0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Amit a tűzifáról tudni kell

A téli fűtés legkézenfekvőbb anyagát mindig is az erdei fa szolgáltatta. Az pedig, hogy hazánkban nem fogy az erdőterület, azt támasztja alá, hogy megújuló energiaforrást használunk. Ráadásul környezetkímélő módon, mert az erdőből származó fahasábok elégetése is lehet korszerű, sőt gazdaságos megoldása otthonaink fűtésének. De mindig ott a kérdések egész sora: Honnan szerezzük be a tüzelőt? Milyen fát válasszunk? Melyik fafaj adja a legtöbb hőt?

A kivágott fa víztartalma igen magas, akár 50% fölötti is lehet, ezért a tűzifát érdemes néhány hónappal a fűtési idény előtt beszerezni, hogy fűtőértéke a lehető legnagyobb legyen. A száraz fa fűtőértéke akár kétszerese is lehet a nedvesének. A száradás természetesen függ a feldolgozottságtól és a tárolástól is. A legjobb a vásárolt faanyagot minél előbb hasogatni, majd jól szellőző, de esőtől védett helyen tárolni. És mindig legyen a kályha mellett a következő napra elegendő tüzelő bekészítve.

A tüzelésnél a választott fafaj tömege is számít. Míg a nagyon nehéz (gyertyán, csertölgy, som, eperfa), vagy nehéz (akác, bükk, kőrisek, tölgyek, szilek, diók, vörösfenyő) fák hosszan égnek, a könynyű (füzek, hársak, égerek, a fehér és a rezgő nyár, a legtöbb fenyő), illetve a nagyon könnyű (fekete nyár, cédrus) fafajok hasábjai szinte csak ellobbannak, nem tartják a meleget. Az is igaz azonban, hogy az egyes fafajok fűtőértéke között nincsenek óriási különbségek. Egy köbméter földgáz fűtőértéke pedig körülbelül 3 kilogramm tűzifáéval egyenértékű.

HOGY NE CSALÓDJUNK

Eleink tudták, hogy tüzelőért nyáron az erdőbe kell kimenni, ahol azt erdei űrméterben (köbméternek is nevezik) kapták meg. Ezt ma is megtehetjük a lakóhelyünk közelében található erdőgazdaságoknál (lásd a borító belsején a térképet), így a kisebb szállítási költség jelentősen csökkentheti az árat. Az erdészeteknél vásárolt tűzifa mennyiségében soha nem fogunk csalódni! Ott ugyanis a fa térfogategység miatt többet számolnak (vastagfánál 1 erdei űrméter =1x1x1,7 m=1,7 m³), így ez levegő nélküli mennyiség. Az ún. vékony tűzifát a 6 cm-nél kisebb átmérőjű vágástéren maradt gallyakból állítják össze. A belőlük összerakott egy erdei köbméter 1x1x3,40 méter!

CSAK A TŰZRE KELL RAKNI

A kényelmesebb vásárlók ma már több erdőgazdaságnál hozzájuthatnak az ún. kalodás vagy hálós tűzifához is. Ez 1 x 1 x 1,7 méterbe rendezett, hasított, méretre vágott anyag. Létezik még hasított méterfa, amikor az 1 méter hosszú rönkfát hosszában felhasítják, illetve a normál köbméter, amit 1 x 1 x1 méterbe raknak. Az erdészeteknél vásárolható tűzifa minősége csak kiváló lehet, azaz korhadt, rossz minőségű faanyagnak nincs helye ezekben a rakatokban, az úgynevezett sarangokban. Ráadásul az erdészeteknél kivágott anyag hosszú távú, szabályozott tervezésen alapuló, fenntartható gazdálkodásból származik, és mindig kapunk a vásárláskor számlát!

MIVEL FŰTSÜNK?

Bükk: Fülledésre hajlamos fa, ezért a lehető leggyorsabban hasítani kell, de még így is több időre van szüksége a kiszáradáshoz. Kéreg alig van rajta, de a hamuja az égés után több mint az átlag. Ha megfelelően kezelik, igen kiváló a fűtőértéke.

Tölgy: Magas fűtőértékű fafajta, érdemes nyáron kivágni, hogy legyen elég ideje száradni. Kérge vastagabb a bükkénél. Jól hasad. Az egyik legjobban használható (nemcsak tüzelésre).

Gyertyán: Kérge nagyon vékony. Sűrűsége miatt is sokan szeretik, jó tudni azonban, hogy ezt is időben kell felvágni, mert a vágásfelület beszáradása után már nehéz hasogatni. Ráadásul fülledésre szintén érzékeny. Igen jó a fűtőértéke.

Cser: Jól beindított tűznél sokáig képes tartani a parazsat, amiért szeretjük. A legnehezebb fafajok egyike, de hajlamos a fülledésre, ezért fel kell hasogatni, viszont a legtöbb esetben ez könnyű művelet. Ennek van a legtöbb időre szüksége a száradáshoz, különben szinte csak parázslik a tűzön.

Akác: Nyers, nedvesebb állapotban is viszonylag jól ég, ezért is közkedvelt tűzifa. Jól és könnyen hasad, de azért vannak igen kemény göcsös kivételek (Nekem a gallyazó baltámat hajlította el egy ilyen!). Vastag kérge száradáskor leválik róla (piszkol), de ez a kéreg szárazon kiváló gyújtós lehet.

Egyéb kemény lombosfa: Ez a választék elegyes erdők (kőrisek, szilek, juharok) gyérítéseiből származik, ahol egy fafajból nehéz összerakni a sarangot. Nagyon jól mutat például a kandallók tűzterében, de fűtőértéke is magas.

Fenyők: Jól hasíthatók, de hazánkban ritkán értékesítik tűzifaként, mert nagyon hirtelen ellobban, és puffer nélkül a hő szépen távozik a kéményen át. A tölgyhöz képest majd háromszor annyi kell belőle. Gyantatartalmuk miatt egyébként sem ajánljuk pl. értékes cserépkályhákhoz.

Nyárfajok: Hasonlók a fenyőhöz, de nem gyantásak. Olyat is láttam már, hogy a gyökere tuskóját szedték össze, és száradás után kiválóan fűtöttek vele. Általában azonban puha, könnyű, emiatt ez a fa is hirtelen lobban el.

Figyelem!

A száradás miatt a tűzifa súlya folyamatosan változik, a nagyon könnyűeknek még inkább csökken, így a súlyegységben eladott tűzifával néhány kereskedő tisztességtelenül is eljárhat. A számla, vagy más bizonylatok nélkül vásárolt fa akár bűncselekményből is származhat, így az addig olcsónak tűnő „fekete” fával könnyen kerülhetünk kellemetlen helyzetbe.

Forrás: