendszer kihívásai

Februárban jelent meg a szlovákiai gazdáknak szóló több mint száz oldalas kézikönyv, ami a 2023–27 közötti agrártámogatási rendszerben való eligazodást igyekszik segíteni. A kézikönyv az agrártámogatások mindkét pillérét lefedi.

A szlovákiai érdekvédelmi szervezetek is figyelmeztették a gazdákat, hogy érdemes jó előre felkészülniük még a területalapú támogatások esetében is, mert több változás is történt, elsősorban az agrárökológiai támogatásokat illetően.

Szlovákiában előrehozott választásra készülnek. Szemben az előző választással, vélhetően lekerülnek a napirendről az Agrárkifizető Ügynökséget (PPA) övező korrupciós viták. Az intézmény mindenesetre nehéz időszakon van túl: 2020-ban egy évre felfüggesztették az akkreditációját, és rohamtempóban kellett rendet raknia, hogy visszanyerje a hitelességét.

A feltárt ügyek a perek mellett egy sor brüsszeli ellenőrzéshez vezettek. Bár az akkreditációt visszaszerezte az ügynökség, de a mai napig tartanak az ellenőrzések. Azt vizsgálják, hogy a támogatások jogosulatlan kifizetése mekkora kárt okozhatott nemcsak az Európai Uniónak, hanem Szlovákiának is. Szlovákiának az állami költségvetésből kell finanszíroznia a jogellenesen kifizetett összegeket. A brüsszeli könyvvizsgálók 25 százalékos átalányhibát állapítottak meg.

Az ügynökség még bízik benne, hogy ennél jóval alacsonyabbak lesznek a végleges számok.

A PPA fő prioritása jelenleg a közvetlen kifizetések folyósítása, amit eddig egyrészt a 2023-as állami költségvetés kései elfogadása hátráltatott, másrészt a keresztellenőrzések nagy száma. Májusra remélhetőleg az összes kérelmező megkapja a területe alapján járó támogatást.

Ebben a helyzetben kell az átszervezett ügynökségnek kampányt indítania a közvetlen kifizetések feltételeinek változásáról. A változások a gazdák számára is nagy kihívást jelentenek, mert már hónapokkal a támogatási kérelem beadása előtt fel kell készülniük a sok új szabály betartására, például a parcellák méretének a csökkentésénél és biosávok vetésénél.

A közvetlen területalapú támogatások

Az új rendszerben minden gazdálkodó jogosult támogatásra, aki legalább 1 hektáron mezőgazdasági termelést folytat. Egy hektárra 101 euró alaptámogatást ígérnek.

Szlovákiában az alaptámogatásnál figyelembe veszik a kisebb gazdaságok alacsonyabb jövedelmezőségét.

Ezért vezették be az úgynevezett redisztributív támogatást, ami annyit tesz, hogy az első 150 hektárja után a gazdaságok extra alaptámogatást kapnak. Az első 100 hektár után még 80 eurót kapnak hektáronként, a 101 és 150 hektár közötti terület után pedig hektáronként 40 eurót. (Az összes ezen felüli támogatás csak tájékoztató jellegű összeg, mert attól függ a nagysága, hogy az igényelt támogatások mennyire merítik ki az adott programra szánt keretet.)

Mivel az agrárium fiatalítása is cél, a fiatal gazdák (közülük is azok, akik a támogatás benyújtása előtt legfeljebb két évvel indították el vállalkozásukat) az első 100 hektárjuk után további 100 euró/ha támogatást igényelhetnek, 5 éven keresztül.

Okszerű gazdálkodás és környezetvédelem

Új agrárpolitikai elemként megjelennek az ökológiai sémák, amelyek bevezetése tagállami kötelesség. A gazdák dönthetnek róla, hogy élnek-e ezzel a támogatási lehetőséggel.

Szlovákia két ökosémát alkalmaz: a teljes gazdaság ökoszisztémáját és az állatjólléti ökosémát, vagyis a legeltetéses gazdálkodást.

Figyelembe véve, hogy a területre szóló alaptámogatásokra cca. 1,2 milliárd eurót terveznek költeni, az ökosémák alapján pedig 510 millió euró támogatással terveztek a költségvetési időszakra, így a környezetbarát előírások betartásának jelentős súlya lesz az elnyert támogatásokban.

Külön feltételrendszert alakítottak ki a 10 hektárosnál kisebb gazdaságoknak, illetve a nagyobbaknak kettőt, aszerint, hogy a gazdaságuk területén a legelők és kaszálók aránya 50 százalék alatt vagy felett van. Ebben a formában hektáronként 59 euró támogatással számolnak hektáronként, illetve a természetvédelem valamilyen formája alá eső területeken 92 euróval (pl. madárvédelmi vagy részben NATURA 2000). A mezőgazdasági földterület már akkor védett területnek számít, ha az összterület legalább 5 százaléka vagy 0,5 hektár beleesik a védett övezetbe.

A 10 hektárosnál kisebb gazdaságoknak a vetésforgó mellett csak egy feltételt kell megvalósítania: a szántóföld negyedén trágyát, komposztot vagy szalmát kell beszántaniuk, széleróziótól fenyegetett területeken bedolgozniuk, vagy köztes növényeket kell vetniük a talajszerkezet javítására.

