0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese szerint a munkaerőhiány kérdését pedig éppen a technológiai modernizáció oldhatja meg.

✦ Mi az, ami a mostani időszakban, az új kormányzati ciklusban a legfőbb feladat ön szerint? Várhatóan mi tölti majd ki a nemrég kezdődött évet, illetve a kormányzati ciklust?

– Számtalan megoldandó feladat sorakozik előttünk, de ha ki kellene emelnem közülük egyet, az első mindenképpen a Közös Agrárpolitika kialakításával kapcsolatos brüsszeli tárgyalások lennének. Ennek eredménye alapjaiban határozza majd meg az agrárium 2020 utáni lehetőségeit. Ebben az ügyben előttünk áll egy szabályozási vita, amelyben mi azt képviseljük, hogy legyen egyszerűbb a támogatási rendszer, vagy legalább ne legyen a jelenleginél bonyolultabb. Úgy látjuk, hogy az Európai Bizottság nem így gondolja, és a különféle környezetvédelmi szabályozások terén a plusz adminisztráció növelésével nehéz helyzetbe kerülhetnek a gazdák. Azt is szorgalmazzuk, hogy a Közös Agrárpolitika kétpilléres szerkezete továbbra is fennmaradjon.

A másik fontos célunk, hogy ne csökkenjen a gazdáknak adható forrás mennyisége.

Itt is azt látjuk, hogy Brüsszel számos egyéb feladatot kíván finanszírozni, és ennek fedezetét a Közös Agrárpolitikától elvett pénzekkel teremtené meg. Ezzel az átcsoportosítással nem értünk egyet.

✦ A magyar kormány álláspontjának kik a támogatói? Mekkora esély van a brexit után megőrizni a források szintjét?

– A Visegrádi Négyek teljes mértékben ugyanezen az állásponton vannak, és más országok részéről is tapasztaltunk hasonló véleményt, amikor az agrárminiszterek január 28-án legutóbb erről tárgyaltak Brüsszelben. Akkor tizenhét tagállam állt ki közös nyilatkozatban a vidékfejlesztési források legalább jelenlegi szinten történő megtartása mellett.

Az Európai Bizottság javaslata alapján Magyarország közvetlen kifizetésekre folyó áron 3,97 százalékkal, 2018-as árakon pedig 16,4 százalékkal kevesebbet fordíthatna.

Vidékfejlesztésre pedig hét évre folyó áron 15,68 százalékkal, 2018-as árakon pedig 26,61 százalékkal kevesebb uniós forrást tudna felhasználni. Számunkra ez a csökkentési javaslat elfogadhatatlan.

✦ Milyen egyéb feladat van még napirenden?

– Előttünk álló komoly feladat az állattenyésztési törvény elfogadása, amelyet az uniós joggal összhangba kell hoznunk úgy, hogy az állattenyésztés biztonságát és versenyképességét továbbra is biztosítsuk. Ez utóbbi nagy kihívás, a versenyképesség terén nagyot kell fejlődnünk.

✦ A legtöbbször azonban az osztatlan közös tulajdon kérdése jön elő. Ezt lehet belátható időn belül rendezni?

– Egyre több problémát okoz az évtizedek óta húzódó és megoldásra váró osztatlan közös területek kérdésköre. Ezzel kapcsolatban komoly jogi előkészítő munka kezdődött, a célunk az, hogy minél hamarabb megszabadítsuk a mezőgazdaságot ettől a tehertől és tiszta viszonyok alakuljanak ki. A probléma közel 2,5 millió hektárnyi területet és 4,6 millió tulajdonost érint Ma­­gyarországon. Ez a helyzet megoldást kíván, hiszen jelenleg az osztatlan közös tulajdonok ügye a legkomolyabb gátja az életképes birtokok kialakulásának.

✦ Hogyan lehet megoldani egy ilyen bonyolult jogi kérdést?

– Ennek a részleteiről jelenleg is tartanak az egyeztetések. Kétségkívül egy nehéz és összetett problémáról van szó, amelyben jó megoldást szeretnénk találni.

✦ A másik fontos cél az öntözésfejlesztés. Ez ügyben mit kíván tenni a szaktárca?

– Első körben a jelenleg öntözött területeken felül további 100 ezer hektárt szeretnénk öntözhetővé tenni. Öntözésfejlesztésre, valamint különböző kertészeti kultúrák fejlesztésére 60 milliárd forint áll rendelkezésre, ezenkívül pedig évi 17 milliárd forintot fordítunk az öntözőművek kiépítésére és fenntartására.

✦ Hogyan lehet elérni, hogy több területet öntözzenek a gazdák, ha az elmúlt években alig-alig növekedett az újonnan öntözött földek nagysága?

– A legfontosabb az adminisztratív terhek csökkentése ezen a téren is. Jelenleg mintegy negyven engedélyre van szükség ahhoz, hogy valaki egy öntözésfejlesztést megvalósítson.

Egy-egy ilyen fejlesztés akár kétéves procedúra lehet, amely komoly gátja a hatékonyság növekedésének. Ezen változtatni kell, egyszerűsíteni az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat és csökkenteni az adminisztrációs terheket.

A vízkeresleti oldal újbóli megszervezésével elkezdjük befoltozni azt a lyukat, amely az állami vízszolgáltatási kapacitások és az egyes termelők között keletkezett az elmúlt évtizedekben. Ennek érdekében 2019. első félévében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ, amelynek elsődleges feladata a termelők segítése a gazdaságilag és környezetileg is fenntartható ön­­tözéses gazdálkodás megvalósításában.

