A világon több mint 100 országban termesztenek rizst, és Kínában fogyasztják a legtöbbet belőle. Ázsia többi részén is fő élelmiszernek számít, a fogyasztása meghaladja az évi 100 kg/fő/év mennyiséget. Az étkezések központjában elsősorban a fehér rizs áll. Az az egészséges táplálkozás előtérbe kerülésével egyre elterjedtebb a barna rizs is, amely jótékony tulajdonságokkal rendelkezik, ha a diétához adjuk hozzá, segít a testsúly és a koleszterinszint csökkentésében, valamint gyulladások elfojtásában.
Nem hántolják vagy polírozzák, és nemcsak színében, hanem a héj térfogatában is különbözik a fehér rizstől, amely a tulajdonságaiért és az ízéért felelős. A barna rizs lassabban fő, és lassabban is emésztődik. Ugyanakkor több fehérjét, zsírt, rostot, ásványi anyagot, vitamint fitokemikáliákat, azaz a növényekben található bioaktív vegyületeket tartalmaz, mint a fehér rizs. Ugyanakkor alacsonyabb a glikémiás indexe (GI 50), ezért ajánlott gluténérzékenyek számára is.
A tudósok már régóta tudják, hogy a barna rizs antioxidáns tulajdonságai és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelme felelős az egészséget elősegítő tulajdonságaiért. Viszont eddig nem volt világos, hogy ehhez milyen kémiai vegyület járul hozzá. A japán Okayama Egyetem tudósai most végre rájöttek erre. Azonosították a barna rizsban található cikloartenil-ferulánt (CAF), mint fő sejtvédő vegyületet, amely hibrid szerkezete miatt egyedülálló.
A felfedezés azért bír nagy jelentőséggel, mert nemcsak a barna rizs fogyasztásának egészségügyi előnyeinek titkát tárja fel, hanem feltárja az ezekért az előnyökért felelős komponenst is. Ez pedig a kutatók szerint ez lehetővé teszi a CAF-alapú funkcionális élelmiszerek és étrend-kiegészítők fejlesztését és gyártását.
