A Bonitás ilyen innovatív kezdeményezéseket karol fel, a pénzen kívül szaktudással, tanácsadással, egyfajta mentorálással segítve a kezdeti fázisban lévő fejlesztéseket, egészen a piacokig.
Az ipar és a mezőgazdaság egyaránt interdiszciplináris területeken kutat a leginkább, vagyis az agráriumban is a különböző szakterületek találkozási pontjainál vannak a legígéretesebb fejlesztések – nyilatkozta lapunknak Kiss Gábor. A Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a mezőgazdasági termelés mára számos tudományterület eredményeivel átszőtt, sokféle szakterület által kiszolgált tevékenység lett. A gépészet régóta az agrárium szolgálatában áll, de manapság az informatika és más területek is kiveszik a részüket a termelők igényeinek kielégítéséből, és ezzel az agrárium modernizálásából.
Sci-fibe illő fejlesztések
Az egyik leglátványosabb fejlemény ezen a téren a drónok használata, amelyeket ma már sok célra bevetnek a mezőgazdaságban. A közismert talajtani fényképezés mellett mára újabb alkalmazásai is vannak, és már a mesterséges intelligenciák is szerepet kapnak a drónok felhasználásában, említett példát Kiss Gábor. Például a gyomosodási felmérésére használható: a drónfelvételeket elemezve a mesterséges intelligencia meg tudja mondani, hogy milyen gyomok milyen penetrációban vannak jelen az adott területen. Ezt követően védekezési javaslatot is adhat a szoftver, akár konkrét növényvédő szert is ajánlhat. Fontos leszögezni, hogy a jelenlegi fejlesztések egyelőre nem váltják ki az emberi szakértelmet, nem helyettesítik a sok tapasztalattal rendelkező növényvédelmi szakembereket. Ezek a rendszerek egyelőre segítik, kiegészítik a szakemberek munkáját. A korszerű felvételek, a mesterséges intelligencia elemzése és javaslatai a szakszerű és eredményes döntéshozatalt szolgálják. A vezérigazgató hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása a drónfelvételek elemzésére csak egy példa a fejlesztés különböző stádiumaiban lévő alkalmazások közül.
A mezőgazdasághoz szervesen kapcsolódó iparágak és fejlesztési területek egyike a vegyipar, amely az elmúlt száz évben jelentős pozíciókat épített ki az agráriumban, de még mindig bőven vannak perspektívák benne. A Bonitás Kockázati Tőkealap II. 2018 végén fektetett be egy vegyipari cégbe. A társaság egy új, atkák ellen sikeresen alkalmazhatónak bizonyuló molekulán alapuló hatóanyagot engedélyeztet az EU-ban. Ehhez és az ezt kiegészítő K+F-tevékenységükhöz, új hatóanyag- kombinációk létrehozásához, valamint alkalmazástechnológiai fejlesztésekhez kaptak tőkét, hogy eddig nem ismert növényvédelmi megoldásokat kínálhassanak a közösségi piacon.
A siker modellje
Az újonnan létrehozott és engedélyeztetett termékek üzleti és piaci hasznosítása a Bonitás által finanszírozott cég kezében marad, bár ez nem jelenti egyúttal gyártóegység építésének a tervét: „A piacot megvizsgálva ugyanis úgy látjuk, hogy nem feltétlenül van szükség saját gyártóbázis felépítésére, hiszen a jogokkal fölötti rendelkezés, a bérgyártó és kereskedelmi partnereken keresztüli gazdasági hasznosítás jól menedzselhető, és sok esetben célravezetőbb, mint minél több tevékenységet házon belülre hozni. A kutatás-fejlesztés és a licenszgazdálkodás viszont belső tevékenység marad a terveink szerint.”
A hatóanyag működőképességét jól bizonyítják a laboratóriumi és a szántóföldi tesztek, ez, természetesen, a befektetés alapfeltétele volt. Az EU hatalmas piacot jelentene a terméknek, és a piac elemzése alapján jó esély van sikeres és jövedelmező értékesítésére. A befektetés hozam-kockázat értékelésében ez fontos tényező volt.
Az engedélyeztetést követően elsősorban szőlő, alma és más nagy területen termesztett zöldség- és gyümölcskultúrák az európai uniós piacára szánják a terméket. Az új termékvariációk kifejlesztése során sok időt és költségeit lehet megtakarítani az engedélyeztetésből, mert a már engedélyezett hatóanyagok kombinálásakor csak a kombináció hatásait kell engedélyeztetni.
„Ezért az új termékek esetében gyorsított piacra jutással számolunk. Ez nagy munka lesz, és bár sok életképes terv asztalra került már, amik mind nagyon jó megtérüléssel kecsegtetnek, de komoly kockázatok is társulnak a megvalósításukhoz. Ezért kellett szerepet kapnia a kockázati tőkének egy ilyen sztoriban” – mondta el Kiss Gábor.
A vegyipari cég a termékek piacra vitele során az általa végzett fejlesztés költségeinek megtérülését royalty jellegű megállapodásokon keresztül kívánja realizálni. Az ebben az iparági szegmensben rendszerint alkalmazott modellben a jelentős kezdeti marketingköltséggel járó piaci bevezetést és az értékesítést nemzetközi hálózattal rendelkező disztribútorok végzik, amelyek kialakult hálózattal rendelkeznek a végfelhasználók elérésére és termék- vagy szolgáltatási csomagokat, például integrációs csomagokat értékesítenek a gazdáknak. A fejlesztéssel foglalkozó cég a gyártatást szintén kiszervezi ezt hatékonyan végző gyártókhoz, így a kutatás-fejlesztés piaci értékét és hasznát forgalomarányos díjon (royalty) keresztül realizálja.
Okos pénzt adnak
Mint a vezérigazgató korábban elmondta, a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. a mezőgazdasághoz és társterületeihez kapcsolódó innovatív megoldásokat keresi. Kockázatitőke- befektetőként pénzt és szakmai segítséget egyaránt adnak az ilyen technológiákat fejlesztő cégeknek. Kiss Gábor szerint minden hatékonyságnövelő innováció szóba jöhet, ami már túl van az ötlet fázison. A legalkalmasabb eszköz az ezt követő fázis támogatására, és így a megoldás felfuttatására a kockázati tőke bevonása. „Fontos tehát, hogy nem hitelről, nem támogatásról van szó, hanem egy befektetésről, amellyel vállalkozó partnerünk cégtársat is kap.”
A projektek ezen életszakaszában a kockázatitőke-befektető – mint amilyen a Bonitás is – egy, már életképes innovációk, egy termék piacra vitelét tudja segíteni. Olyan kidolgozott eljárásokat, megoldásokat, termékeket kívánnak támogatni, amelyek vagy már működnek valamilyen szinten, vagy nagyon közel vannak ahhoz, hogy élesben bevethetők legyenek. A Bonitás a kisebbségi tulajdonrészért cserébe pénzt, tesztelési lehetőséget, szakmai mentorálást ad, és a terméket akár a világpiacra is eljuttatják.
„Fontos tehát, hogy bár üzletileg megtérülő befektetéseket keresünk, nem csak pénzt tudunk adni. A Bonafarm-csoporttal ápolt jó viszony révén számos korszerű üzemhez, és főleg Magyarország legjobb szakembereihez tudjuk irányítani a fejlesztést, amely ennek köszönhetően szakszerű felügyelet alatt, gyakorlati kipróbálás segítségével nőhet nagyra. A pénzen kívül tehát szaktudást, mentorálást is adunk. Tehát ez nem egyszerűen forrás, hanem smart money” – fogalmazott a vezérigazgató. (x)
