0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Magyarországon 300 és 900 ezer tonna között ingadozik az almatermés, ami igen nagy eltérés, nehezen követi a piac és a feldolgozóipar. Tavaly például 500 ezer tonna alapanyagot szállítottak volna be a termesztők, egy évvel korábban pedig csak feleannyit. Amikor kevés a termés, akkor nemcsak drága a léalma, de a gyárak sem tudják kihasználni a kapacitásaikat.

Régóta csökken a hazai almatermő-terület. A legújabb nyilvántartások szerint 26 ezer hektáron terem alma, ebből 7000 hektár az elöregedett ültetvény, körülbelül 10 ezer hektár kettős hasznosítású, 5000 hektár korszerű, asztali almát termő.

4000 hektár az ipari célültetvény, ahonnan 80-100 ezer tonna léalma származik. Ezek gazdaságosságát elemezte az előadó, Kurmai Viktória adatfelvételezése és számításai alapján.

A sűrítmény vásárlói jellemzően nagyobb cégek, mint a gyártók, tehát képesek diktálni az árakat, a világpiacon pedig egyebek közt a narancssűrítmény ára is befolyásolja az almasűrítményét. Egy kilogramm almasűrítményt 0,7-1,7 euróért vásárolnak, az árcentrum egy euró körül alakul. Gyártási költsége körülbelül 100 forint, ehhez jön a szükséges 7 kilogramm alma ára. Vagyis a gyártók ez alapján számítják ki, hogy mennyit fizetnek az alapanyagért. Sajnos évek óta adok-kapok megy a hazai pályán, nem sikerült hosszú távú megállapodást kötni a feleknek, mondta Apáti Ferenc. 2017-ben 50-60 forintba került az ipari alma, ráadásul sokat el is adtak Lengyelországba, tehát nemcsak hogy drágán vásároltak a hazai feldolgozók, de nem is kaptak elég almát. Aztán fordult a kocka, 2018-ban 13 forinttal indultak volna a gyárak, amire gazdatüntetés volt a válasz. Végül 18 forint körül rögzült a léalma ára.

Tízéves átlagban 25-26 forintot adtak az ipari almáért, a két szélsőérték 12 és 50 forint volt.

Az átlagos egy eurós sűrítményárral számolva a gyártó akkor működhet 10 százalékos nyereséggel, ha 25 forint körüli áron veszi az alapanyagot, 30-33 forintnál van nullán és 37-39 forint az a határ, aminél már nem érdemes feldolgozni az almát.

Kié a nyereség?

A teljes termékpályát vizsgálva is nagy befolyásoló szerepe van a támogatásoknak. Közepes termelési színvonalon számítva az almatermesztést, egy kilogramm léalmára 27-28 forintot költ a termesztő és 38 forint bevétele van, jövedelme 10 forint körüli. A légyártó kiadása 37, bevétele 43 forint, amiből csak 6 forint jövedelem származik.

Ágazati szinten a termesztők 2,4 milliárd, a feldolgozók 3,2 milliárd forintot költenek a termelésre, a jövedelmük pedig 883, illetve 505 millió forint. Vagyis az almasűrítmény-gyártás költségeinek 43 százalékát állják a termesztők, míg a nyereségnek a 64 százaléka náluk csapódik le.

Ha mindebből kivesszük a támogatásokat, egészen más kép rajzolódik ki: a termékpálya teljes jövedelme 513 millió forint, amiből 8 millió jut a termesztőknek, a többi a feldolgozóké. A mai iparialma-termesztést tehát a támogatások tartják életben. A jövőre nézve azt kell látnunk, hogy ha nem tudunk 25 forintért megtermelni egy kiló ipari almát, akkor nem érdemes foglalkozni vele.

Hazánkban 4000 hektár az ipari célültetvény nagysága, annak felén alacsony a termelési színvonal, 700 hektáron korszerű módszerekkel dolgoznak, a többi köztes állapotban van. Mindenütt varasodásellenálló német fajtákat termesztenek 5×2-3 méteres térállásban, szabad orsó, illetve a korszerű ültetvényekben karcsú orsó koronaformán. Jellemzően nem öntöznek, a hozamok pedig 12,5 tonnától átlagosan 42 tonnáig terjednek hektáronként. A termelési költség az alacsony technológiai színvonal mellett 402 ezer forint, így körülbelül 32 forint egy kilogramm alma önköltsége. A közepes színvonalon gazdálkodók 683 ezer forintot adnak ki egy hektár művelésére és 25 tonna almát szüretelnek, az önköltségük tehát 27 forint. A legtöbbet, több mint egymillió forintot a magas színvonalon gazdálkodók fordítanak egy hektár alma művelésére. 42 tonnás terméssel számolva 24 forint az önköltségük, amit az előző számok alapján a felvásárlók hosszú távon kifizetnek az ipari almáért.

A termesztés jövedelmezőségét nagyban befolyásolják az igénybe vehető támogatások. Háromfélét is kaphatnak az almatermesztők:

termeléshez kötötten egy hektárra 93 235, az Agrár-környezetgazdálkodási Programban 246 367, közvetlen kifizetésként pedig 70 879 forintot. A támogatások elsősorban a kevéssé hatékony termesztőket segítik, végeredményben kisimítják az önköltség alakulását szemléltető görbét. Vagyis ebben a támogatási rendszerben az jár jól, aki kevés ráfordítással dolgozik, mert gazdaságtalan termelésből a leggazdaságosabbá alakul, ha minden támogatást igénybe tud venni. Nem csoda tehát, hogy a célültetvények felét alacsony színvonalon művelik.

Forrás: Kertészet és Szőlészet