A nagyobb gazdáknak már pihentetnie (ugaroltatni, füvesíteni kell, amibe a fasorok, teraszok, mocsarak, kisebb tavak, mezsgyék, patakok is beleszámítanak) kell a területük legalább 1 százalékát, a védett területeken 3,5 százalékát. A nem produktív területek 10 százalékát a beporzó rovaroknak megfelelő növényi magokkal kell bevetni.

Ezen kívül a parcelláik mérete nem lehet nagyobb 50 hektárnál, védett területen 20 hektárnál. A parcellákat minimum 12 méter széles biosávokkal kell elválasztani, amiket április végéig be kell vetni lóhere és fű keverékével vagy egyéb fűkeverékekkel. A vetést több évig a területen hagyhatják, viszont nem használható rajta növényvédő szer és szervetlen trágya. Az öntözött területeken (ha vízügyi engedéllyel rendelkeznek) speciális esetekben nagyobbak lehetnek a parcellák 50 hektárnál.

A kaszálók és legelők 3–10–15 százalékán (kisgazdák, nem legeltető és legeltető gazdaságok) később kell kaszálni, mint a terület nagy részén.

A szőlőknél és a gyümölcsösöknél minden második sort füvesíteni kell.

A legeltetés visszatérése

Szlovákiában jelentős területen van rét vagy kaszáló, és szeretnék megőrizni a legeltetést. Ez indokolja, hogy számosállat-egység alapján is igényelhető támogatás a tejelő tehenek, juhok, kecskék legalább 120 napos legeltetése esetén, illetve az üszők esetében legalább évi 150 nap esetén. A kecskék és juhok után 128 euró jár állategységenként, a tejelő tehenek esetében 321 euró, az üszők esetében 129 euró.

Ágazati támogatások

Szlovákia a közvetlen támogatások keret­összegének maximálisan megengedett 13 százalékát használná ki az ágazati támogatásra, amit még megfejelnek további 2 százalékkal a fehérjeprogramra.

Olyan ágazatokat támogatnának, amelyek több hozzáadott értéket teremtenek a vidék, a környezet és a társadalom számára.

Ez elsősorban az állattenyésztés és a különleges növények termesztésére vonatkozik, például:

  • kiemelt fehérjenövények termesztéséért (73 euró/hektár),
  • piaci tejtermelő rendszerben tartott tehenek után (255 euró/tehén),
  • juh- és kecskefélék tenyésztésére (23 euró darabonként)
  • komlótermesztés (800 euró/ha)
  • cukorrépa (514 euró/ha)
  • kiemelt gyümölcsök (558 euró/ha)
  • és kiemelt zöldségfélék termesztésére (munkaigényes kultúrák, például saláta, spenót, csemegekukorica után 500 euró/ha, a különösen munkaigényes zöldségek után 745 euró) támogatás járna.

Ezeken kívül közvetlen támogatásokkal kívánják elősegíteni az ágazatok értékesítési célú szövetkezését: a szövetkezések akár a forgalmuk 4–6 százalékát is megkaphatják támogatásként.

A II. pillér

A II. pillér támogatásai már bonyolultabb rendszert alkotnak: 41 intézkedés alapján lehet támogatáshoz jutni. Ezek között jelennek meg az agrárerdészeti elemek: szélfogók telepítése vagy szántók erdősítése. Az ökológiai (bio)gazdálkodás támogatása (ami kultúrától függően hektáronként 170 eurótól 1100 euróig terjedhet) mellett a II. pillérben vannak a klímavédelmi intézkedések, a szántóföldek, gyümölcsösök, szőlők fenntartható kezelése, a biodiverzitás védelme és megőrzése. Ez utóbbiban külön program foglalkozik például a túzok és az ürge élőhelyeivel és a természetes fűtársulások védelmével. A biodiverzitás támogatásába beletartozik a vizenyős szántóterületek füvesítése.

A klímavédelmi intézkedések közé sorolnám az öntözéses gazdálkodás támogatását és a vízmegtartó intézkedések, köztük az erdők vízmegtartó képessége növelésének támogatását.

Az állatjólléti intézkedések mellett külön program támogatja az őshonos állatfajták tenyésztését. Érdekességként megjegyezném, hogy a szlovák pinzgaui marha (200 euró/számosállat) mellé be­sorolták a magyar szürke marhát is (171 euró/számosállat), illetve a sertések közül a mangalicát (340 euró/számosállat).

Természetesen elmaradhatatlan a kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók és a Natura 2000-rendszerben gazdálkodók támogatása.

A fenti felsorolásban csupán érintettük a változásokat, de nyilvánvaló, hogy komoly kihívást jelent majd minden szlovákiai gazda számára. Abban, hogy a felvidéki gazdák mindezt sikerrel vegyék, nagy szerep hárul majd a magyarlakta járások gazdáit tömörítő agrárkamarára, illetve arra a falugazdász rendszerre, amit évekkel ezelőtt sikerült kialakítani magyarországi támogatással. Az előrelátás sokszor kifizetődő: a szlovák agrárium még csak most kezd el gondolkodni rajta, hogy a többi járásban is volna létjogosultsága hasonló falugazdász-hálózatnak.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság