„Az európai műtrágyaipar az élelmiszer- és energiatermelés keresztutcájában” alcímet viselő tanulmány rávilágít a műtrágya-fölhasználás optimalizálásának és a termelékenység fokozásának szükségességére a növekvő világnépesség élelmiszer-ellátása érdekében, mindeközben meg kell felelnie a körforgásos gazdaság alapelveinek is. A dokumentum az agrár-élelmiszeripari szektor számos döntéshozójának, többek között vállaltvezetők, akadémikusok, termelők és érdekvédelmi szervezetek bevonásával jött létre.
Az ENSZ adatai szerint a világnépesség 2030-ra eléri a 7,6, 2050-re pedig a 9,8 milliárdos lélekszámot. Ez azt jelenti, hogy
a Föld lakossága évente 80 millióval nő, azaz minden évben egy újabb Németországnyi embert kell ellátni élelmiszerrel,
miközben az urbanizáció egyre több termőföldet foglal el. Éppen ezért a megmaradó területeken még hatékonyabban, még többet kell termelni. A műtrágyák ebben nagy segítségére vannak a termelőknek, ugyanakkor a környezeti hatásaikkal is számolni kell.
A mezőgazdasági termelésből származó károsgáz-kibocsátás részben a műtrágyákból elpárolgó az ammóniagázból ered. Az EU teljes ammóniagáz-kibocsátásának 94 százaléka a mezőgazdaságtól, azon belül is nagyrészt – Greenpeace számításai szerint 80 százaléka – az állattenyésztésből származik, amíg az ásványi műtrágyákból eredő kibocsátás 20 százalék. A tanulmány szerint
a digitalizáció, a precíziós eljárások, a tudatos, növényi életciklusokra szabott, a környezetet a legkevésbé terhelő műtrágyázás az iparág jövőjének a kulcsa.
A másik nagy kihívás a műtrágyagyártás környezetkárosító és energiafaló technológiájának átalakítása zöldenergia-termelő rendszerré. A minden műtrágya alapját képező nitrogénműtrágya gyártása rendkívül energiaigényes folyamat, amely során nitrogénből és hidrogénből ammóniát állítanak elő. Nagy mennyiségű zöldenergia nyerhető azonban abból, ha a hidrogént ammónia formájában tárolják el.
Az ammónia a hidrogén költséghatékony tárolási és szállítási formája a különböző energiatermelő rendszerekben történő fölhasználáshoz.
A folyamat révén az energiaellátás károsgáz-kibocsátása csökkenthető, így a műtrágyaipar jelentős részben hozzájárulhat a karbonmentes jövőhöz. A szerzők szerint 2030-ra az ammóniagyártás energiaigények 10 százaléka fedezhető zöldenergiából, ami akár a helyben termelődő ammónia újra-fölhasználásából is származhat.
A tanulmányban fölvázolt jövőkép megvalósításához azonban kiszámítható, a termelőket támogató szabályozási környezetre van szükség. Jacob Hansen, a Fertilizers Europe igazgatója az EURACTIV.com-nak elmondta, hogy 2030-ra az európai műtrágyaipar „az élelmiszer-termelés és az energia-előállítás keresztutcájához érkezik”. Megfelelő szabályozási környezetben a műtrágyaipar oroszlánrészt vállalhat az EU-nak a fenntartható mezőgazdasági termelés és erős alapanyag-gyártó bázis megtartása iránti törekvésében úgy, hogy mindez a karbonmentes gazdaság irányába hasson.
