A hazai juhtenyésztés az állatlétszámot tekintve az Európai Unió középmezőnyében van – mondta el Nagy István agrárminiszter. Ugyanakkor az itthon előállított juhtermékek zöme külföldre, az EU országaiba kerül.
Mindezek révén az ágazat érdemben járult hozzá az agrárium tavalyi rekord export-árbevételéhez. A juhászatban azonban hatalmasak a kiaknázatlan lehetőségek. A fejlődést technológiai megújítással, a szervezettség fokozásával, új célpiacok felkutatásával, valamint a magasabb feldolgozottságú termékek értékesítésével lehetne elérni – tette hozzá Nagy István.
Ma nagyjából 8600 családnak ad fő- vagy mellékjövedelmet az ágazat, de ez növelhető lenne.
A magyar juhágazat támogatása a termeléshez kötött támogatás bevezetése révén jelentős mértékben nőtt az elmúlt években – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt a részletekről szólva elmondta, ez 2018-ra 22 millió eurót, mintegy 6,8 milliárd forintot jelentett a juhászoknak. Ez a nagyjából 900 ezres anyaállománnyal számolva nagyjából 7500 forint egyedenként. Ezzel 2020-ig számolhatnak is a termelők. Ezt a forrást egészítik ki az átmeneti nemzeti támogatások is. A jövőben a versenyképesség fokozására kell koncentrálni. Ennek keretében gondot kell fordítani a fajtaösszetétel korszerűsítésére, a tartási és takarmányozási körülmények megújítására és a szaporaság emelésére. Kereskedelmi oldalról az jelenthetne áttörést, ha megjelennének a szakmai alapokon szerveződő termelő-értékesítő szövetkezetek – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Az eredmények elérését számos pályázati lehetőség is segítette eddig – mondta el Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. A beruházási támogatásokat eredetileg 4 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, ezt a kormányzat a beérkező igények arányában 6,7 milliárdra emelte.