Fontos követelmény, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességén javítsunk. Ez egy nagyon összetett kérdéskör és számtalan ponton segíthetjük az ágazatot. A klimatikus viszonyok megváltozása következtében égető kérdéssé vált az öntözés minél szélesebb körben való elterjesztése, a gazdatársadalom elöregedése miatt pedig gondoskodnunk kell a jól képzett, fiatal szakember utánpótlásról. Ahhoz, hogy a magyar agrárium huszonegyedik századi színvonalú lehessen,

el kell terjednie a legmodernebb technikáknak, itt a precíziós gazdálkodásra, a robotikára gondolok. Ez utóbbi célt szolgálja a Digitális Agrár Stratégia (DAS).

Ennek elfogadása és néhány kiemelt program elindítása az idei évben fontos feladatunk lesz. Elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált szeretnénk kiaknázni, egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tételével, másrészt az állam/unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítésével. A másik fontos terület a gazdálkodók digitális készségeinek fejlesztése, ezen belül a digitális technológiák gazdálkodókkal történő megismertetésének és elsajátításának bázisát jelentő Digitális Agrárakadémia működésének elindítása. Az adatokat ugyanis nem csupán birtokolni kell, hanem használni, alkalmazni is. Úgy vélem, hogy ebben előbbre jár a mezőgazdaság, mint azt sokan hiszik, ugyanakkor a modern eszközöket nem csupán megvásárolni kell, hanem helyesen is alkalmazni. Emellett az is fontos szempont, hogy a modern mezőgazdaság vonzóbb, érdekesebb a fiatalok számára is.

✦ Ez a munkaerőhiányon is segíthet?

– Jelenleg mintegy 220 ezer ember dolgozik a mezőgazdaságban, és nagy kérdés, hogy tudunk-e ennél több dolgozót bevonni az agráriumba. Meg lehet próbálni, de az eredmény erősen kétséges és az is felmerül kérdésként, hogy mi lesz a kézimunka-igényes ágazatokkal. Meggyőződésem, hogy ezen is a robotika, az innováció, az automatizálás segíthet, amely várhatóan felkelti a fiatalok figyelmét. Őket nagy számban kellene megnyerni a mezőgazdaságnak.

✦ Gyakorta elhangzik, hogy integráció, illetve szövetkezés kellene a mezőgazdaság előrelépéséhez. Ezzel kapcsolatban felmerül az integrációs törvény és a szövetkezeti jogszabály sorsa, amelyről korábban több szó esett, manapság viszont mintha lekerült volna a napirendről. Ezzel kapcsolatban mi a helyzet?

– A nyugati szövetkezeti példákat gyakran említjük úgy, mint pozitívumokat. A magyar történelmi viszonyok, majd a rendszerváltás utáni kárpótlás miatt azonban el kell fogadnunk: az a fajta szövetkezeti modell, amelyet például Franciaországban megfigyelhetünk, nálunk nem alakul ki. Teljesen más modelleket követ a magyar agrárium. Igaz, hogy miután sok szövetkezési kísérlet megbukott, van még néhány, amely működik. Azt gondolom, hogy az integráció célravezetőbb és sikeresebb. Jó szerződéses fegyelemmel az egyes termékpályák mentén máris kialakultak sikeres integrációk. Vagyis végül az élet rendezte a dolgokat.

Tudást is exportálhatunk

Az állattenyésztés, a növénytermesztés és a tudomány, valamint az oktatás területén is elképzelhető a kapcsolatok fejlesztése és bővítése Magyarország és Kazahsztán között. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese Isaeva Gulmira Sultanbayevnával, Kazahsztán agrárminiszter-helyettesével folytatott megbeszélést Budapesten.

A tárgyaláson a kazah fél kifejtette: szarvasmarha tenyészállatok mellett tejelő marha, bárány, baromfi, sertés és vetőmag importjára is szüksége van a közép-ázsiai országnak ambiciózus agrárfejlesztési tervei megvalósításához. Ezen túl a korábban működő, de mára tönkrement öntözési hálózat visszaállítását, illetve területének növelését tervezik. Ebben a munkában is számítanak hazánk tapasztalatára és az öntözésfejlesztéssel foglalkozó, Magyarországon működő vállalkozások segítségére.

Farkas Sándor a kétoldalú megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a magyar vetőmagok a világpiacon is versenyképes áruk, mint ahogyan a magyarországi húsmarha, tenyészüsző állomány is világszínvonalú. Hazánk emellett minőségi sertéshúst állít elő, amivel kapcsolatban a miniszterhelyettes biztosította kazah kollégáját arról, hogy a magyar házisertést egyáltalán nem érinti a sertéspestis betegség. Mint fogalmazott, állategészségügyi rendszerünk elismerten szigorú, számos piacra jelenleg is szállítunk ezekből a termékekből.

Az éghajlatváltozás miatt az öntözésfejlesztés jelenti hazánkban is a legnagyobb kihívást – fogalmazott Farkas Sándor. Magyarország GMO-mentes politikát folytat, így köztermesztésbe nem kerülhet GMO-s vetőmag, és célunk, hogy minél hamarabb génmódosítástól mentes szójával váltsuk ki az állati takarmányt. A két ország miniszterhelyettese egyeztetett még közös oktatási és kutatási programokban való részvétel lehetőségeiről is.

A magyar agrárexportban a termékeken kívül jelentős szerepe lehet a technológia- és a tudásexportnak, amelynek részese lehet az agrároktatás is. A hazai szaktudás még megvan, ezért külföldi agrárprojektekben akár szaktanácsadóként, oktatással, felnőttképzéssel is részt tudna venni Magyarország. A szóba jöhető térségek között van Ázsia számos országa, Afrika, amely különösen gyorsan fejlődik az utóbbi években, valamint Dél-Amerika.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság